2853 találat a(z) szja cimkére
Társaság tagja másik társaságban katás tag
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Korlátolt felelősségű társaság fele részben tulajdonos tagja, egyben ügyvezetője megbízásos jogviszonyban a garantált bérminimum után fizeti meg a járulékokat, szja-t nem fizet, mivel nem vesz fel jövedelmet. Ugyanez az ember egy betéti társaságban szintén résztulajdonos, képviselő, nem főállású kisadózó. Rendben van ez így? Köszönöm a választ.
Szereti az online szerencsejátékot? Rosszul is kijöhet a buliból
Cikk
Ha valaki fogadással szeretné a havi jövedelmét kiegészíteni vagy csak egy kis plusz adrenalinra vágyik, számos lehetősége van, hogy az interneten megtalálható fogadási oldalak közül kiválassza a számára legszimpatikusabbat és megtegye tétjét. Nem szabad azonban megfeledkezni róla, hogy a nyereményből származó jövedelem bizonyos esetekben adókötelessé válhat.
Magánszemély támogatás gyűjtése
Kérdés
Egy édesanya kislánya külföldi műtétjére gyűjt 5000 eurót. Egy alapítvány honlapján közzéteszi az édesanya bankszámlájának a számát. Amennyiben magánszemélyektől, cégektől támogatás érkezik erre a számlára, van-e ezzel kapcsolatban bejelentési vagy adóbevallási, -befizetési kötelezettsége? Elég, ha a kapott bevétellel szemben a műtéttel kapcsolatos számlákat megőrzi? Kedvezőbb lenne alapítványon keresztül gyűjteni? Köszönöm.
Ingatlanbérlés külföldi személytől
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretnénk a segítségét kérni. Cégünk irodát bérel egy külföldi magánszemélytől Magyarországon. A bérbeadó számlát ad a bérleti díjról, erre adószámot (mint magánszemély) váltott ki. Az átutalásos számlát megkaptuk tőle. Kifizethetjük-e neki a számla teljes végösszegét, vagy – mint kifizetőnek – kötelességünk az szja-t (egyes esetekben az ehót) levonni tőle, és csak a különbözetet utalhatjuk-e át neki? A bérbeadó – úgy tudjuk – nem rendelkezik adóazonosító jellel és taj számmal, nem lakik Magyarországon, tehát jelenleg a havi 08-as bevalláson le sem tudnánk jelenteni. Szeretnénk szabályosan csinálni, ehhez kérnénk szakértői véleményüket, mi a helyes megoldás ez esetben. Köszönjük szépen!
Kapott részvény eladása – eho, szja, 1553-as bevallás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Abban szeretném kérni a segítségüket, hogy egy magánszemély kapott 2010-ben néhány részvényt, melyeket 2015 decemberében tudott eladni. Előtte nem tehette. Ezek a részvények úgynevezett restricted stock unitok, melyek 2015 decemberében váltak elérhetővé. Az adományozó a magánszemély munkahelyének, a leányvállalatnak a külföldi, amerikai anyavállalata. Azt szeretném megkérdezni, hogy hogyan adózik a megszerzéskor, azaz ténylegesen 2015 decemberében? Hány százalékos ehót kell utána fizetni, ha kell, és kell-e szja-t is fizetni a megszerzésekor? Valamint az értékesítéskor (szintén 2015. december) milyen adófizetési kötelezettség merül fel (szja, eho), és az eho hány százalékos mértékű? Az értékesítéskor a jövedelem után (szerzési érték mínusz eladási), vagy, ha a szerzéskor nem kellett, a teljes eladási érték után kell-e fizetni az adókat? Mivel USD-ben került értékesítésre, az alkalmazott árfolyam a jóváírást megelőző hónap 15-ei, az MNB árfolyamán átszámított érték lesz? A 1553-as adóbevallás mely soraiban kell ezeket feltüntetni? Segítségüket ezúton nagyon köszönöm! Várva válaszukat, tisztelettel.
Külföldi illetékességű tag megbízási díja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországi cég tulajdonosa külföldi illetékességgel bír, jelenleg Nagy-Britanniában dolgozik főállásban. Ha megbízási díjat vesz fel a cégétől Magyarországon, akkor kell-e járulékokat fizetni a megbízási díjból, vagy csak jövedelemadót kell vonni? Ugyanez a kérdés a kifizetendő osztalékkal kapcsolatban, kell-e ehót vonni tőle? Szíves válaszát előre is köszönöm.
Bérbeadás
Kérdés
Kedves Szakértő! Tíz éve Spanyolországban élő magyar állampolgár Spanyolországban dolgozik, és ott fizet adót, járulékot. Van Magyarországon egy saját tulajdonú ingatlana, ahová be is van jelentve, tehát magyarországi bejelentett lakhellyel rendelkezik. Ezt az ingatlant bérbe adta 2016. 03. 01-től 2017. 02. 28-ig 2 millió 600 ezer forintért, amit már ki is fizettek a részére. A 10 százalékos költséghányadot alkalmazhatja? A 15 százalék szja már most, 04. 12-én befizetendő? Ehofizetési kötelezettsége van? Üdvözlettel.
Ingatlanértékesítés bevétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2015 novemberében 40 millió forintért eladta az ingatlanját (családi ház). Foglalóként 3 millió forintot kapott 2015 novemberében, míg a maradék 37 millió forintot csak 2016 februárjában kapta meg. Az adásvételi szerződést még 2015-ben benyújtották a földhivatalba, és a birtokbaadás is megtörtént még tavaly. Az eladó magánszemély 2015. évi bevételének csak a 3 millió forint számít vagy a teljes 40 millió forint annak ellenére, hogy azt csak 2016 februárjában kapta meg? Köszönöm.
Szoftverkészítés után fizetendő járulékok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély szerzői jogvédelem alatt álló szoftvert készített. Ennek értékesítéséért járó jövedelem után milyen járulékok terhelik a magánszemélyt? Segítségét előre is köszönöm! Üdvözlettel: Rácz Fanni
Ingatlaneladás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szántót kaptam édes szülémtől ajándékba 2004 májusában. Időközben azt megosztottuk, s az egyik része lakótelek lett, belterület helyrajzi számmal két éve. A maradék szántó maradt. El kívánom adni az egészet, a lakótelket és a szántót is. Kérdésem, hogy az esetleges értékesítéskor milyen terhekkel kell számolnom (szja stb.)? Köszönöm a választ.
Rendezvényszervezés áfa- és adókötelezettség
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Szíves tájékoztatásukat szeretném kérni az alább részletezett ügylet adókötelezettsége tekintetében. Konferencia, kereskedelmi bemutató és céges rendezvények szervezésével foglalkozó áfaalany gazdasági társaság (továbbiakban: vállalkozó) vállalkozási szerződés keretében lát el rendezvényszervezési feladatokat más gazdasági társaságoknak, civil szervezeteknek és egyéb intézményeknek (továbbiakban: megrendelő). A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó megszervezi a rendezvényeket a megrendelő igényei szerint. A megrendelői igények a rendezvényen részt vevők szállásának biztosításától, az élelmeztetésükön át (étel-ital biztosítása anyag és árubeszerzés útján, éttermi szolgáltatás alvállalkozó bevonásával), akár szabadidős programok szervezéséig is terjedhet (koncertek, előadások). A rendezvények minden esetben a megrendelők üzletpolitikai, gazdasági, társadalmi vagy egyéb céljait szolgálják. 1. Levonásba helyezheti-e a vállalkozó az áfatörvény 120. és 125. §-ai értelmében a beérkező számlák áfatartalmát az étel-italbeszerzések, a vendéglátó-ipari, valamint a szórakoztatási célú szolgáltatások tekintetében? 2. Ki minősül az étel-italfogyasztás, vendéglátási, szórakoztatási célú szolgáltatások után az egyes meghatározott juttatásnak minősülő adókötelezettségek kifizetőjének? A vállalkozó vagy a megrendelő? Kit terhel az egyes meghatározott juttatások után adó- és járulékfizetési kötelezettség? A vállalkozót vagy a megrendelőt? 3. Átháríthatja-e a megrendelő az egyes meghatározott juttatások utáni adó- és járulékkötelezettséget a vállalkozóra? 4. Miben és mennyiben befolyásolja a szerződési és számlázási gyakorlat az 1-3. pontokat a. amennyiben a vállalkozó a szolgáltatásról „rendezvényszervezés” megnevezéssel egy tételt számláz? b. amennyiben a vállalkozó a szolgáltatásról „rendezvényszervezés” megnevezéssel egy tételt számláz, azonban a számla részét képező melléklet tételesen tartalmazza a rendezvény során felmerült költségeket? c. amennyiben a vállalkozó külön tételként számlázza a szerződés szerinti „rendezvényszervezés” összegét és az egyéb tételeket, mint „étel-italfelhasználás”, „vendéglátás”? A 2. és 3. pontra vonatkozó kérdésünkre a számlázási gyakorlattól függetlenül, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az alábbi, kötelező jogi erővel nem bíró, szakmai véleménynek minősülő tájékoztatást adta: „Az adókötelezettségek teljesítése a kötelezettől nem vállalható át, az Art. 35. § (1) bekezdésében foglalt általános szabály alapján az adót annak esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra a jogszabály kötelez. Az Art. 36. §-a kizárólag arra ad lehetőséget, hogy az adózó adótartozását más átvállalja, illetve a Ptk. szerint kezességet lehet vállalni az adó megfizetéséért. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdése szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősülő reprezentáció esetében az adókötelezettségek a kifizetőt terhelik. Az Art. értelmező rendelkezései alapján kifizetőnek az a belföldi illetőségű jogi személy minősül, amely adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja útján teljesíti. Tekintettel arra, hogy a reprezentáció keretében biztosított vendéglátás és egyéb szolgáltatások juttatására a megrendelő tevékenységével összefüggő rendezvényhez, eseményhez kapcsolódóan került sor, ezért a közterheket az Szja tv. 69. §-ában foglalt rendelkezések szerint a kifizetőnek minősülő megrendelőnek kell megállapítani, bevallani és megfizetni, függetlenül attól, hogy ezekben a szolgáltatásokban a rendezvényszervező vállalkozás útján részesülnek a magánszemélyek.” Ezen tájékoztatás fényében, tisztelettel kérem Önöket, hogy a feltett kérdéseinkre vonatkozó válaszukat a számlázási gyakorlat, (tételesen külön, vagy egy összegben), a kifizetői alanyiság (megrendelő vagy vállalkozó), valamint a költségek számviteli elszámolása tekintetében (anyag, áru, alvállalkozói teljesítés, közvetített szolgáltatás vagy személyi jellegű egyéb kifizetés) törvényi hivatkozással is lássák el. Köszönettel!
Színházi előadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném segítségét abban, ha a munkavállalóink (mindenki) színházi előadáson vesz részt, a dolgozóknak juttatott színházjegy adómentes, de a hozzá kapcsolódó személyszállító autóbusz költsége után kell-e 16 százalék szja-t, 27 százalék ehót fizetni? Köszönöm a segítségét.
Egyéni vállalkozó elszámolása
Kérdés
Egyéni vállalkozó milyen jogcímen vehet ki munkabért, és milyen levonásokkal kell számolni utána? Illetve év végén milyen bevallásokat kell benyújtania, és a nyeresége után milyen adókat kell megfizetnie?
Ingatlan értékének meghatározása végelszámoláskor
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy kft. tulajdonosai a végelszámoláson gondolkodnak. A kft. tulajdonában van egy lakóingatlan (jelenleg irodaként bérbeadva), amelyet a cég 1994-ben vásárolt. Jelenlegi könyv szerinti értéke 200 ezer forint. A becsült forgalmi értéke 40 millió forint. Végelszámoláskor a vagyonfelosztási javaslatban milyen értéken kell szerepeltetni az ingatlan értékét? Kötelesek vagyunk-e a 20-30 éve vásárolt ingatlannak a könyvekben szereplő értékét felértékelni? A tulajdonosok a végelszámolás során összességében milyen típusú, és mekkora mértékű adóteher megfizetésére számíthatnak mind a cégben, mind magánszemélyként, mire az ingatlan a végelszámolás lezárultával magánszemélyként a tulajdonukba kerül?
Melyik hónapot érinti az adófizetési kötelezettség?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha a munkáltató kifizet magánszemély helyett olyan oktatást, ami nem tartozik szorosan a munkaköréhez, akkor a magánszemélynek adóköteles jövedelme keletkezik. Ehhez kapcsolódóan az lenne a kérdésem, hogy ha ennek a kifizetése például március 10-éig történik, akkor azt melyik hónap számfejtésében kell szerepeltetni, és mikor kell megfizetni az adóját? Valamint, ha 10-e után történik a számla kifizetése, akkor változik-e az adó megfizetésének határideje? Válaszát ezúton is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
