Tisztelt Szakèrtő! Most, hogy eltöröltèk visszamenőleg a különadót, hogy kaphatja vissza a magánszemély a tőle már februárban levont adó összegèt? Már nem dolgozik a volt munkáltatójánál. Van erre valamilyen határidő? Válaszát előre köszönöm!
Tisztelt Lepsényi Mária! Az alábbiakban pontosítom a kérdést az ön által feltett kérdéseknek megfelelően. Egy magánszemélyekből álló csoport pályázati összeget nyert, amely az egyik magánszemély bankszámlájára került átutalásra. A csoportnak nincs szervezett formája, nem kifizető - magánszemélyek facebook-on létrehozott csoportja. Céltevékenységük, a támogatott cél a nők társadalmi helyzetének javítása, esélyegyenlőségük erősítése. Ezen pályázati támogatás egy amerikai szervezettől érkezett, amely Magyarországon nem számít kifizetőnek. Keletkeztet-e ez a támogatás adózási, adóbevallási kötelezettséget a fogadó magánszemély részére? Az összeg egy részét pályázati úton kiosztott ösztöndíjként további magánszemélyek részére fizetik ki. Az ösztöndíjat kapó magánszemélyek részére keletkeztet-e ez adóbevallási, adófizetési kötelezettséget? A támogatottak fiatal írók, akik cikkíró pályázaton nyerik el a részükre továbbutalt támogatást. Az adott válasz szerint, ha ez egyéb jövedelemnek számít, akkor az első magánszemély, akinek a bankszámlájára érkezett az összeg, és a többiek is, akiknek továbbutalja a pénzt, fizetik az adót? Vagy az első a továbbutalt, illetve számlával igazolható költségeket levonhatja a bevételből? Segítségét előre is nagyon köszönöm.
A jövő évtől – illetve egészen pontosan a 2019. előtt keletkezett jövedelmek utáni egészségügyi hozzájárulás (eho) megfizetése után – elfelejthetjük a társadalombiztosítás fedezeti rendszerének első, elismerten adónak és nem járuléknak minősített elemét, az ehót, amely „jogelődjét” a tételes ehót is figyelembe véve, kereken 22 évig volt a közteherviselési rendszer része.
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretnék segítséget kérni: egy kft. tagja, ügyvezetője személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, mellette katás egyéni vállalkozó is. Ez a tag nem tudta, hogy ebben az esetben nem főállású katásnak minősül, és az egyéni vállalkozásában volt bejelentve mint főállású katás, és ott fizette meg a havi 50 ezer forintot. Most tudta meg, hogy a társas vállalkozásában kell a járulékot fizetni, ez azt jelenti, hogy 2014 óta nem volt jól bejelentve és önellenőrizni kell a 08-as bevallásokat, tehát be kell vallani a garantált bérminimum után a járulékot. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben, amikor visszamenőleges időszakról van szó a személyi jövedelemadót is be kell vallani? Kell, hogy visszamenőleg jövedelmet vegyen ki? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel:hfejes
Szeptember 17-étől a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásából részesülő kedvezményezettek adókötelezettségének teljesítését vizsgálják a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megyei (fővárosi) igazgatóságai. A revizorok különös figyelmet fordítanak a működéssel kapcsolatos költségek elszámolására.
Hogyan könyvelem a következőket: 2018.04. hó: A közgyűlés dönt az osztalék mértékéről, ami 2 százalék, összesen 10 millió forint. Osztalékelőleg nem volt, ténylegesen kifizetésre kerül bruttó 4400 ezer forint, amiből 600 ezer forint levont szja és 400 ezer forint levont eho. Mikor és milyen könyvelési tételek vannak?
Letölthető le a NAV internetes honlapjáról a 18EGYREG jelű adatlap, amelyet előzetes regisztráció céljából, 2018. október 1-jéig azon civil szervezeteknek kell – kizárólag elektronikus úton – benyújtaniuk a NAV-hoz, amelyek a 2019. rendelkező évtől igényt tartanak a rendelkező magánszemélyek által felajánlott szja 1 százalékának megfelelő összegekre, és még nem regisztráltak.
Tisztelt Szakértő! Katás vállalkozóként dolgozom (havi 75 ezer forint adót fizetek). Családi vállalkozásunkból osztalékot kapok 2018-ban és várhatóan 2019-ben is. Hogyan alakul az utána fizetendő kötelezettségem?
Jövőre megszűnik az egészségügyi hozzájárulás (eho), és az eddig ennek alapjául szolgáló jövedelmek után szociális hozzájárulási adót (szochót) kell majd fizetni. E módosítás érinti a magánszemélyeket az osztalék után terhelő – személyi jövedelemadón kívüli – közterhet is. A cikk példával szemléltetve mutatja be a 2018., illetve a 2019. évben kapott osztalék utáni kötelezettséget.
Tisztelt Szakértő! Sportági szakszövetségként nemzetközi és hazai versenyeket bonyolítunk le. Az lenne a kérdésünk, hogy a versenyen általunk pénzdíjban részesített sportolók (hazai, illetve külföldi) után milyen adókat kell levonnunk, illetve kifizetőként befizetnünk a NAV felé? Hogyan történik a bejelentésük a 08-as nyomtatványon, ha külföldiek, és nincs adóazonosító jelük? Válaszát előre is köszönjük!
Üdülőszövetkezeti tag időleges üdülési jogának értékesítése után kell-e adót, illetéket fizetni, illetve bevallani, az üdülőszövetkezetnek kell-e jelenteni a NAV felé? A tag üdülőhasználati jogát a földhivatalba be kell jegyeztetni? Köszönettel: Rácz Ildikó
Tisztelt Szakértő! 2019-től úgy tudunk budapesti bérletet adni a munkavállalóknak, hogy az a bérrel azonosan adózik. Cégünknek több telephelye van városszerte, és a munkavállalók tömegközlekedéssel közlekednek a telephelyek között, tehát a bérletüket részben munkavégzéshez használják. Látnak-e valamilyen lehetőséget arra, hogy 2019-ben az adók számításánál ezt figyelembe tudjuk venni valamilyen jogcímen? Csak egy része juttatás a bérlet árának, másik része költségtérítés. Hogyan lehet ezt megfelelően dokumentálni? Előre is köszönöm a válaszukat.
A különböző adózási módot (társasági adó, egyszerűsített vállalkozói adó, kisadózó vállalkozások tételes adója) alkalmazó társas vállalkozásoknak és tagjaiknak speciális szabályok szerint kell adózniuk az osztalék, osztalékelőleg után.
Tisztelt Szakértő! A jövő évi adóváltozásokkal kapcsolatosan szeretném tisztázni, hogy vajon jól értjük-e azokat. A szakmai anyagok szerint a korábban cafeteriaként adott juttatások, például az egészségpénztári hozzájárulás 2019-től jövedelemként fog adózni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkáltató adna ilyen jogcímen juttatást, akkor azt a munkavállaló béréhez hozzá kellene tenni, és neki kellene adóznia utána? A munkáltató semmilyen jogcímen nem vállalhatja át a munkavállaló helyett a közterheket a juttatás után? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki – nem egyéni vállalkozóként – a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet UGYANANNAK A SZEMÉLYNEK, adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. Kérdésem, hogyan kell érteni a "személy"-t a szja-törvény 57/A §-a alapján? Ha például a bérlő egy kft., amely 2018-ban 90 napig Kiss János részére, majd a következő 90 napban Szabó László részére veszi igénybe a szolgáltatást – akkor már a szolgáltató nem választhatja a tételes átalányadózást, mert a kft. minősül ugyanannak a személynek? Vagy ebben az esetben ugyan a kft. nevére szól a számla, de dokumentálható, hogy nem ugyanaz a személy vette igénybe a szolgáltatást 90 napot meghaladóan, és a szolgáltató adózhat a tételes átalányadózás szerint? Köszönettel!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték