Az adatvédelemhez egyre súlyosabb szankciórendszer kapcsolódik, ezért is fontos tisztában lenni azzal, hogy pontosan milyen személyes adatokat kezelünk és hogy azok kezeléséhez (továbbításához) rendelkezünk-e megfelelő felhatalmazással. A vizsgálatot érdemes most is és jövő tavasszal is elvégezni.
Sok vállalkozás szembesül azzal a napokban, hogy a beszámolója nem készült el határidőben. Ez történhet olyan okból, mert nem adott le minden dokumentumot a könyvelőjének, ezáltal ő nem tudta a beszámolót elkészíteni. Előfordulhat, hogy a könyvelő hanyagsága vezetett oda, hogy határidőben nem lett benyújtva a beszámoló. Bármi is volt a kiváltó ok, a mulasztáshoz adójogi, cégjogi, és polgárjogi szankciók egyaránt kapcsolódhatnak.
Tisztelt Szakértő! Ha kollektív szerződés, ennek hiányában munkaszerződés rögzíti, lehetőség van szankciók alkalmazására. Ezzel kapcsolatban kérdezem, hogy amennyiben a kollektív szerződés vagy ennek híján a munkaszerződés rögzíti a szankciók alkalmazásának lehetőségét, de nem részletezi, úgy belső szabályzat rendelkezhet-e ezekről (betartva, hogy pénzben kifejezve a hátrány maximum a munkavállaló 1 havi távolléti díjával lehet egyenértékű és a következmény határozott időre szólhat)? Köszönettel.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az amerikai társhatóságtól kapott pénzintézeti számlainformációkat veti össze az adózók bevallási adataival. Most az érintettek mentesülhetnek a szankciók alól, hiszen a revizorok támogató eljárás keretében önellenőrzési ajánlattal keresnek meg mintegy másfélezer adózót – tájékoztatta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára az MTI-t.
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíveskedjen bemutatni egy példán keresztül, milyen adószankciókkal (mulasztási bírság, adóhiány, adóbírság stb.) járhat, ha egy magánszemély "használt" ingatlan-értékesítéseit (vesz -> felújít - > elad) az állami adóhatóság üzletszerűnek minősíti (bejelentkezés elmulasztása, számlaadási kötelezettség elmulasztása stb.). Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szerkesztőség! Ezzel a cikkel kapcsolatban szeretnék kérdezni: http://adozona.hu/munkajog/Kinek_jar_garantalt_berminimum_Igy_kell_meg_DA6DTT Az világos, hogy a garantált bérminimumra jogosultságnak kettős feltétele van, jogszabálynak kell előírnia, hogy az adott munkakörben szakképzettség szükséges, illetve ezzel a végzettséggel a munkavállalónak rendelkeznie is kell, de a kettő között ellentmondást érzek. A mindennapokban a munkáltatókat nem a bizonyítványok, hanem a gyakorlat és a személyes kompetenciák érdeklik. Egyszerűbb feladatokra, például pékségben eladó vagy koktélbárban pultos nem várnak el szakképzettséget vagy középfokú végzettséget, amikor pár nap alatt betanítanak egy 8 általánossal rendelkező, vagy egy érettségi bizonyítvánnyal le nem zárt gimnáziumi tanulmányokat folytató, esetleg egy egészen más szakképzettséggel (például varrónő vagy könyvelő végzettséggel) rendelkező munkavállalót. Ha jól értem, a kettős feltétel értelmében ilyen esetben elegendő a minimálbér. Felmerül azonban, hogy a munkáltató megteheti-e, hogy az ágazati jogszabályokban megfogalmazott, szakképzettségre vonatkozó követelmények ellenére szakképzettség nélkül foglalkoztat valakit? Milyen hivatal, milyen jogszabály alapján ellenőrzi ezt, kell-e a valamilyen szankciótól tartania, amennyiben szakképzettséget igénylő munkakörben az adott szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalót alkalmaz? Köszönettel: Fehér Beáta
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy mit tehet egy kft. abban az esetben, ha rendszeresen vidéken végez munkát, ám néhány dolgozója a kiküldetést nem hajlandó elfogadni, ők ragaszkodnak a helyben (a munkáltató székhelyén) történő munkavégzéshez? Mivel a kft. is jövedelemszerző tevékenységet folytat, muszáj a munka után mennie (kivitelezéseket hajt végre). Ebben az esetben kötelezhető-e a munkavállaló a kiküldetés elfogadására, vagy bármilyen szankcióval sújtható-e? Elsősorban nem a vita fokozása lenne a cél, hanem korrekt megoldást kellene találni. Ha a dolgozók nem hajlandók elvállalni a vidéki munkákat, a cég likviditása kerülhet veszélybe, így hosszú távon a munkahelyük is. Küldhetjük-e ilyenkor fizetés nélküli szabadságra a dolgozót, vagy Ön szerint mi lenne a megfelelő megoldás? Válaszukat előre is köszönöm! Gy. Ferenc
T. Adózóna! EV.,2014-ben kezdte meg működését.Tevékenységei között van: 9.52 bútor-javítás. A 48/2013-as és a 9/2016-os rendelet 1.m. b.pont szerint ezen tevékenység pénztárgép használatra kötelezettnek minősülnek.A NAV „Ki kötelezett pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettséget” címmel,2013.04.26-i tájékoztatója alapján,mivel az EV-nak nincs üzlethelyisége,még telephelye vagy műhelye sincs,a javítási tev.-ét kizárólag a megrendelői címén,telephelyén, végzi,és mivel nincs üzlethelyisége,így nem köt. pt.gép használatra,ezáltal a PTGSZLAH benyújtására sem. Eddig a PTGSZLAH nem is lett benyújtva. A kikötést,hogy csak az üzletnek, mozgóboltnak kell pt.gép, a fent hivatkozott jogszabályokban nem találtam,csak a NAV által közzétett tájékoztatóban. Sajnos az újabb pt.gép köt.változás okán,olvastam, pl. az Önök kérdései-válaszai között,hogy az üzlethelyiség nem kritériuma a pt.gép-használatnak, hanem ebben az esetben változó munkahelyként pt.gépet kell használnia. A fentiek alapján,az EV pt.gép-használatra kötelezettnek minősül-e? Ha igen, van-e arra mód,hogy késedelmesen legyen az elmúlt kb.2 év PTGSZLAH benyújtva? Ha igen, milyen szankcióra számíthat az EV? Ha kötelezett, de nem pótolja a PTGSZLAH-okat,és a NAV fedezi fel a mulasztást, milyen szankcióra számíthat, és ebben az esetben,mivel katás váll.-ról van szó, elveszítheti-e a kataalanyiságát? Válaszukat szíveskedjenek jogszabályhellyel alátámasztani. Pl. eltérő válaszokra: 2016.06.09,Kneitner Lea, 2016.08.22, Szolnoki Béla
Vannak olyan kedvezmények a társasági adóban, amelyeket kizárólag a kis- és a közepes vállalkozások vehetnek igénybe. Ezek feltételeit, érvényesítésének módját, továbbá a mulasztás esetén alkalmazott szankciókat foglaltuk össze.
A kis- és közepes vállalkozások számos kedvezményt érvényesíthetnek a társasági adó rendszerében. Ismertetjük ezek feltételeit, továbbá az esetleges nem-teljesítés esetén alkalmazott szankciókat.
Tisztelt Szakértő! Egy beltag egyéni vállalkozóként működne tovább a bt. megszűnése után. Viszont a bt. megszűnése sajnos nem megy egyik napról a másikra. A kérdésünk az, milyen szankcióval jár, ha még a cégbíróságon nem törölték a bt.-t, viszont már elindította az egyéni vállalkozását a beltag? A beadott 1041-esekből látható, hogy mikor van a záró dátuma a végelszámolásnak és azt követő nap indul az egyéni vállalkozás. Záróbevallások NAV-igazolása folyamatban van. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szabályozza a kérdést: "3. § (2) Nem lehet egyéni vállalkozó: d) aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A rendelkezés szerint a betéti társaság beltagja nem a foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel, hanem a korlátlanul felelős tagságára figyelemmel nem lehet egyéni vállalkozó. Tehát nem elég a kijelentés a tagsági jogviszony megszüntetése szükséges." Amennyiben arra vár a beltag, hogy töröljék a céget, addig a biztosítása is szünetelne... nem tudná a munkáját jogszerűen végezni. Köszönettel.
Jóváhagyták a Spanyolország és Portugália elleni deficitszankciós eljárás elindítását az Európai Unió pénzügyminiszterei a Brüsszelben kedden tartott ülésükön.
Az Oroszországgal szemben érvényben lévő szankciók meghosszabbítását jósolta hétfőn Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A korlátozó intézkedések hat hónappal történő kiterjesztését nevük mellőzését kérő EU-források is biztosra veszik. Az EU júniusban napvilágra kerülő új külpolitikai stratégiája Moszkvát már nem stratégiai partnerként, hanem stratégiai kihívásként írja le.
Tisztelt Adózóna! A helyi adókkal kapcsolatos kérdéseim a következők: – Magántulajdonú családi házamban állandó bejelentett lakosként nem lakom, a ház bérbe adva sincs. Milyen adófizetési, illetve -bevallási kötelezettségem van? – Ha lett volna bevallási kötelezettségem – de azt nem teljesítettem – hogyan lehet ezt a hibát javítani, mert ez több év...? – Milyen büntető szankciókra számíthatok? Köszönettel kérném a válaszukat.
Tisztelt Adózóna! Jó lenne egy összefoglaló a kötelező kamaraihozzájárulás-fizetésről. Mi a befizetés határideje? Hogy működnek a szankciók, ha valaki nem fizet? A kamarák tájékoztatója is kicsit "szégyenlősen" fogalmaz erről, főként a kamarai tagsággal foglalkozik. Márpedig a 5000 forinttal nem vagyunk tagok.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték