3049 találat a(z) szja cimkére
Ingatlan-bérbeadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy társaságunk, amely adószámos magánszemélytől bérel ingatlant, ő bejelentkezett a NAV-hoz, hogy áfás lesz. A bérletidíjszámlát a cég áfásan kapja, ezzel nincs is gond. A kérdésünk az lenne, hogy az 15 százalékos szja-t mi után számoljuk? A bérleti díj havi 750 ezer forint vagy 750 ezer forint plusz áfa után? Illetve a számla helyes kiállítását szeretném még megkérdezni, hogy a levont előleget kötelező-e a számlán feltüntetni. Segítségét előre is nagyon szépen köszönöm.
Termőföldeladás adózása
Kérdés
Termőföld-értékesítésnél számít-e, hogy mikor és mennyiért történt a beszerzés? Ha 15 évvel ezelőtt került az eladó tulajdonába, akkor az ingatlanértékesítés szabályai szerint már nem kell bevallani az annak eladásából származó jövedelmet? Az adásvételi szerződés megkötése 2016-ban történt, de a kifüggesztés miatt valószínűleg 2017-ben lesz a kifizetés. Ha adózni kell, melyik évi adóbevallásban kell szerepeltetni? Változik-e 2017-ben 2016-hoz képest a termőföldeladás és annak adózása?
Legeslegújabb adócsomag: egy nap alatt lezavarja az Országgyűlés
Cikk
Sürgős eljárás keretében már a mai napon már szavaz is az Országgyűlés a hétfőn benyújtott legeslegújabb adótörvénycsomagról, a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvényeket módosító javaslatról. Huszonkét indítványról határoz a parlament – a tervek szerint – utolsó idei ülésnapján, egyebek között a polgármesterek fizetésének emeléséről rendelkező önkormányzati törvény módosításáról is.
Termőföldből átminősített terület
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély 1995-ben ajándékozás útján jutott 5 hektár termőföldterülethez. 1999-ben ennek egy részét – 1,5 hektárt – kivonták a művelés alól, és átminősítették. A kivonás után a neve a területnek a födhivatali bejegyzés szerint "kivett udvar". Az egész terület külterületen helyezkedik el. Most a tulajdonos az 1,5 hektár átminősített területet eladná. Kérdésem az, hogyan adózik a bevétele után? Köszönöm.
Szeretetvendégség
Kérdés
Cégünk, amely vendéglátással foglalkozik, az adventi ünnepség alatt, amit az önkormányzat rendez egy városnak, szeretetvendégséget ajánlott fel. Meleg ételt és italt oszt a város lakóinak. Az önkormányzattal nincs szerződése. Önállóan ajánlotta fel. Bevétele nem keletkezik belőle, de költsége igen. Kérdésem, hogy ez társasági adónál adóalap-növelő lesz-e, valamint az szja-nál és az ehónál keletkezik-e fizetendő adó? Válaszát előre is köszönöm!
Üzemanyag-megtakarítás könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk nemzetközi fuvarozással foglalkozik. A sofőröknek üzemanyag-megtakarítást szeretne fizetni. Kérdésem, hogy ez a könyvelésben elismert költségként viselkedik-e? Illetve a munkavállalónak a kifizetett összeg után van-e szja-fizetési kötelezettsége? Köszönöm.
Osztalék fizetése külföldi magánszemélynek
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az lenne a kérdésünk, hogy amennyiben egy magyar társaság osztalékot szeretne fizetni magánszemély tulajdonosának, aki izraeli állampolgár, és nem rendelkezik illetőségigazolással, mi a teendője a társaságnak. Kell-e levonást eszközölni (szja, eho) a fizetendő osztalékból. Milyen dokumentumok szükségesek az ügylet körültekintő kezeléséhez. Mi van abban az esetben, ha az osztalék kifizetéséig megszerzi az illetőségigazolást és azt átadja a társaságnak? Köszönöm a választ!
Itt a legújabb adócsomag! Csökken a szocho, az eho, a tánya
Cikk
Benyújtotta a nemzetgazdasági miniszter a legfrissebb adócsomagot a parlamentnek. A törvénymódosítás fő eleme, hogy minden vállalkozás esetében 9 százalékra csökken a társasági adó kulcsa. Ezzel egyidejűleg az egyéni vállalkozók által fizetendő személyi jövedelemadó mértéke is egységesen 9 százalék lesz. A munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 27-ről 22 százalékra csökken, változnak a szochokedvezmények szabályai, a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) mértéke is 22 százalékra mérséklődik. Csökken a kiva mértéke, nő a katások ellátási alapja.
Befektetés filmgyártásba
Kérdés
Egyéni vállalkozó filmet készít, amelynek költségeihez magánszemélyek befektetési céllal hozzájárulnak, néhány millió forinttal. Egyéni vállalkozás keretében hogyan lehet ezt kezelni? A "befektetők" a film forgalmazásának bevételéből bizonyos százalékban részesednek. Ezt milyen jogcímen lehet az egyéni vállakozónak kifizetnie? Milyen adóvonzata van a kifizetésnek?
Jegyzett tőke – végelszámolás
Kérdés
Nemrég alakult kft. végelszámolással megszűnik. Vagyona nincs. A jegyzett tőke 3 millió forint. A pénztár záró 3 millió 200 ezer forint. A 200 ezer forintot jövedelemként a tulajdonos felveszi. A 3 millió forint jegyzett tőkét hogyan veheti vissza, hiszen azt adózott jövedelemből tette be? Kell-e utána adót fizetni? A könyvekből hogyan vezetheti ki? Köszönöm a választ.
Életbiztosítás
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Társaságunk vezető állású dolgozóira 1992. évben biztosítást kötött, mely szerződés szerint a szerződő, a lejárati és a haláleseti kedvezményezett is a társaság. A lejárati idő 2016. év. Időközben 2003. évben díjmentesítettük a biztosítást a cég likviditási helyzete miatt. Az elhalálozott dolgozók hozzátartozóinak kifizettük a járandóságot. Jelenleg a biztosítottak között vannak nyugdíjasok és aktív dolgozók is. A biztosító a díjat a cég számlájára a lejáratkor átutalta. Kérdésem, hogy milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a kifizetőt, a társaságot és a magánszemélyt, ha a biztosítási díjat kifizetik a nyugdíjasoknak és az aktív dolgozóknak is? Köszönettel: Szabó Kálmánné Adózóna előfizető
Fiatal mezőgazdasági termelők támogatása
Kérdés
Tisztelt Szakértől! A következõ néhány problémában szeretném a részletes segítségét kérni. Egyéni vállalkozó ügyfelünk 2015. év végén az MVH fiatal mezõgazdasági termelõk indulásához kapott vissza nem térítendõ támogatást. A támogatás 2015 decemberében érkezett meg. A tényleges tevékenységet 2016 januárjától folytatja. A gazdálkodás során keletkezett termékeket értékesíti (korábban áfamentesen, az értékhatár átlépése után áfával terhelten). – A tevékenységhez kötõdõ kiadások összegét a kifizetés idõpontjában a támogatásból feloldjuk, és az adóba beszámító bevételek között szerepeltetjük. Így a keletkezett kiadásokkal szemben a támogatási összeg szerepel bevételként. Emellett viszont még az értékesítés árbevétele is a bevételek között szerepel. Tehát így jelentõs nyereség képzõdik a vállalkozás nyilvántartásaiban, ami adóalapot képez. Véleményük szerint is így kell helyesen eljárni? – A tevékenység során kifizetett áfát adóba be nem számító költségként tartjuk nyilván. Ezt is a vállalkozás számlájáról fizeti ki természetesen. Ennek az összegnek megfelelõ támogatást is fel kellene oldani és adóba beszámító bevételként nyilvántartani? De akkor az áfa összegének megfelelõ támogatási összeg után még a vállalkozói nyereségadót is megfizetnénk. Így az adó után adófizetés keletkezne? Ebben kérnék útmutatást. Hasonló a kérdés az év folyamán megfizetett szja-elõleg és ehoelõleg vonatkozásában is. Segítségét előre is köszönöm.
Üzletrész-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdés megválaszolásában kérnénk a segítségét. Egy magánszemély megvásárolja egy másik magánszemély üzletrészét, piaci áron. A két magánszemély között nincs kapcsoltság. A cégbírósági bejegyzés megtörtént. A fizetés részletekben történik 10 év alatt. Kérdésünk az lenne, hogy az szja- és ehofizetési kötelezettség az üzletrész értékesítésekor keletkezik vagy pedig a részletfizetéskor, amikor megkapja a magánszemély a bevételt? Segítségét előre is köszönjük!
Munkáltató szja-, ehofizetése
Kérdés
A munkáltató kifizeti a cég nevére kiállított számla alapján a dolgozó tüdőszűrési költségét. Terhel-e valakit valamilyen adóteher (szja, eho)?
Szja külföldi munkavégzés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar építőipari kft. Ausztriában és Németországban is végez alvállalkozóként építőipari tevékenységet. A cég alkalmazottai A1-es igazolással dolgoznak pár hónaptól 2 éves időszakig Ausztriában. Itthon meg vannak fizetve utánuk a járulékok, a személyi jövedelemadó, azonban Ausztriában is fizet a vállalkozás az alkalmazottak után személyi jövedelemadót. Duplán nem lehet adóztatni a munkabért, ezért az lenne a kérdésem, jogos-e, hogy Ausztriában megfizettetik a vállalkozással a bérek utáni jövedelemadót? A cégnek nincs telephelye, irodája Ausztriában, már azt sem igazán értem, hogy miért kell ott egyáltalán fizetnie a vállalkozásnak? A cég visszaigényelheti onnan a megfizetett adót? Vagy itthon kellene visszaigényelni? Úgy gondolom, hogy mivel ez az adó a munkabért terheli, ez a munkaadónak nem jár vissza, esetleg a munkavállalónak, de neki is csak az éves bevalláskor. Szeretném kérni a segítségét ebben a kérdésben, ha megoldható, akkor jogszabályi hivatkozásokkal. Köszönöm!