Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Ajándékba kaptam a szüleimtől 600 ezer forintot. Keletkezik-e a szüleimnek esetleg illetékfizetési kötelezettsége ezután, illetve nekem, aki kaptam a pénzt: – be kell-e ezt jelentenem a NAV-nak, – be kell-e állítanom az szja-bevallásomba – kell-e nekem bármilyen adót (szja, eho) vagy illetéket fizetnem utána? Köszönöm szépen a segítségüket!
Tisztelt Szakértő! Tudomásom szerint belföldi kiküldetés esetén a napidíj mértéke – a fuvarozók kivételével – 500 forint. Terheli-e adófizetési kötelezettség ezt az "összeget" a jelenleg hatályos adózási szabályok szerint?
A személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról idén is május 22-éig lehet rendelkezni, szja-bevallási formától függetlenül. Az erről szóló nyilatkozat elektronikusan, papíron vagy személyesen is benyújtható a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) a bevallás részeként vagy önálló nyilatkozatként a „17EGYSZA” lapon – közölte a NAV szerdán az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! A következő témában kérném a segítségét. Van egy család 1 gyermekkel. 2003-ban a férj meghal. A feleség és a gyermek öröklése 50-50 százalékban a következőképpen alakul: 1 db családi ház összérték: (100 %) 12 000 e Ft, 1 db szántó 36 e Ft, egy másik szántó 250 e Ft és egy harmadik szántó 1 100 e Ft értékben. A fenti tételekből 2017.évben eladták a családi házat 12 000 e Ft-ért, valamint a második szántót 600 e Ft-ért. Eddig nincs is baj, mivel letelt az öt év, adót nem kellene fizetni, de itt jön a gond:: A gyermek eladás előtt az anyának ajándékozta a fenti ingatlanok 50 %-át, úgy hogy a családi ház ajándékozási értéke 6 450 e Ft, míg a második szántót 4 000 e Ft-ért. A kérdésem arra irányul, hogy mi után kell az anyának 2017-ben személyi jövedelemadót fizetni? Tisztelettel: zsmami
Tisztelt Szakértő! Nem tulajdonos és nem is ügyvezető az a magánszemély, aki kölcsönt adott egy kft.-nek. A kölcsön után kamatfizetésben állapodtak meg (jegybanki alapkamat + 5 százalék). A kft. amit a magánszemély részére fizet kamat, úgy gondolom egyéb jövedelemnek minősül. Kérdésem kell-e ehót fizetni a kamat összege után? Kit terhel az eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt vagy a kft.-t? Mi az eho alapja, a teljes kifizetett összeg? Ehón és szja-n kívül terheli más adófizetési kötelezettség a magánszemélyt vagy a kft.-t? Ugyanígy adózna abban az esetben is, ha tag adta volna a kölcsönt és tagi kölcsönről lenne szó?
Adószám nélküli magánszemély 2017. évi ingatlan-bérbeadásból származó, összességében egymillió forintot meghaladó jövedelméből a kifizető által (nyilatkozata alapján) levont eho összegét elszámolhatja-e költségként a levonást követő hónapban (ezáltal csökkentve a jövedelmet, s következményként az szja és az eho összegét)?
Tisztelt Szakértő! A munkaadó 4 órában szándékozik öregségi nyugdíjban részesülő munkavállalót alkalmazni. A munkavállaló bruttó béréből milyen adókat kell vonni, és munkaadónak milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A magánszemély külföldön szerez bevételt (munkaviszonyban) és a kettős adóztatási egyezmény alapján a bevétel külföldön adóztatandó. Szja belföldön nem terheli a jövedelmet, de járulékot kell fizetni utána. A kérdésünk az lenne, hogy a megfizetett járulékokból érvényesíthető-e a családi járulékkedvezmény? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Egyesületünk vállalkozási tevékenységet is végez. Egyszerűsített foglalkoztatással fizetnénk két napra napi 100 ezer forintot egy előadónak (konferencián tartandó előadásra). Mit kell még fizetnie az egyesületnek a napi 1000 forint közterhen felül? Jól gondolom, hogy a foglalkoztatottnak magának kell megfizetnie év végén a személyi jövedelemadót? Válaszát előre is köszönjük.
1. Kft. rendelkezik – a tagi üzletrészeken felül – saját üzletrésszel. Az előírások szerint ezt egyenlő arányban kell felosztani, vagy taggyűlési határozattal kerülhet akár egy tag nevére? Ha nevesítjük a kft. saját üzletrészeit (felosztjuk azokat), az után van-e adó- és illetékfizetési kötelezettség, ha van, mikor esedékes, milyen mértékű? 2. Amennyiben a kft.-n belül a tagok között üzletrészvásárlás történik, annak milyen mértékű illetékvonzata van, és az mikor esedékes? 3. Ha osztalékkifizetés történik, annak milyen adó-, eho- stb. vonzata van, és mikor kell megfizetni? 4. Ha a kft.-t értékesítik (a tagok az üzletrészeiket egyben eladják), milyen összeg után kell adót vagy esetleg ehót fizetni?
Tisztelt Szakértő! Adott egy édesanya, aki négy gyermekét egyedül neveli, mind a négy gyermek után megkapja az emelt összegű családi pótlékot. A 2017-es szja-bevallásában mennyi adó- és járulékkedvezményt érvényesíthet utólag, ha 2017-ben 12 hónapon keresztül a garantált bérminimum volt az szja alapja? Tehát 161 000 Ft * 12 hó = 1 932 000 Ft Számításom megerősítésében kérném segítségét! Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Köszönjük a választ előző, azonos című kérdésünkre! Úgy gondoljuk esetlegesen, tekintve hogy a vendégek itt tartózkodása hivatali, üzleti célú, illik rá a szja-törvény rendelkezése [7. § (1) bekezdés q)], mely szerint "a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is"... Az Adózónán található másik kérdés (http://adozona.hu/kerdesek/2018_2_4_utazasszallas_koltseg_adovonzata_csd) szerint is szállást biztosít a cég egyik rendezvényén az előadónak, és úgy írják, nincs szja és eho, ha jól értettük. Miben más a két helyzet?!
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély édesapja 2013-ban elhalálozott. A hagyatéki végzés 2014. januárjában született. A végzésben az ingatlan adó- és értékbizonyítvány szerinti forgalmi értéke 25 millió forint, lakott értéke 17 millió 500 ezer forint volt. Az ingatlant jelzálog terhelte, ezt a hagyatéki végzés nem tartalmazta. Az ingatlant a tulajdonos 2017 júniusában értékesítette 48 millió forintért. Az adásvételi szerződés rögzíti a jelzálog összegét, 39 millió forint értékben. Ez utóbbit a vevő közvetlenül az eladó kölcsönt folyósító bankjának fizette meg, így a magánszemély az eladótól csak 9 millió forintot kapott. Hogyan kell megállapítani ebben az esetben az ingatlanátruházásból származó jövedelmet, keletkezik-e egyáltalán jövedelem, melyik összeget kell számításba venni megszerzésre fordított összegként, figyelembe vehető-e a kölcsön összege kiadásként? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, aki 2008 októberében a feleségével vásárolt egy lakást devizahitelre. Egy idő után a hitelt nem tudták fizetni. 2015. évben az eszközkezelő átvette tőlük a lakás tulajdonjogát, és kb. havi 10 000 forint bérleti díjat fizettek, így a 3 gyerekükkel ott maradhattak a lakásban. 2016 szeptemberében a lakást 6 millió 300 ezer forintért (ennyiért adták el 2015-ben) visszavásárolták, majd 2017-ben 16 millióért eladták. Kérdésem az, hogy ebben az esetben kell személyi jövedelemadót fizetniük? Köszönöm a válaszukat.
Valamennyi adózó felelőssége és érdeke, hogy a tervezetekből ne maradjon ki semmi, ezért érdemes mielőbb átnézni a NAV kimutatását. Akinek nincs ügyfélkapuja, ma még kérheti a tervezet postázását – szól az utolsó figyelmeztetés az adóhatóságtól.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték