2853 találat a(z) szja cimkére
Biztosítás adózása
Kérdés
A kft. alkalmazottja, egyben 50%-os tulajdonos ügyvezetője tiszta életbiztosítást kötött (nincs lejárat, csak baleseti halál vagy baleseti rokkantság esetén fizet a biztosítottnak, illetve halál esetén a feleségnek mint kedvezményezettnek). Az éves 204 ezer forint biztosítási díjat a munkáltató kft. fizette meg, és számolta el költségként. Kérdésünk: van-e ennek a kft. szempontjából adófizetési kötelezettsége? Most ezt a biztosítást átdolgozva a magánszemély fizetné tovább. A másik kérdésünk az, hogy az átdolgozás miatt (ami kvázi megszűnést jelent a kft. szempontjából) jelentkezik-e valamilyen adófizetési kötelezettsége a kft.-nek? Válaszukat előre is köszönöm.
Termőföldeladás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adószámos őstermelő szeretné termőföldjét (külterületi) eladni. Ilyen esetben az szja-törvény 2. számú melléklete azt írja, hogy őstermelői, illetve egyéni vállalkozói bevételnek minősül. Van-e lehetőség arra, hogy 2017. december 31-ével megszünteti az őstermelői tevékenységét, és 2018-ban mint magánszemély értékesíti a termőföldet? Ebben az esetben tudomásom szerint csak a jövedelemtartalom után kell a 15% szja-t megfizetni, és eho nincs. Köszönettel: Dominek Aranka
Szja beolvadás esetén
Kérdés
A beolvadás főbb ismérvei: Beolvadó kft. jelentős negatív saját tőkével és jelentős tagi kölcsönnel rendelkezik. Az átvevő cégnél a beolvadó negatív saját tőkéje miatt vagyonvesztés keletkezik, de a tőkeelemek pozitívak maradnak. A beolvadás után a beolvadó cég tulajdonosa részére a tagi kölcsön kifizetésre kerül. Kérdésem: az ügyletből eredően keletkezhet-e szja (eho) fizetési kötelezettség valamelyik félnél?
Szellemi termék hasznosítása plusz ingó eszköz bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély a tulajdonában álló hajót rendszertelen időközönként bérbe adna egy vállalkozásnak. A bérbeadás adóvonzata a 15% szja plusz 22% eho egyéb jövedelemként, vagy kötelező egyéni vállalkozást létrehozni az üzletszerűség miatt? 2. A magánszemélynek van egy szellemi terméke is, amit egy vállalkozás hasznosítana díj fejében. Az egyéb jövedelmekre vonatkozó szabályokat kell itt alkalmazni (15%szja plusz 22% eho)? Köszönettel: Szentesi Péter
Egyéni vállalkozó áttérése katáról szja-ra
Kérdés
A Tbj. 5. paragrafusa szerint külön ponton van nevesítve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy. A biztosítási jogviszony a kisadózóként való bejelentkezéssel jön létre, míg a szja-s adózású egyéni vállalkozónak a T1041-es nyomtatványon be kell jelenteni a biztosítási jogviszonyát. Kisadózó lehet egyéni vállalkozó és társas vállalkozás tagja is. Kérdésem az lenne, hogy egy katásként bejelentett egyéni vállalkozó, ha áttér a szja-törvény hatálya alá tartózó egyéni vállalkozásra, akkor magát a katás egyéni vállalkozást is meg kell szüntetni a webes ügysegéden és egy új egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételt kell kezdeményezni? Tehát katásként meg kell szüntetni a válallkozást, és nem katásként létre kell hozni egy másik egyéni vállalkozást? Tb szempontjából pénzbeli ellátások igénylésénél külön jogviszonyként kezelik.Az igények beadásánál külön jogviszonykódokon szerepelnek.
Közérdekű nyugdíjas szövetkezet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A nyugdíjban részesülő tag külső szolgáltatás nyújtásában személyes közreműködik. A feladat otthon végezhető bedolgozás, mely egyébként kizárólag teljesítménybéres munkaviszonynak minősül. Kérdésem, hogy ez esetben a nyugdíjas tagnál elszámolható-e az adómentes, igazolás nélküli 30 százalékos költség az szja-törvény 3. számú melléklet II, 1. pont alapján? Köszönöm.
Üzletrészvásárlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. magánszemély tulajdonosai eladják az üzletrészüket más magánszemély tulajdonosoknak. Az üzletrészüket alacsonyabb értéken adják el. A régi tulajdonos az 1,5 millió forint összegű üzletrészt 500 ezer forint értékben adja el. Az új tulajdonosoknak kell-e adót fizetniük amiatt, hogy 1,5 milliós üzletrészt 500 ezer forintért vásároltak meg? Tehát 1 millió forint vagyoni előnyhöz jutottak fejenként az új tulajdonosok. Mikor és hogyan kell ezt leadózniuk?
Szja válásnál II.
Kérdés
Tisztelt Surányi Imréné! Először is köszönöm válaszát a kérdésemre, most pontosítom. Az ingatlan értéke 16 millió forint, ennek a fele 8 millió, van rajta 1,4 millió forint hitel, amit a maradó fél átvállal, tehát a távozó fél összegéből ezt le kell vonni, így amennyi járna neki, az 6,6 millió forint. Viszont 8 millió forintot kér. Ezért kérdeztem, ha megkapja ezt az összeget, kell-e adóznia utána? Vagy bármennyit követelhet, ha a maradó fél kifizeti neki, az nem plusz jövedelem? Válaszát előre is köszönöm.
Evás társaság 2017. évi osztalékfizetése eredménytartalékból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy evás kft., amelynek az evás időszak előtt keletkezett 500 ezer forint eredménytartaléka. 2016-ban az adózott eredménye 3 000 eFt volt, amit 2017-ben eredménytartalékba helyezett. Így a szabad eredménytartaléka 3 500 eFt lett. 2017-ben a mérleget elfogadó taggyűlésen 3 000 eFt osztalék kifizetéséről határoztak a tulajdonosok. Kérdéseim: 1. Van-e kötelező sorrend a korábban keletkezett eredménytartalék felhasználására? (Először az evás időszak előtti 500 eFt eredménytartalék az osztalékfizetés forrása, majd a 2 500 eFt az eváss időszakban keletkezett eredménytartalék?) 2. A 3 000 eFt osztalék kifizetésekor van-e szja- és ehofizetési kötelezettségük a tulajdonosoknak? Köszönettel.
Törzstőkeleszállítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésemre szeretnék válszt kapni. Egy társaság (2 magánszemély tulajdonossal) 2014-ben törzstőkeleszállítást hajtott végre. Csökkentette a jegyzett tőkét, valamint az eredménytartalékot is. Az adómentes részt a társaság a tagjainak kifizette. Az adóköteles részt most szeretné kifizetni, mivel most van annyi pénze. Kérdésem, hogy a magánszemély tagoknak milyen és hány százalékos adót, járulékot kell fizetniük? Az eredménytartalék 2013-ig képződött. Válaszukat előre is köszönöm.
Szja válásnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Válásnál, ha az egyik fél nagyobb összeget kap az ingatlan értékéből, mint amennyi járna neki, kell-e adóznia utána? Hogyan szerez tudomást erről az adóhatóság?
Üzemanyagkártya elszámolás nélkül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás a munkavállalóinak venne céges névre szóló üzemanyagkártyákat, amelyet a munkavállalók saját gépkocsijuk használatakor a cég érdekében felmerült, illetve magánjellegű utazásra egyaránt használhatnának, és erről nem kívánnának semmiféle nyilvántartást vezetni. Van-e erre lehetőség, illetve milyen adóvonzattal? Köszönettel.
Fitneszbérlet elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője egyéves fitneszbérletet vásárolt magának. Kérdésem, hogy ebben az esetben elszámolható költségként az bérlet ára, és ha igen, milyen adó terheli? Várjuk válaszát! Köszönettel: Andecont Kft.
Osztalékfizetés értékpapírban
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Cégünk osztalékot fizetne ki az általunk tulajdonolt befektetési jegyekkel. Úgy tudjuk, hogy ennek nincs akadálya. Viszont kérdésként merült fel, hogy egyrészt a cég a bruttó vagy a nettó osztalékot fizetheti ki ily módon, azaz a 15% szja-val és 14% ehóval csökkentett részt. Ha a bruttót, akkor a magánszemélynek kell a negyedévet követő hónapban az előlegeket befizetnie? A másik kérdés, hogy ha a magánszemély az így megszerzett értékpapírt eladja, akkor az árfolyamnyereség megállapításakor szerzési értékként figyelembe veheti-e az osztalék formájában kapott összeget? Egyes vélemények szerint – mivel ténylegesen nem fizetett az értékpapír megszerzéséért – ezért a teljes értékesítési összeg adóalapként jelenne meg. Ez viszont kétszeres adóztatást eredményezne (egyszer mint osztalék, egyszer mint árfolyamnyereség).
Dán-magyar kettős adóztatás elkerülése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy munkavállaló, munkaviszonyban egy magyar kft.-nél. A munkavégzés kiküldetésben, Dániában történik. Ugyanez a munkavállaló közben szintén alkalmazásban van egy dán cégnél is, ahonnan származik jövedelme, mely ott teljesen adómentes, az értékhatár alatt van (állításuk szerint náluk van ilyen). Munkaszerződése, határozott idejű, 6 hónapra szól, augusztus 1-jén kezdődött. A magyar cégtől kapott jövedelme után Magyarországon mindent megfizet. Jól gondolom-e, hogy a dán jövedelmének adózása kapcsán a kulcs az időbeliség? Igaz-e tehát, hogy mivel tárgyévben kevesebb mint 183 napot tartózkodik Dániában, az onnan szerzett jövedelme Magyarországon is adómentes, és csak tájékoztató adatként kell szerepelnie az szja-bevallásában? Válaszát köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
