Tisztelt Szakértő! Kiskorú ingatlantulajdonos nevében az édesanyja jár el. Ő adja ki az ingatlant és szedi be a bevételeket. Ha az ingatlant eladják, akkor az édesanya átvállalhatja-e az szja-fizetési kötelezettséget, és ezzel szemben érvényesíthet-e családi kedvezményt? Köszönettel: Jancsó Katalin
Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra irányul, hogy egy magánszemély hitelintézet/pénzügyi szolgáltató közvetítése nélkül (nem értékpapírszámlán) vesz és elad bitcoint. Az ebből származó jövedelméről saját nyilvántartást vezet. Mikor és milyen közterhek fizetendők, ha a jövedelemszerzés időpontja 2018 és/vagy 2019? Szíves válaszukat előre is megköszönve, üdvözlettel: Fazekas Péter
Tisztelt Szakértő! Egy öregségi nyugdíjas tag, aki munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, jutalmat kapna. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a jutalom is ugyanúgy adózik, mint a munkabére? Csak 15% szja terheli? A munkaszerződésben szerepelne, hogy bizonyos munka után jutalomban részesül. Válaszát előre is köszönöm.
Kérdésem röviden csak annyi, mi a kettő között a különbség adó- és járulékfizetés tekintetében?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni Magánszemély 2018. évben megvásárolt egy üzletrészt 20 millió forintért. A megvásárolt kft. jegyzett tőkéje 3 milllió forint, a saját tőkéje 24 millió forint volt. Ezt az üzletrészt szeretné értékesíteni 2019-ben 150 millió forintért. Az szja-törvény 67. §-as alapján, ha az üzletrész átruházásából származó jövedelem több mint a megszerzésére fordított érték, akkor az árfolyamnyereségként adózik. Ugyanakkor az szja-törvény 28. § (14) bekezdése egyéb jövedelemnek minősíti a piaci érték feletti rész. Az eladó és a vevő független felek. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben figyelembe kell-e venni az egyéb jövedelemre vonatkozó kitételt, s ha igen, az egyéb jövedelem megállapítása akként történik, hogy a piaci érték (24 millió forint) és a vételár (jelen esetben a 150 millió forint) különbözete, amit 15% szja és 19,5% eho terhel 2019-ben, vagy a megszerzésre fordított összeg és az eladási ár közötti különbség teljes egészében árfolyamnyereségnek minősül, mivel független felekről van szó? Köszönettel Gódor Erzsébet
Önkéntes egészségpénztári tag megszüntette 2018-ban a tagsági jogviszonyát (nem nyugdíjas, nem átlépő). A pénztár értelmezése szerint az Szja tv. 44/A § (6) figyelembevételével ez a pénztártag nem tehet a 2018-as egészségpénztári egyéni befizetései tekintetében 2019-ben rendelkező nyilatkozatot, mivel nem pénztártag. Ennek megfelelően, mivel a rendelkezés feltételei már nem állnak fenn, a pénztár adóigazolást sem adhat ki a 2018. évben, még a kilépése előtt teljesített egyéni befizetésről. A magánszemély a pénztár álláspontját vitatja. Kérdésem, helyesen járt-e el a pénztár?
Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozónk azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy átvállalhatja-e Norvégiában élő, norvég állampolgár testvérétől a 2018-ban értékesített, öröklés útján szerzett ingatlan eladásából származó személyijövedelemadó-kötelezettségét, beleértve a bevallást és az adó megfizetését is. Szeretnénk még azt is megtudni, hogy ha az ingatlant egyenesági öröklés útján, két különböző évben (2016-2017.) szerezték. Majd 2018. évben értékesítették, akkor a jövedelem kiszámításánál az értékesítésből származó bevételt is kétfelé kell bontani (2016-ban is 1/2, majd 2017-ben is 1/2 hányadot szerzett a két testvér), és évenként megállapítani a jövedelmet, figyelembe véve, hogy 2016-ban a számított érték 90 százalékát kell csak jövedelemként adóalapnak tekinteni? Segítségét előre is köszönöm! Bereczk Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó a köztartozásai fizetéséhez kölcsönt kap a családtagoktól (magánszemélytől), kamatmentesen. Hogyan kell ezt könyvelni az egyéni vállalkozónál, és milyen adójogi következményei vannak a kölcsönt adónál? Köszönettel.
1. Egyszemélyes kft. nem működik, bevételszerző tevékenysége nincs. A tagnak máshol nincs biztosítási jogviszonya, ezért a járulékokat a minimálbér meghatározott százalékának megfelelően be kell vallania, illetve meg kell fizetnie. Ezen tételek kontírozására lennék kíváncsi, mivel ilyenkor bérkifizetés nem történik. 2. Amennyiben adott évben vagy esetleg a következő évben ki tudna már venni jövedelmet ezen összeg után (amit előzőleg járulék szempontjából megfizetett) már csak a 15 százalék szja-t kellene megfizetni?
„Cégünk társasháztól bérel helyiséget. Számla ellenében történik a bérleti díj utalása havonta, illetve a levont szja bevallása és befizetése. Milyen nyomtatványon kell igazolnunk a társasház felé, hogy az szja-t levontuk, bevallottuk és befizettük?” Olvasói kérdésre Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
A NAV tájékoztatója alapján 2018. december 31-ét követően a munkáltató által a munkavállalónak nyújtott készpénzjuttatás a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemnek minősül, így a magánszemély nem önálló tevékenységéből (munkaviszonyából) származó jövedelmeként viseli a közterheket. Kérdezem, hogy ez azt jelenti-e, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelemként viselkedik a készpénzjuttatás? Amennyiben igen, akkor a 2019-ben Mt. szerinti jogviszony alapján foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalókat milyen közteher terheli? Az lehetséges, hogy az Mt. szerinti munkaviszonyban álló munkavállalók esetében a nyugdíjas, illetve a nem nyugdíjas munkavállalót más-más adó terheli?
Tisztelt Szakértő! Két kérdésem van a témával kapcsolatban: 1.) Magánszemély pénzt örökölt a testvérétől. Ez után kell-e adót fizetni? 2.) Az örökös nevére pót hagyatéki tárgyalás során került egy ingatlan 2018-ban. Az örökhagyó már több mint 5 éve elhunyt. Kell-e szja-t fizetnie az örökösnek, ha 2019-ben eladja az ingatlant? Válaszát köszönöm: Némethné T. K.
Tisztelt Szakértő! Kft. 50-50 százalékos tulajdonosai, akik már nyugdíjasok, foglalkoztathatók-e a nyugdíjasok foglalkoztatására vonatkozó új szabályok szerint (csak szja-t fizetnek)? A kft.-nek van külön ügyvezetője.
Tisztelt Szakértő! 2019. január 1-jétől az egyes meghatározott juttaás bérként adózik. Ha jól értelmezem a törvényt, akkor a munkavállalónak a juttatás után fizetnie kell nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, a munkáltatónak pedig a juttatás 1,18-szorosa után 15 százalék szja-t, valamint 19,5 százalék szochót. A kérdés az, hogy ha jól értelmezem, a munkavállalónak szja-t nem kell fizetnie, hiszen azt a munkáltató kifizeti. Köszönettel várom válaszát.
T. Szakértő! Foglalkoztathatok-e 2019. 01. 01-jétől betéti társaságomban öregségi nyugdíjast munkaszerződéssel, vagy munkaviszonyban (160 000 forint munkabérért, a nyugdíja ennél kevesebb) úgy, hogy utána csak a 15 százalék szja-t kelljen fizetni? Tehát a nyugdíját is változatlanul megkapja, és más közterhet sem kell fizetni az szja-n kívül? Segítségét köszönöm, Ildi
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték