Április 1-jétől minden számlát, még a magánszemélyek részére kiállítottakat is látja az adóhivatal; március 31-én véget ér a zökkenőmentes átállásra biztosított, három hónapos szankciómentes időszak – tájékoztatta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.
Az Európai Bíróság ítéletéig nem alkalmaznák a jogállami feltételrendszerről szóló jogszabályt a német soros EU-elnökség és a magyar-lengyel páros által kitárgyalt kompromisszum értelmében, amelyet csütörtökön még 24 uniós tagállamnak (és az Európai Parlamentnek) is jóvá kell hagynia. Ha ez megtörténik, elhárul az akadály az EU hétéves keretköltségvetésének és a helyreállítási eszköznek a végleges elfogadása előtt, olvasható a BruxInfo oldalán.
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként lesz szankcionálható a kettős minőség – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a tárca törvénymódosítási javaslatát ismertetve kedden Budapesten.
A német EU-elnökség javaslatának értelmében rendszerszintű jogállami hiányosságok (például az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése) helyett csak akkor kellene pénzügyi szankciókkal szembenézniük a tagállamoknak, ha a jogállamiság elveinek megsértése bizonyíthatóan hatással van az uniós büdzsé szabályos végrehajtására, vagy az Unió pénzügyi érdekeinek a védelmére. Az érintett tagállam az Európai Tanács elé vihetné az ügyet, mielőtt a miniszteri tanács minősített többséggel döntést hozna az esetleges szankciókról, olvasható a Bruxinfo oldalán.
Mostantól pénzbüntetéssel szankcionálható, ha valaki nem visel maszkot, vagy ha azt szabálytalanul hordja – közölte a Főpolgármesteri Hivatal kedden az MTI-vel.
Cikkünk első részében megvizsgáltuk, hogy kire, milyen ügyletekre, milyen szerződésekre vonatkozik a készpénzfizetési korlát, és kire, milyenekre nem; most pedig arra keresünk választ, hogy mikor kell egybeszámítani az ügyleteket, és mikor vizsgálhatjuk külön azokat a készpénzfizetési korlát szempontjából.
Mennyi lehet a házipénztár maximuma? Van-e erre valamilyen jogszabályi kötelezettség? Ha igen, miként szankcionálható az, aki nem ezt nem tartja be? Olvasói kérdésre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó válaszolt.
Több pénzintézet is önként döntött úgy, hogy a mostani válságos időszakban nem vizsgálja, beérkezik-e ügyfele számlájára az elvárt jövedelem. Így legalább a havi díjak nem emelkednek azoknak, akik részben vagy egészben elvesztették munkájukat, írja azenpenzem.hu.
Ahogyan távolodunk időben a GDPR alkalmazhatóvá válásától, úgy jelennek meg növekvő számban a tagállami hatóságok bírság szankciót is tartalmazó döntései. Ezeknek a döntéseknek az ismerete nem csupán a bírság mértéke szempontjából fontos iránymutatás, arra is figyelni kell, hogy a hatóságok mely szempontrendszer alapján vizsgálták az adatkezelők nemmegfelelését. Az alábbiakban egy marketingcélú adatkezeléssel összefüggő bírsághatározat kerül bemutatásra, amely az adott vállalkozásnak milliárdjaiba került.
Tisztelt Szakértő! Az elmúlt héten kerestek meg a következő kérdéssel: a munkáltató a vendéglátásban alkalmazza a felszolgálói díj felszámítását a számláiban. Ezt az összeget kiosztja a dolgozói között, de alkalmaz egyfajta szankciós jelleget, visszatart belőle összegeket, mondván például, hogy a felszolgáló a vendégtérben karba tett kézzel állt. Kérdés: megteheti-e ezt a munkáltató, vagy a szankciókat egy külön elszámolásban kell rendeznie? Köszönöm előre is.
Tisztelt Szakértő! Ismerősöm keresett meg, aki szállodában dolgozik, munkája díjazásaként a bérén felül felszolgálói díjban részesül. Munkáltatója bevezette azt a rendszert, ha büntetni akarja a dolgozókat, akkor a felszolgálói díjból vesz el 5-10 ezer forintot azért, mert például karba tette a kezét a felszolgáló a vendégtérben. Kérdésem ezzel kapcsolatban, alkalmazhat-e a munkáltató ilyen jellegű szankcionálást? Másik kérdés a következő: a dolgozók munkaidőkeretben vannak, a keret lezárásakor a munkáltató sokallta a túlóra összegét, ezért csak felét fizette ki. A dolgozók sem a visszatartás okáról, sem arról nem kaptak tájékoztatást, hogy az összeg rendezve lesz-e feléjük. Erről a munkáltatónak írásban vagy szóban kell-e tájékoztatni a dolgozókat, illetve mi az az időtartam, amíg a munkaadó húzhatja a kifizetést az elvégzett túlmunkáért? Köszönöm előre is a válaszát
Miguel Díaz-Canel kubai elnök szerdán elítélte az országa elleni újabb amerikai büntető intézkedéseket.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi problémában kérném a segítségét. Adott egy bt., ahol a kültag 2 éve meghalt, és a cég sosem rendelkezett bankszámlával. A bankszámla meglétét soha senki nem hiányolta. Felszólítás és bírság sem volt A cég 3 éve "él", de gazdasági tevékenységet nem folytat. A kültag halálával a hagyatéki tárgyalás után sem indult meg a kényszertörlési eljárás. (Ha jól tudom, ezt a közjegyzőnek kellett volna jeleznie a cégbíróság felé.) A NAV sosem jelentkezett a cégnél. A bevallások is hiányosan mentek be évek óta. A bt. az ügyfélkapun és a cégjegyzékben is megtalálható. A kérdésem az lenne, hogy honnan kéne elindulni, hogy a cég véglegesen megszűnjön, azaz meg lehessen szüntetni, a lehetséges legkisebb szankciókkal. Ez esetben bírságol a NAV? (Bankszámlahiány.) Az eljárás elindítása előtt célszerű lenne bankszámlát nyitnia a cégnek? (Ha egyáltalán lehetséges a kültag hiánya miatt.) Az eljárás elindítását a NAV-nál kezdjük? Végelszámolás lehetséges annak ellenére hogy nincs kültagja a cégnek? Vagy a cégbírósághoz kéne fordulni először ügyvéden keresztül és kényszertörlési eljárás lesz a vége? Nagyon szépen köszönöm előre is a segítségét!
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték