Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne. Egy ingatlan tulajdonjogának a felét megszerezte két testvér, fele-fele arányban 20 évvel ezelőtt, édesapjuk halálakor. A másik felét 2016-ban szerezték meg, szintén fele-fele arányban, édesanyjuk halálakor. Az ingatlant 2017-ben eladták, többért, mint a második alkalommal a hagyatéki végzésben megállapított ingatlanérték. Miképpen adózik ez az ügylet a szja-ban? Válaszát előre köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Köztisztviselői jogviszony jogellenes megszüntetése miatt az alábbi bruttó összegeket fizették ki részemre. Végkielégítés 5 607 600 Szabadságmegváltás 1 482 465 Átalány kártérítés 9 346 000 Összesen 16 436 065 Ft. A kifizető igazolást nem adott, 2017. évre kellene bevallást készítenem. Kérdésem a következő: A fenti adatok alapján magánszemélyként milyen közterheket kell megfizetni, (szja, eho, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, eho, különadó) az szja-bevallás mely soraiban kell a megszerzett jövedelmet bevallani? Köszönettel: Mlinár Jánosné
Nyilatkozhatnak a külföldi illetőségű magánszemélyek a személyijövedelemadó bevallási kötelezettség alóli mentesülésükről – közölte tájékoztatójában a NAV.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne, amiben szíves segítségét kérem: Egy magánszemély 2018-ban lakóingatlant ad el. Az ingatlan 55 százalékát még 2011-ben szerezte, a másik 45 százalék viszont 2018-ban került a tulajdonába ajándékozás útján. Az ajándékozási szerződésen 6 millió forint szerepel forgalmi értékként, ugyanez az ajándékozási illeték alapja is a NAV határozatán. Kérdésem az, hogy miként fog adózni jövőre ez az ügylet? A mi álláspontunk az, hogy a ingatlan eladási árából (13 millió Ft) 55 százalék adómentesnek tekinthető a 2011-es szerzésre való tekintettel. Viszont a 45 százalék adóköteles lesz, véleményünk szerint a 13 millió forint 75 százalékát lehet költségként tekintetni, az így fennmaradó rész (4 387 500 forint) lesz a szja alapja, mely után 15 százalék az adókötelezettség. Feltételezésünk helyes? Köszönöm szépen válaszát előre is!
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Ajándékba kaptam a szüleimtől 600 ezer forintot. Keletkezik-e a szüleimnek esetleg illetékfizetési kötelezettsége ezután, illetve nekem, aki kaptam a pénzt: – be kell-e ezt jelentenem a NAV-nak, – be kell-e állítanom az szja-bevallásomba – kell-e nekem bármilyen adót (szja, eho) vagy illetéket fizetnem utána? Köszönöm szépen a segítségüket!
Tisztelt Szakértő! Tudomásom szerint belföldi kiküldetés esetén a napidíj mértéke – a fuvarozók kivételével – 500 forint. Terheli-e adófizetési kötelezettség ezt az "összeget" a jelenleg hatályos adózási szabályok szerint?
A személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról idén is május 22-éig lehet rendelkezni, szja-bevallási formától függetlenül. Az erről szóló nyilatkozat elektronikusan, papíron vagy személyesen is benyújtható a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) a bevallás részeként vagy önálló nyilatkozatként a „17EGYSZA” lapon – közölte a NAV szerdán az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! A következő témában kérném a segítségét. Van egy család 1 gyermekkel. 2003-ban a férj meghal. A feleség és a gyermek öröklése 50-50 százalékban a következőképpen alakul: 1 db családi ház összérték: (100 %) 12 000 e Ft, 1 db szántó 36 e Ft, egy másik szántó 250 e Ft és egy harmadik szántó 1 100 e Ft értékben. A fenti tételekből 2017.évben eladták a családi házat 12 000 e Ft-ért, valamint a második szántót 600 e Ft-ért. Eddig nincs is baj, mivel letelt az öt év, adót nem kellene fizetni, de itt jön a gond:: A gyermek eladás előtt az anyának ajándékozta a fenti ingatlanok 50 %-át, úgy hogy a családi ház ajándékozási értéke 6 450 e Ft, míg a második szántót 4 000 e Ft-ért. A kérdésem arra irányul, hogy mi után kell az anyának 2017-ben személyi jövedelemadót fizetni? Tisztelettel: zsmami
Tisztelt Szakértő! Nem tulajdonos és nem is ügyvezető az a magánszemély, aki kölcsönt adott egy kft.-nek. A kölcsön után kamatfizetésben állapodtak meg (jegybanki alapkamat + 5 százalék). A kft. amit a magánszemély részére fizet kamat, úgy gondolom egyéb jövedelemnek minősül. Kérdésem kell-e ehót fizetni a kamat összege után? Kit terhel az eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt vagy a kft.-t? Mi az eho alapja, a teljes kifizetett összeg? Ehón és szja-n kívül terheli más adófizetési kötelezettség a magánszemélyt vagy a kft.-t? Ugyanígy adózna abban az esetben is, ha tag adta volna a kölcsönt és tagi kölcsönről lenne szó?
Adószám nélküli magánszemély 2017. évi ingatlan-bérbeadásból származó, összességében egymillió forintot meghaladó jövedelméből a kifizető által (nyilatkozata alapján) levont eho összegét elszámolhatja-e költségként a levonást követő hónapban (ezáltal csökkentve a jövedelmet, s következményként az szja és az eho összegét)?
Tisztelt Szakértő! A munkaadó 4 órában szándékozik öregségi nyugdíjban részesülő munkavállalót alkalmazni. A munkavállaló bruttó béréből milyen adókat kell vonni, és munkaadónak milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A magánszemély külföldön szerez bevételt (munkaviszonyban) és a kettős adóztatási egyezmény alapján a bevétel külföldön adóztatandó. Szja belföldön nem terheli a jövedelmet, de járulékot kell fizetni utána. A kérdésünk az lenne, hogy a megfizetett járulékokból érvényesíthető-e a családi járulékkedvezmény? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Egyesületünk vállalkozási tevékenységet is végez. Egyszerűsített foglalkoztatással fizetnénk két napra napi 100 ezer forintot egy előadónak (konferencián tartandó előadásra). Mit kell még fizetnie az egyesületnek a napi 1000 forint közterhen felül? Jól gondolom, hogy a foglalkoztatottnak magának kell megfizetnie év végén a személyi jövedelemadót? Válaszát előre is köszönjük.
1. Kft. rendelkezik – a tagi üzletrészeken felül – saját üzletrésszel. Az előírások szerint ezt egyenlő arányban kell felosztani, vagy taggyűlési határozattal kerülhet akár egy tag nevére? Ha nevesítjük a kft. saját üzletrészeit (felosztjuk azokat), az után van-e adó- és illetékfizetési kötelezettség, ha van, mikor esedékes, milyen mértékű? 2. Amennyiben a kft.-n belül a tagok között üzletrészvásárlás történik, annak milyen mértékű illetékvonzata van, és az mikor esedékes? 3. Ha osztalékkifizetés történik, annak milyen adó-, eho- stb. vonzata van, és mikor kell megfizetni? 4. Ha a kft.-t értékesítik (a tagok az üzletrészeiket egyben eladják), milyen összeg után kell adót vagy esetleg ehót fizetni?
Tisztelt Szakértő! Adott egy édesanya, aki négy gyermekét egyedül neveli, mind a négy gyermek után megkapja az emelt összegű családi pótlékot. A 2017-es szja-bevallásában mennyi adó- és járulékkedvezményt érvényesíthet utólag, ha 2017-ben 12 hónapon keresztül a garantált bérminimum volt az szja alapja? Tehát 161 000 Ft * 12 hó = 1 932 000 Ft Számításom megerősítésében kérném segítségét! Válaszát előre is köszönöm!
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték