1076 találat a(z) szabadság cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha egy társaság munkavállalóinak évekre visszamenőleg vannak kiadatlan szabadságai? Van olyan ember, akinek az előző évekről áthozott szabadsága az 50 napot is meghaladja. A munkáltató nem foglalkozott a kérdéssel, és nem alkalmazta a munka törvénykönyve vonatkozó szabályozását, viszont a törvény nem tér ki arra, hogy mi van akkor a szabadsággal, ha azt legkésőbb a következő év december 31-éig nem adja ki a munkáltató/nem veszi ki a munkavállaló. Mivel a szabadság jár a munkavállalónak, úgy gondolom, hogy el nem veszik. Kifizetni nem lehet, csak kilépéskor, viszont az sem megoldás, hogy a munkavállaló hónapokig nem megy be dolgozni, hanem elmegy szabadságra. Van erre valami megszokott vagy szabályszerű eljárás? Köszönöm!

Kérdés

Üdvözlöm. Részmunkaidős a heti munkaidejét 1 nap alatt dolgozza le, heti 8 órás, erre a napra szabadságot kér. Úgy tudom, hogy 1 napra 1,6 óra jut. 5 nap szabit kell kiírnom, hogy a heti órája meglegyen. Nem dolgozza le a többi napot. Kérdésem hogy jól alkalmazom-e a szabályt? Előre is köszönöm a válaszát. Üdv. Oravecz Judit

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk spárgatermesztéssel foglalkozik. A spárga szedésére 120 napra idénymunkásokat alkalmaz. Abban szeretném a segítségét kérni, hogy idénymunka esetén is ki kell adni a hétvégi pihenőidőt? Vonatkozik rájuk az 5 munkanap+2 szabadnap? Ha igen, ezeknek feltétlenül hétvégére kell esnie? Szabadság jár nekik erre az időre? Van-e valami különleges esete a munkában töltött idő után járó munkaközi szünetnek? Vagy 6 órát meghaladja a munkaidő, akkor elég a 20 perc munkaközi szünet? Köszönöm: Jakus Tünde

Cikk

Egy 62 éves dolgozó 2017.08.27-től jelenleg is táppénzen van. Most, március 31-ével megszűnik a munkaviszonya, nyugdíjazás miatt. Jár-e neki a táppénzes időszakra szabadság, vagyis meg kell-e váltani a hét hónapra (augusztustól márciusig) eső szabadságát? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Cikk

Az új munka törvénykönyve (Mt.) 2014. december 31-éig az uniós szabályokkal ellentétesen tartalmazta, hogy a naptári évenként harminc napot meghaladó keresőképtelenség nem jogosít szabadságra. Emiatt – bár sérült a munkavállaló magánélethez való joga –, nem jogosult kártérítésre a magyar államtól, mivel ahhoz hiányzott a jogszabályi feltétel – mondta ki egy magánszemély ügyében nemrégiben meghozott ítéletében a Kúria.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gyesen lévő anyuka (a gyermek kétéves elmúlt) most jelezte munkáltatójának, hogy visszatérne dolgozni, augusztus elején. Mikor kell részére kiadni a felgyülemlett szabadságot? Abban az esetben, ha a munkavállaló azt szeretné, hogy a munkáltatója a munkába lépés első napjától folyamatosan adja ezt ki neki, azt a munkáltatójának meg kell tennie? Vagy a munkakezdéstől számítottan egyeztetés szükséges annak elkezdéséről? Mit kell még tudni ennek szabályozásáról?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődik, hogyan kell kiszámolni az időarányos szabadságát? Van-e szabályozás az arányosításra? 1. Az alapszabadság és az életkor szerinti pótszabadság összesítése után kell arányosítani, vagy 2. külön-külön kell arányosítani az alap- illetve a pótszabadságokat, és a kerekített részeredményeket kell összesíteni? Példánk: Születési év: 1981 Munkaviszony kezdete: 2018.02.03. 1. (20+6)/365x332 = 24 nap 2. (20/365x332) + (6/365x332) = 23 nap Az Mt. 121. §-a szerint az éves szabadságot kell arányosítani. Nem találtam arra vonatkozó leírást, hogy az arányosítást külön alapszabadságra és külön pótszabadságra kell elvégezni. A helyes alkalmazáshoz kérem szíves tájékoztatásukat. Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: S. Ildikó Szepi Sped Kft.

Kérdés

Egy 62 éves dolgozó 2017.08.27-től jelenleg is táppénzen van. Most 2018.03.31-ével megszűnik a munkaviszonya nyugdijazás miatt. Kérdésem, hogy jár-e neki a táppénzes időszakra szabadság, vagyis meg kell-e váltani (augusztus-márciusig) 7 honapra eső szabadságát ? Mielőbbi válaszukat megköszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem szolgáltatásnyújtást végez. Üzletében a nyitvatartás ideje alatt (hétvégén is) munkavállalói atipikus foglalkoztatási forma keretében látják el munkaköri feladataikat. Az irányadó munkarend a munkakör-megosztásban történő foglalkoztatásra tekintettel kötetlen. Munkaköri feladataikat a munkavállalók egymás között szabadon oszthatják fel. A munkakör jellege készenléti jellegű, kikötve a havi átlagos munkaidő maximum értékével. Az alapbéren felül egyéb juttatások nem illetik meg. Mivel munkaidő-nyilvántartás vezetése ebben a foglalkoztatási formában nem kötelező, a bérszámfejtésnél gondot jelent, hogy csak manuálisan rögzíthető a szabadság és a betegszabadság napjainak száma és a hozzá tartozó számított összeg (normál esetben a jelenlétet rögzíti, és automatikusan számfejthető). A bérszámfejtést milyen dokumentumok alapján lehet elkészíteni szabályosan ebben a foglalkoztatási formában munkaidő-nyilvántartás nélkül? Többnapos betegállománynál az orvosi igazoláson feltüntetett kieső időből a betegszabadság napjai munkavállalói nyilatkozat alapján elfogadható? Elég a szabadság-nyilvántartás vezetése, vagy a „szabadságengedély” nyomtatványon is dokumentálni kell a szabadság kiadását? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló 7 napos szabadságát tölti. A munkáltató a szabadság 4. napján utasítja a munkavállalót egy e-mail elolvasására és megválaszolására? Ezt a munkafeladatot a munkavállaló az aktuális tartózkodási helyén is elvégezheti. [Az Mt. 123. § (5) bekezdésében meghatározott kivételesen fontos gazdasági érdek fennáll.] A munkavállaló a munkafeladatot aznap kb. 30 perc alatt elvégzi. A munkáltató utasítása megszakítja-e a munkavállaló szabadságát? Amennyiben igen, köteles-e a munkáltató a munkavégzéssel érintett szabadságnap helyett egy másik nap szabadságot biztosítani? Van-e jelentősége annak, hogy a munkavégzés tartama pl. 30 perc, 4 óra, vagy esetleg 8 óra? Tisztelettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gyed után visszatérő dolgozó szabadságának számításában kérem segítségét! A munkaviszony kezdete 2014. 02. 04., a munkavállaló születési éve: 1977. Az 1. gyermekkel kapcsolatos ellátás: tgyás: 2014. 04. 17 - 2014. 10. 01, gyed: 2014. 10. 02 - 2016. 02. 26. A gyermek születési időpontja: 2014. 05. 19. A 2. gyermekkel kapcsolatos ellátás: tgyás: 2016. 02. 27 - 2016. 08. 12, gyed: 2016. 08. 13 - 2018. 02. 27., a gyermek születési időpontja: 2016. 02. 27. A munkavállaló 2018. 04. 01-jétől szeretne újra munkaviszonyba állni. Kérdésem: hány nap szabadság jár neki a fenti időszakra, illetve a járó szabadság összegét egy összegben kell-e kifizetni számára? Köszönöm előre is megtisztelő válaszukat!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A munkavállaló a gyes letelte után visszamenne dolgozni, de a cég a székhelyét másik városba helyezte át, ahova nem menne már át. Ebben az esetben munkáltatói felmondással élnének. A munkaszerződés szerint 30 nap a felmondási idő. Plusz 25 nap a 10 év jogviszonya után. A felmondási idő felére kötelezően mentesíti a munkavállalót, távolléti díjat fizet utána. A kérdésem az, hogy a másik felére a felgyűlt szabadságot kiadhatja a munkáltató, vagy erre az időre is távolléti díjat köteles fizetni? Illetve kötelezhető-e a munkáltató arra, hogy ne szabadságmegváltást alkalmazzon, hanem a munkavállaló kivegye a felgyűlt szabadságát? Ilyen esetben mi lenne a felmondás ideje? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Dolgozónk 2017. június 12. óta táppénzes állományban van. (A 2017. évről még megmaradt 12.nap szabadsága.) 2018. január 1-jétől továbbra is táppénzes állományban van. A betegségből nem épül fel. 2018. április 30-án eléri a rá irányadó nyugdíj korhatárt. Nyugdíjazást ezen időponttól igénybe kívánja venni. A fennmaradó szabadságát a táppénz felfüggesztésével a nyugdíjkorhatárig vagy szabadságmegváltás címén célszerű rendezni. Szabadságmegváltás esetén milyen fizetési kötelezettség terheli a dolgozót és a munkáltatót? Köszönöm megtisztelő válaszát.

Kérdés

Kedves Szakértők! Arra szeretnék egyértelmű választ kapni, hogy a munkavállalókkal kell-e aláíratni, s egyáltalán kötelező-e kiállítani szabadság-engedélykérőt? Vagy elég, amit a bérszámfejtőprogram listáz a szabadságok után, s azt vagy kilépéskor, vagy évente egyszer aláíratni velük? Köszönettel

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Nők 40 nyugdíj vagy öregségi nyugdíj

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Papíralapú munkaügyi iratokról hiteles digitális másolat készítése

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink