A közeledő év végére tekintettel a munkáltatóknak számolniuk kell a ki nem adott szabadságnapokkal, aminek kapcsán számos kérdés merül fel, egyebek mellett, hogy milyen feltételek teljesülése esetén vihetőek át a szabadságnapok a 2019. évre, mi történik, ha a munkavállalóra a szabadsága idején lesz szükség, aki novemberben kezdett el dolgozni, kaphat-e szabadságot, a munkáltató év végén történő leállása hogyan befolyásolja a szabadság kiadását.
Vannak esetek, amikor a munkáltató köteles engedélyezni a fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló számára, más alkalommal ez a szabad mérlegelésén múlik. Milyen feltételek mellett, mettől meddig vehető igénybe? Milyen hatással van a végkielégítésre, szabadságra?
Kedves Szakértő! A dolgozó heti 6 órában dolgozik egyenlőtlen munkarendben (szerdán 2 óra, csütörtökön 4 óra). Napban tartjuk nyilván a dolgozók szabadságait. Ha az egyik héten nem jön dolgozni, akkor 5 nappal csökken a szabadsága, ha jól tudom. Mi van akkor, ha csak az egyik nap nem jön a héten? Hány nappal csökken a szabadsága? Ebben kérem a segítséget, hogyan kell számolni. Előre is nagyon köszönöm. Szűcsné Dudás Mária
Hogyan kell kiadni a részmunkaidős dolgozó szabadságát egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Mezőgazdasági főiskolai hallgató képzési program keretében szakmai gyakorlaton vesz részt cégünknél (külső gyakorlóhely). Időtartama 6 hét. A kérdés, hogy jár-e neki szabadság, ha jár és nem veszi ki a gyakorlat ideje alatt, ebben az esetben szabadság megváltásként ki lehet-e fizetni?
Tisztelt Szakértő! Átnézve a hasonló kérdésköröket, nem találtam választ az én problémámra. A dolgozó havi 4 órás munkaviszonyban áll, a hónap utolsó munkanapján, péntekenként kell teljesítenie. Augusztus 31-én szabadságon volt. Az éves szabadsága 29 nap. Napban tartjuk nyilván a szabadságokat. Hány napot "használt" el az egy nap távolléttel? Úgy is kérdezhetném hány nap szabadsága maradt még? Köszönettel: KM
Tisztelt Szakértő! Egy benzinkút hétfőtől-szombatig van nyitva, a munkavállalók ezáltal nem a hagyományos 5+2-es munkarendben dolgoznak. November 1. munkaszüneti nap, így a másodika áthelyezett munkanap lesz, amit majd november 10-én kell ledolgozni, de jól tudom, hogy csak abban az esetben van áthelyezett munkanap, ha a munkavállalók hétfőtől-péntekig rendes munkaidőben dolgoznak, tehát a munkavállalót be lehet osztani 2-ára és 10-ére is dolgozni vagy akár ezekre a napokra szabadság is adható? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Gyesről visszatérő munkavállaló az első munkanapján felmondott. Főállású anyaként kívánja nevelni a három gyermekét. Kérdésünk, hogy ebben az esetben hogyan alakul a felmondási idő? Ha eltekintünk a felmondási időtől, mikor szűnik meg a jogviszonya, és mikor jelentkezhet be főállású anyaként? A felgyülemlett szabadságot természetesen megváltjuk pénzben. Köszönettel.
A fizetés nélküli szabadság megszakítását, illetve megszűnését követően egyre gyakrabban találkozhatunk azzal a problémával, hogy a kismama nem tud hová visszatérni. Azt azonban már csak nehezen tudja ellenőrizni, hogy a munkakörét valóban megszüntette-e a munkáltató vagy csak betöltötte más kollégával, némi elnevezésbeli módosítás mellett. További nehézség, hogy a munkavállalónak arra sincs tökéletes rálátása, történt-e a távolléte alatt bérfejlesztés. A munkáltatónak mindeközben számos rendelkezés betartására kell ügyelnie, amikor a kismama ismét munkába áll.
Tisztelt Szakértő! Gyes ideje alatt születik meg a második baba az egyik alkalmazottnál. Ha a felhalmozott szabadságot a munkavállaló kiveszi, és táppénzre megy, akkor a második babánál mi lesz az alapja a csednek, valamint a gyednek? Az első gyermek október 21-én tölti be a 2. évét. Válaszát előre is köszönöm.
Nyugdíjas alkalmazott szerződése szerint heti 18 órában heti 3 napon, hétfőn, szerdán, csütörtökön dolgozik 150 000 Ft havi bérért. Szerinte a 30 nap szabadsága úgy jár, hogy csak a munkában töltött napokra kell kiírni és megkapja a teljes havi bérét. A munkáltató szerint ez nem így van. A témában megjelent előző cikkek nem voltak egyértelműek számomra, kérem segítsenek, hogy mi a helyes eljárás.
Tisztelt Szakértő! Ha a gyesről visszatérő anyuka szabadságának kiadását a törvényi keretek közötti későbbi időpontban kezdjük meg kiadni, mi történik esetleges táppénzes állománya közbejöttével? Például dolgozik három napot, majd elmegy két hét betegállományba. Ez esetben a betegség ideje megszakítja a 60 napot, amely a szabadság kiadásának maximális halaszthatósága, vagy beleszámolódik abba? Köszönettel,
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk 7 év távollét és 3 gyermeke születése után vissza kíván térni a munkába. Több mint 100 nap szabadság jár neki. Köteles-e a cég egyben kiadni a szabadságot, ha bejelentkezett legkisebb gyermeke 3. évének betöltése után, mielőtt felveszi a munkát, vagy erre a szabadságra is vonatkozik a szabadságkiadásra vonatkozó általános szabály, hogy egy részével a munkáltató rendelkezik, hogy mikor adja ki. Köszönettel,
Tisztelt Szakértő! Megszakítás nélküli munkarendben tevékenykedő cégnél a munkavégzés 12 órában valósul meg, 3x12 órás munkanapot három pihenőnap követ, a szabadság elszámolása napban van nyilvántartva, de órában (12 órában) történik az elszámolás, mivel munkarend szerint a beosztása az adott munkavállalónak 12 óra. Kérdésem: Helyes-e az elszámolás? Lehetőség van arra, hogy ilyen munkarendben (megszakítás nélküli, 12 órás, 4 műszak) a szabadságot 8 órában számolja el a munkáltató? Előre is köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló 2018. 08. 31. nappal kilépett a cégtől, közös megegyezéssel, de több szabadságot vett ki, mint ami arányosan jár a munkavállalónak. Az utolsó kivett szabadsága augusztusra esik. Visszakérhető-e a túlvett szabadság? Jogalap nélküli kifizetésnek minősül-e a többletként kivett szabadság? A munka törvénykönyve egyértelműen nem rendelkezik a túlvett szabadságról, milyen jogszabály alkalmazható ebben az esetben? Válaszukat előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték