1605 találat a(z) szocho cimkére
Életbiztosítás adózása társas vállalkozó esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég életbiztosítást kötött a magánszemélyre, ez az szja-törvény 3. § 89a bekezdése alapján adókötelesnek minősül. A magánszemély nem munkaviszonyban áll, hanem főállású társas vállalkozó. Ebben az esetben mi alapján kell megfizetnie a járulékokat? Esetleg törvényi hivatkozást is tudna mondani? Kell-e ilyenkor az egészségbiztosítási járulék és a szocho esetén az emelt alap után fizetni? Jogviszonyos jövedelemre tekintettel személyes közreműködés jövedelmeként számfejtjük, vagy esetleg egyéb jövedelemnek minősül? Ilyenkor kell szochót és szakképzési járulékot fizetni? Köszönöm előre is válaszát!
Adó- és járulékfizetési könnyítések: itt a rendelet, pontosan kiket érint
Cikk
Megjelent a Magyar Közlönyben a 61/2020. számú kormányrendelet, amely a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. kormányrendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályait és egyes új intézkedéseket tartalmazza. Pontosítja azoknak az adózóknak a körét, amelyek adó- és járulékkedvezményekben részesülhetnek, és tartalmazza a katafizetési könnyítésben érintett vállalkozások bővített listáját. A rendelet a kihirdetését követő naptól, azaz március 24-étől hatályos.
Családi gazdaság költségelszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi probléma megoldásában kérem a segítségét. A családi gazdaság tagjainak az év során szocho-fizetési kötelezettsége áll fenn. Ezeket az összegeket figyelembe lehet venni a gazdaság eredményének a számításánál, azaz a költségek között? Ennek az alapja legalább a minimálbér. Ezt a minimálbért is el lehet számolni a költségek között? A gazdaság tagjai alkalmazottak nem lehetnek saját gazdaságukban, de közreműködnek, így jogos lenne a jövedelem elszámolása. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Katona Sándorné
1953 bevallás 09 lapja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó 1953-as SZJA bevallás 09 lapjának kitöltésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni az alábbi esetekben: 1. példa az egyéni vállalkozónak csak egyéni vállalkozásból származó jövedelme van, 286. sor a vállalkozói kivét összege 7 100 000 Ft 287. sor a vállalkozói osztalékalap 1 961 131 Ft 288. sor 0, mert a magánszemélyt a 287. sorban szereplő jövedelme után már nem terheli szocho/ megfizette a a 7100 000 Ft kivét után (?) 2. példa az egyéni vállalkozónak. aki 36 órán túli munkaviszonnyal is rendelkezik, munkaviszonyból származó jövedelme és vállalkozói osztalékalapja van 286. sor a munkaviszonyból származó jövedelem összege 4 675 806 Ft, vállalkozói kivét nincs 287. sor a vállalkozói osztalékalap 454 404 Ft 288. sor 0, mert a magánszemélyt a 287. sorban szereplő jövedelme után nem terheli szocho (?) 3. példa főfoglalkozású egyéni vállalkozó, akinek mellette önálló tevékenységből származó jövedelme is van 286. sor vállalkozói kivét és az önálló tevékenységből származó jövedelem együtt 3 613 950 Ft 287. sor a vállalkozói osztalék alapja 0, mert veszteséges volt 288. sor 0, mert a magánszemélyt nem terhel a 287. sorban szereplő (0) jövedelme után szocho a vállalkozói kivét 2 340 000 Ft után megfizette, bevallotta 1958-as és az önálló tevékenységből származó jövedelem 12 73950 Ft után a kifizető szintén megfizette. Helyesek a számítások? Köszönöm szépen a segítséget.
Kapott utalvány nyilvántartásba vétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz: Vállalkozás meghatározott értéket meghaladóan vásárol a beszállítótól, így vásárlási utalványt kap az utalvány névértékének nagyjából 5 százalékáért. A kapott számlán szerepel az utalvány, mint áfa körön kívüli tétel, feltüntetve az utalvány értéke (pl. 5000 forint értékű), a számlázott összeg 350 forint. Miként vehető nyilvántartásba az utalvány? Milyen értéken? Mi a könyvelési tétele? Amennyiben a vállalkozás továbbadja partnereinek, mint üzleti ajándék, úgy az adó alapja (szja, szocho 1,18) a névérték lesz? Köszönöm!
Szochokötelezettség a 19SZJA bevallásban – hogy is van ez?
Cikk
Februárban volt olvasható az Adózóna hasábjain is, hogy a 2019SZJA-bevallásban a magánszemélynek csak 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót (szochót) kell fizetnie. Tekintettel arra, hogy az adóbevallási tervezet 2020. március 15-étől megtekinthető, szükség esetén kiegészíthető, módosítható, illetve jóváhagyható, ezúton kívánunk segítséget nyújtani, miként kell bevallani a magánszemélyt terhelő szocho összegét 2019-re vonatkozóan.
Szochotörvényben szereplő minimálbér értelmezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2020-tól kivás bt. beltagja munkaviszonyban ügyvezető, és látja el a személyes közreműködést a vállalkozásában. Az eddig (még a taós időszakából származó) felhalmozott eredményét szeretné kivenni, osztalékként. A cég tevékenységi köréből adódóan egyértelműen rendelkeznie kell minimum középfokú végzettséggel az ügyvezetőnek. A szochotörvény értelmező rendelkezéseiben a minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege. Ebből következően nála a maximálisan fizetendő szocho határa a garantált bérminimum (210 600 forint) 24-szerese (5 054 400 forint)? Enyhe túlzással elmondható minden szakmunkásra – aki egyéni vállalkozó/társas vállalkozás tagja, és a saját szakmájában dolgozik egyéni vállalkozóként/társas vállalkozás tagjaként – a maximálisan fizetendő szocho határának megállapítása során, hogy nem is a minimálbér, hanem a garantált bérminimum 24-szerese az irányadó?! Esetleg teljesen rosszul értelmezem a szochotörvényben szereplő minimálbérre vonatkozó értelmező rendelkezést? Köszönöm: Norbert
Őstermelő szochokötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági őstermelő (nem minősül kistermelőnek) a magasabb összegű tb-ellátások megszerzése érdekében a járulékokat negyedévente 900 ezer forint után fizette meg (63 000 forint egészségbiztosítási járulék, 90 000 forint nyugdíjjárulék és az I. és a II. negyedévben 175 500 forint, a III. és a IV. negyedévben 157 500 forint szocho). Év végén a mezőgazdasági őstermelés jövedelme 1 millió 500 ezer forint lett, az összevont adóalapba tartozó jövedelemként 15% szja és 17,5% szocho terheli. A kérdésem az lenne, hogy a szocho számításakor a jövedelemalapból le lehet-e vonni a járulékalapot, év végén a jövedelmet már szochofizetési kötelezettség nem terheli, és így az szja-bevallás 9. lap 294. sorának f oszlopában nullát kell feltüntetni, vagy nem vonható le, így a 294. sor f oszlopában fel kell tüntetni, és meg kell fizetni a 262 500 forintot? Másik kérdésem arra vonatkozik, hogy a 294. sor b és c oszlopában a 1958-as bevallásban ténylegesen bevallott és megfizetett 175 500 forint, vagy a visszamenőleges hatállyal bevezetett 17,5%-os adómértékkel számított összeget, 157 500 forintot kell beírni, így a különbözet ténylegesen visszaigényelhető adóvá válik? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Oroszországi megbízási díj biztosítási kötelezettsége Magyarországon
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár megbízási szerződést kötne egy kb. két hétig tartó feladat elvégzésére, a megbízó nem magyar cég. A munkát Oroszország területén végezné, a díjat ott helyben készpénzben kapná meg. Úgy vélem, hogy ebben az esetben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján a jövedelem Magyarországon adózik, a Szocho törvény alapján pedig szociális hozzájárulási adó is terheli, Szeretném kérni a szakértőt, hogy erősítse vagy cáfolja meg az szja-val illetve a szochoval kapcsolatos álláspontomat. Kérdésem arra vonatkozik, hogy a szociális hozzájárulási adót a foglalkoztatónak vagy a magánszemélynek kell-e megfizetnie, illetve hogy ez a jogviszony eredményezhet-e biztosítási kötelezettséget Magyarországon, és ha igen, figyelembe vehető-e a 30 százalékos szabály? Előre is köszönöm válaszukat!
Járulékalapot képező jövedelem: amikor speciális szabályok szerint kell megállapítani
Cikk
Vannak biztosítottak, akiknek a díjazása adómentes, van olyan munkabérrész, amely nem része az összevont adóalapnak, illetve akadnak olyan jövedelmek is, amelyek csak külföldön adóznak, miközben az azt szerző a magyar társadalombiztosítási jog hatálya alá tartozik.
Védett korú, mezőgazdasági ágazatban foglalkoztatott utáni szocho-kedvezmény
Kérdés
Egy most belépett munkavállaló (mezőgazdaságban telepvezető, 1959. évben született mezőgazdasági diplomás férfi) előző munkahelyéről hozott igazolásán szocho-mentesség/kedvezmény jelenik meg. A munkavállalónál szeretnék én is szocho-kedvezményt beállítani, de erre nem találtam megfelelő jogcímet, melyben kérem szépen a segítő tájékoztatásukat.
Társasági adóról katára, bt.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Olvasva 2019. március 22-ei fenti címszavas kérdésre a választ, a következő kérdésben szeretném kérni a segítséget: könyvelek olyan bt.-t, ahol a kültag nyugdíjas, nincs személyes közreműködés, a beltag főállású kisadózóként jelentkezett be a váltáskor május 1-jével. A záróbevallásokat beküldtük és az 1. osztalékadó részletét be is fizették. Kérdésem, hogy ebben az esetben az osztalék után mikor és hogyan kell szochót – tagonként – fizetni és vallani? Nagyon köszönöm a segítséget.
Ukrán magánszemély megbízási díjának adó- és járulékvonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy ukrán állampolgár Magyarországon 8 órás előadást fog tartani egyházi témakörben magyar egyházi jogi személy megbízásából. A foglalkoztatás megbízási szerződéssel történik, a 8 órás előadásra bruttó 25 000 forint megbízási díj kerül elszámolásra. Ukrajnával van kettős adóztatást kizáró egyezményünk, ez alapján a szabad foglalkozásból, önálló tevékenységből származó jövedelem Ukrajnában adózik. Kérésem, hogy a megbízási szerződés alapján tartott elődás minősülhet-e szabad foglalkozásnak, vagy a munkviszonyra vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni, illetve szocho járulék fizetés fennáll-e esetében, a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokat le kell-e vonni a kifizetőnek?
Nyugdíjas tag osztalékának szochója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy nyugdíjas tag tagi jogviszonyára való tekintettel 2019-ben 6 000 ezer Ft jövedelmet vett fel a kivás cégtől , továbbá 11 000 ezer Ft osztalékot (az osztalék a kivába lépés előtti időszakban volt előírva). Kérdésünk, hogy kell-e osztalékot levonni a magánszemélytől, ha igen, mennyit? Befolyásolja-e az osztalék szochóját az, hogy a cég kivás, vagy sem? Válaszukat előre is köszönöm
Osztalék utáni szocho bevallása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Az alábbi esetben kérném szíves segítségüket! Magánszemély 2019-ben osztalékot kapott egy zrt.-től. Az igazoláson, amelyet az szja-bevalláshoz kapott, az áll, hogy a bruttó osztalék 349 922 forint. A levont 15 százalék adó 52 488 forint. Tájékoztatás: a kifizetett oszatlékelőleg 209 953 forint, melyből nem lett vonva szocho. A levont szocho összege 27 294 forint. Értelmezésem szerint tehát a 15 százalék szja rendben van, le lett vonva, be lett fizetve. A szocho ezek szerint 349 922 - 209 953 = 139 969 forint, amely után a kifizető levonta és befizette a szochot. Az osztalékelőleg után, amely 209 953 forint, nem lett levonva a szocho, mivel még csak előleg. Kérdésem, hogy a magánszemély 2019-es szja-bevallásában kell az osztalékelőleg után bevallani és befizetni a szochot, vagy majd csak a 2020-as szja-bevallásában kell? Illetve, ha a 2019-es évi jövedelme (munkabére), ami után szocho lett fizetve, 1 985 541 forint, akkor a még fizetendő szocho a 209 953 forint 17,5 százaléka lesz, ami 36 742 forint, vagy a szocho felső korlát 3 576 000 - 1 985 541 = 1 590 459 x 17.5 százalék = 278 330 forint lesz a fizetendő szocho? Segítségüket előre is köszönöm! Kiss Beáta
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
