Válás, közös gyerekfelügyelet, új család: ki veheti igénybe a családi kedvezményt?

Megosztás Tetszik

Magyarországon nem ritka, hogy egy házasság válással végződik, és a szülők új családot alapítanak. Az sem szokatlan, hogy a válás után a volt házastársak a gyerekek felett közös felügyeleti jogot gyakorolnak. Olvasónk estében azonban a gyerekek a közös felügyelet mellett a volt férjnél maradtak, ott laknak életvitelszerűen, míg a családi pótlékot a volt feleség veszi igénybe. Rendben van ez így, és mi a helyzet a családi kedvezménnyel? Olvasói kérdésre Surányi Erzsébet okleveles közgazda válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: adott egy anyuka, akinek három gyermeke van. Kettő az előző házasságából, a harmadik 2019 májusában született az új férjtől, akivel szintén 2019. május hónapban kötött házasságot. A válás után a bírósági határozat szerint a felügyeleti jogot közösen gyakorolják, és megállapodtak, hogy a gyerekek életvitelszerű lakhelye az apánál van. A családi pótlékot az anya veszi igénybe 100 százalékban, a családi kedvezményt a közös gyerekekre 50–50 százalékban érvényesítik. Melyik fél adóbevallását kell javítani, mert meglátásom szerint ez így nem szabályos?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Ön helyesen látja, hogy az eset szabálytalan, mégpedig több szempontból is.

Feltételezem, hogy a kérdés elsősorban az előző házasságban született két gyermekre, illetve ezzel összefüggésben az anya harmadik gyermekére tekintettel érvényesíthető családi kedvezményre (annak mértékére) vonatkozik.

A családi kedvezményre jogosultság és a kedvezmény mértéke a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) fő szabálya szerint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (cst.) által meghatározott családi pótlékra (nevelési ellátásra, iskoláztatási támogatásra) – jogosultsághoz kötődik [szja-törvény 29/A. § (3) bekezdés].

Családi pótlékra a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő a saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel jogosult [cst. 7. § (1) bekezdés; 8 § (1) bekezdés].

Mivel a válási okirat szerint a volt férjjel közös két gyermek életvitelszerű lakóhelye az apánál van – a közös felügyelet gyakorlásától függetlenül – utánunk a családi pótlékra (és így a két kedvezményezett eltartott után havi 2 × 133 330 forint családi kedvezményre is) a volt férj jogosult.

Az új házasságban született gyermek után pedig az anya és házastársa jogosult a családi pótlékra (és így egy kedvezményezett eltartott után a havi 66 670 forint családi kedvezményre is).

Mindezt figyelembe véve, elsőként a felek családi pótlékra jogosultságát kell rendezni a Kormányhivatalnál.

Másrészt mindkét fél adóbevallását az előbbiek, valamint az szja-törvény 48. § (4) bekezdés b) pontja szerint kell elkészíteni. Azaz az szja-törvény 48. § (4) bekezdése értelmében, ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére családi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, amelynek következtében utóbb befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a befizetési különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg.

A jövőre nézve nincs akadálya, hogy az elvált szülők közös nyilatkozatban vállalják a két gyermek felváltva gondozását saját háztartásaikban, mely esetben a Kormányhivatalhoz benyújtott közös kérelmükre 50–50 százalékos arányban mindketten jogosultak lesznek a családi pótlékra és így külön-külön a szja-törvény 29/A. § (2) bekezdés szerint meghatározott összegű családi kedvezmény 50–50 százalékának érvényesítésére [cst. 9. § (4) bekezdés]. Ez azt jelentené, hogy a volt férj havi 2 × 66 667 forint, az anya (akár az új házastársával megosztva is) 2 × 110 000 + 1 × 220 000 forint családi kedvezmény érvényesítésére lenne jogosult.

A gyermeket felváltva gondozó elvált szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére/megosztására egymás között nem jogosultak [az szja-törvény 29/B. § (1e) bekezdés].