Augusztus 31-én lépett hatályba az a rendelkezés, amely kötelezővé teszi a 2023 ősze előtt létrehozott bizalmi vagyonkezelések és magánalapítványok adóhatósági átvilágítását. Az érintettek ezúttal nem azt találgatják, sorra kerülnek-e: a vizsgálat biztosan megérkezik, a kérdés csak az, hogyan készüljenek fel a NAV ellenőrzésre – derül ki az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. sajtóközleményéből.
A Magyar Közlöny 2026. évi 128. számában megjelent a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből finanszírozott intézkedésekkel összefüggő elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazott eljárásról szóló 23/2024. (IV. 9.) AM-rendelet módosításáról szóló 18/2026. AÉM-rendelet.
Szeptember 1-jétől a kézi és a számítógéppel előállított nyugtákról is adatot kell szolgáltatni a NAV-nak. Az online pénztárgéppel és e-pénztárgéppel kiállított nyugták adatai már eddig is eljutottak az adóhatósághoz, az új kötelezettségekkel azonban a többi nyugtatípus is bekerül az adatszolgáltatásba. A Niveus szerint a vállalkozásoknak érdemes kihasználniuk az év végéig tartó szankciómentes időszakot az átállásra és az új rendszer kipróbálására.
A kedvező szabályok és a súlyos szankciók ellenére sokan nem jelentik be alkalmi munkavállalójukat – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfői közleményében.
A bankszámlanyitás rendszerszintű akadályozása, a pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség teljesíthetetlenné válása és az erre épülő hatósági szankcionálás miatt 2026. május 14-én Ruszin Zsolt, az MKOE alelnöke az MKOE nevében bejelentéssel és intézkedési kezdeményezéssel fordult az illetékes hatóságokhoz, melyre a hatóságok és az MNB azóta sem válaszolt. A válasz elmaradása az MKOE alelnöke szerint jogszabálysértő (Panasztv. 1-5. §) – derül ki Ruszin Zsolt, az MKOE alelnöke illetékes hatóságokhoz, továbbá az Adózónához is eljuttatott leveléből.
Az amerikai szenátus elé terjesztették annak a kétpárti törvénytervezetnek a frissített változatát, amely további szankciókat tenne lehetővé Oroszország ellen, és ez érintheti Magyarországot is – tette közzé az MTI.
Mit ért az szja-törvény az alacsony adókulcsú állam fogalma alatt? Milyen mentességi szabályok és milyen szankciók vonatkoznak az alacsony adókulcsú államból származó jövedelemre? Dr. Magyar Csaba adószakértőt (TEP, LL.M., Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda) hallhatják.
Az Európai Unió Csomagolási és Csomagolási Hulladék Rendelete (PPWR) alapjaiban alakítja át a vállalatok csomagolási megfelelési kötelezettségeit. A PPWR célja a csomagolási hulladék csökkentése az újrafelhasználás támogatásával, a felesleges csomagolás mérséklésével, valamint az újrahasznosítható és újrahasznosított anyagok nagyobb arányú használatával. Bár az első követelmények alkalmazása 2026. augusztus 12-én válik kötelezővé, iparági tapasztalatok szerint a vállalatok többségénél még hiányoznak a megfeleléshez szükséges adatok, dokumentációk és beszállítói információk – derül ki a Deloitte sajtóközleményéből.
Az Európai Unió új csomagolási rendeletének (2025/40/EU, PPWR) több rendelkezését 2026. augusztus 12-től kötelező alkalmazni. A közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály az ellátási lánc szinte minden szereplőjére kiterjed. A PPWR nem csupán környezetvédelmi előírásokat tartalmaz: megfelelési, pénzügyi és jogi kötelezettségeket is keletkeztet. Az augusztusi határidő közeledtével egyre sürgetőbb tisztázni, hogy egy adott vállalkozásra pontosan milyen feladatok hárulnak, milyen szankciókkal kell számolni késlekedés esetén, és hol vannak a gyakorlati buktatók. Webináriumunkon szakértőink segítenek eligazodni: kire mi vonatkozik, milyen határidőkre kell figyelni, és milyen gyakorlati lépéseket érdemes már most megtenni. A képzést cégvezetőknek, pénzügyi, jogi és compliance szakembereknek, EPR-felelősöknek, valamint könyvelőknek ajánljuk, akik ügyfeleik számára tanácsadói tevékenységet látnak el. Tartson velünk online rendezvényünkön!
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint a Kúria jogellenesen bocsátotta el Bartha Ildikót, a legfőbb bírói fórum főtanácsadóját, azt követően, hogy a jogász egy nem is publikált, csupán egy műhelybeszélgetésen ismertetett tanulmány társszerzőjeként kritikával illette a legfőbb bírói fórum tevékenységét, illetve függetlenségét – tájékoztatta a Magyar Helsinki Bizottság pénteken az MTI-t.
A Kúria a BH2025.273. számú döntésében azt vizsgálta, hogy a munkáltató sztrájkkal összefüggő felmondása a véleménynyilvánítás szankcionálásának minősülhet-e, valamint azt, hogy hol húzódik a polgári engedetlenség és a sztrájkjog határa. Cikkünkben az ügy részleteit mutatjuk be.
Nagyjából ugyanabban az időben, amikor a washingtoni Trump-látogatásról hazatérő Orbán-stáb diadalmasan bejelentette, hogy a tervezett paksi bővítés mentességet kapott a benne részt vevő orosz cégek elleni amerikai szankciók alól, a magyar kormány egyértelmű írásbeli jelzést kapott az Európai Bizottságtól arról, hogy a projekt (pontosabban annak állami támogatása) jelenleg nem rendelkezik uniós jóváhagyással – írja a nepszava.hu.
A magyarországi reklámadó szabályozás jelenleg felfüggesztett állapotban van: az adókulcs 0%, így gyakorlatilag nincs adófizetési kötelezettség. A 2025. őszi adócsomag azonban váratlan fordulatot hozott: 2026. július 1-jétől újra életbe lép a 7,5%-os adó, holott a piaci szereplők legkorábban a 2027-es évtől várták annak visszavezetését. Ez új helyzetet teremt a médiacégek és reklámozók számára.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték