1035 találat a(z) szabadság cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét! 2017.11.28. napján született meg első kislányom. Jelenleg 2019.11.29 napjától gyesen vagyok. A 2. gyermek születését 2020. októberére tervezzük. 2015 év óta folyamatos munkaviszonyom van egy cégnél. A terveimet közöltem a munkáltatómmal, rugalmasak e téren. Kértem, hogy év elejétől jelentsenek "vissza" állományba, abból a célból, hogy 2020. február-márciustól terhességi táppénzre legyek jogosult, valamint, hogy a későbbiekben a magasabb bérminimummal kerüljön megállapításra a csed-gyed. Ennek semmi akadályát nem látták, azonban most elbizonytalanodtam a téren, hogy jól döntök-e, ha "visszajelent" a munkáltató, a csed-gyed megállapítását illetően. Visszajelentést követően először is ki kell venni az évek alatt összegyűlt szabadságot. Meg van határozva, hogy mi az a minimum szabadság nap, amit kötelezően ki kell írnia a munkáltatónak? A csed megállapításnál a jogosultságot megelőző 3 hónap előtti 180 napot nézik. Az időintervallum számításaim szerint rendben lesz, ha októbertől visszafelé nézzük. Azonban ha állományban ténylegesen csak annyi napot lennék, amennyi szabadságot ki kell írni és utána terhességi táppénzre leszek jogosult a gyermek megszületéséig, ebben az esetben, hogy veszik figyelembe a biztosítási időt a csed megállapításnál? Amennyiben nem jelent vissza a munkáltató érvénybe lép a kedvezményszabály, mi szerint annyi Csed, gyed összeget kapnék, mint az első gyermekemmel? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy anyuka, aki a 3 év alatti gyermekével fizetés nélküli szabadságon van, és az apuka veszi igénybe ugyanezen gyermek után a gyedet, visszajönne dolgozni. A kérdésem,hogy a szabadságai kiszámításánál figyelembe vehető-e a fizetés nélküli szabadság első hat hónapja, függetlenül attól,hogy apa veszi igénybe a gyedet, és ennek következtében az anyuka biztosítása szünetel. Köszönettel

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha munkavállaló felmondással megszünteti a munkaviszonyát és a munkáltató nem kíván élni a 30 napos felmondási idő letöltésével, akkor automatikusan megszűnhet-e a munkaviszony a felmondás közlésének a napjával vagy a munkáltatónak be kell nyelnie a 30 napos felmondási időre járó bér és cafetériafizetési kötelezettséggel, illetve a felmondási idő alatt keletkezett plusz szabadság kötelezettségeit? Ez a cég számára kész ráfizetés. Ha megszünteti a felmondás közlésének napjával a cég a munkaviszonyt, a munkavállaló megtámadhatja-e a kiléptetést a felmondási idő hiánya miatt? És mi van abban az esetben, ha a munkáltató már kiadott egy tudomásulvételről szóló nyilatkozatot, melyben megírta, hogy a felmondási idő letöltésére igényt tart, azonban az előzetesen jóváhagyott szabadságait kiveheti, de a munkáltató meggondolja magát, mert a munkavállaló már csak a levegőt rontja és inkább már nem is akarja látni őt? Írhat-e jogilag meg nem támadható módon újabb tudomásulvételt, hogy bár a felmondási idő 30 nap, a munkáltató lehetővé teszi, hogy már előbb megszűnjön a munkaviszony x időponttal - ami nem a felmondás közlésének a dátuma? Sajnos nem találok erre vonatkozó egyértelmű állásfoglalásokat. Szíves válaszát előre is nagyon köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy építési vállalkozó ukrán munkavállalói az ünnepekre hazautaznak kb. 3-4 hétre. Mivel szabadságuk nincs ennyi, a fennmaradó időt fizetés nélküli szabadságként kellene kiírni. Azonban felmerült az a probléma, hogy esetleg lehet olyan munkavállaló, aki nem jön vissza. Ebben az esetben mi a teendő? És megoldást jelenthet-e a munkaviszony megszüntetése, majd azokkal a munkavállalókkal januárban új munkaszerződés megkötése, akik ténylegesen visszajöttek a téli szünet után? Köszönettel.

Cikk

Közelednek az ünnepek, illetőleg a naptári év vége. Érdemes így áttekinteni, hogy a munkáltatóknak a szabadság kiadása terén milyen kötelezettségei vannak. Ennek keretében azt is bemutatjuk, hogy a szabadság mely esetekben tolható át a következő évre. Lássuk akkor a tudnivalókat!

Cikk

Egy munkavállaló kimerítette az éves szabadságkeretét. Megállapodhatnak a munkáltatóval igazolt, fizetett távollétben? Írásba kell-e foglalni a megállapodást? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Kérdés

Munkavállalónkat két havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk részmunkaidőben, heti 30 órával. Napi munkaideje 12, 10, 8 óra, de ügyelünk arra, hogy két hónap alatt ne dolgozzon többet, mint ami kell (például két hónapban 20 munkanapot kell dolgozni, akkor 240 órát dolgozik). Októbertől a napi munkaidejük általában 8 óra, de így sem lépi túl a ledolgozandó időt két hónap átlagában. A szabadságot napokban számoljuk. Esetleg ha olyan napra kér szabadságot, amelyikre be van osztva dolgozni, akkor a beosztásának megfelelő órával van az a nap elszámolva, de ha már hamarabb jelzi a szabadság igényét (nincs beosztva ezekre a napokra dolgozni, mert szabadságot kért), akkor 6 órával tartjuk nyilván a napját, szerinte viszont ezek a napok is 8 órával kell nyilvántartani. Szeretném kérdezni, hogy hány órával kell nyilvántartani a munkaidő számítása szerint azokat a napokat, amelyeken nem dolgozik, és azokat amelyeken dolgozott volna de szabadságot kapott rá. Köszönöm válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hogyan alakul a kiadható szabadságnapok száma az alábbi két esetben: 1. A munkavállaló éves szabadságkerete 29 nap, szerződés szerinti munkaideje heti 2 óra, amelyet kedden és pénteken 1-1 órában dolgoz le. 2. A munkavállaló éves kerete 29 nap, órabéres dolgozó, szerződés szerinti munkaideje havi 40 óra, nincs meghatározva hogy ezt mely napokon teljesíti. Köszönettel

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérem a válaszát: Melyik időszak volt az, amikor a gyed első 12 hónapjára kellett számítani a kiadandó szabadságot? Köszönöm: Kiss Katalin

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Dolgozónk 2019.08.17-étől gyesen van, bejelentette, hogy 2019.09.30. napjával megszüntetné munkaviszonyát, 59 nap szabadsága van. A gyes mellett kiadható a szabadsága, vagy a fizetésnélküli szabadságát meg kell szüntetnie? Ilyen esetben jár a dolgozónak a gyes is? Köszönöm a válaszát! Üdvözlettel: Jankó Éva

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünkhöz egy korábban osztályvezetőként dolgozott kolléganő jön vissza dolgozni. Kérdés: a ki nem vett szabadságra jutó átlagkeresetének számításakor a korábbi vezetői pótlékot is figyelembe kell e venni? Az is része az átlagnak? A másik kérdés: Korábban 8 órás munkavállaló volt. Most 6 órás munkaviszonyba jön vissza, megegyezéssel. A vezető pótlékot lehet-e arányosítani 6 órára ? Válaszukat előre is köszönjük.

Kérdés

A munkavállaló munkaviszonya 2010. 12. 01-jétől folyamatos. Az első gyerekkel 2015. 06. 05-éig veszélyeztetett terhesként táppénzen volt, majd a gyermek születésétől, 2015. 06. 06–2015. 11. 20. között cseden, 2015. 11. 21–2017. 06. 06-áig gyeden. Második gyermekével, aki 2017. 09. 27-én született, 2017. 09. 01–2018. 02. 15. között cseden volt, 2018. 02. 16-ától a gyermek kétéves koráig gyeden. Mennyi szabadságot köteles kiadni neki a munkáltató, ha 2019 októberében szeretne ismét munkába állni? A munkavállaló 1984-ben született.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! "Betegszabadság új munkahelyen" kérdés-válasz témakörhöz kapcsolódva szeretném kérdezni, hogy a válaszában említett "Az 1992. évi Mt. tartalmazta, hogy a munkavállalót – ha az év folyamán már munkaviszonyban állt – az év közben kezdődő munkaviszonyban megillető, időarányos betegszabadsága nem lehetett több mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része" szövegrész, az Mt. melyik szakaszában található? Hasonló a problémám egy bérszámfejtéssel, mint az alapkérdés, azzal az eltéréssel, hogy nálunk ugyanazon munkavállaló határozott idejű szerződése lejárt 02.28-án, igénybe vett 4 nap betegszabadságot. A 03.01-től kezdődő jogviszonyára az Mt. 126. § (3) bekezdése szerint arányosan jár 13 munkanap. De mivel ugyanaz a munkáltató, így csak maximum 15 nap betegszabadsága lehet? Válaszában legyen szíves a jogszabályi helyet is megjelölni! Köszönöm: Nagy Erzsébet

Cikk

A munkaerőhiány miatt egyre nagyobb teret kap Magyarországon is a részmunkaidős foglalkoztatás; egyre gyakoribb, hogy egy munkavállaló több munkáltatónál is részmunkaidőben helyezkedik el. Ilyen esetben számos munkajogi kérdés felmerülhet: jogi tilalmak, összeférhetetlenség, szabadság számítása és annak kiadása.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A munkavállaló munkaviszonya a tárgyév január 1-jén kezdődik meg. A munkáltató a tárgyévben – a munkáltató oldalán felmerülő okból – 10 nap (alap)szabadságot nem ad ki a munkavállaló részére. Ha a munkavállaló munkaviszonya nem szűnik meg, a ki nem adott szabadság iránti igény elévülése a tárgyévet követő év 1. napján veszi kezdetét? Ha a munkavállaló munkaviszonya nem szűnik meg, a munkavállaló tárgyévi ki nem adott szabadság iránti igénye a tárgyévet követő 4. év 1. napján évül el? Köszönettel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Cégautóadó

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Fejlesztési adókedvezmény

Pölöskei Pálné

adószakértő

Könyvelési devizanem vátlása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink