adozona.hu
Új nyilvántartási szabályok jönnek az egyéni vállalkozóknál
//adozona.hu/2026_os_adovaltozasok/Egyeni_vallalkozok_uj_nyilvantartasi_szabal_NKFZLL
Új nyilvántartási szabályok jönnek az egyéni vállalkozóknál
Tetszik
A 2026. március 13-án kihirdetett 2026. évi III. törvény értelmében 2027. január 1-jétől az egyéni vállalkozók nyilvántartása átkerül a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához.
Jelenleg a NAV a nyilvántartást vezető szerv, és a kamara csupán egyfajta „mellékszereplője” az egyéni vállalkozók életének. A jelenleg hatályos, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) értelmében ugyanis a kamarák csupán tájékoztatást nyújtanak az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához szükséges információkról, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásáról, a képesítéshez, valamint a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről.
A jelenlegi rendszerben egyébként a NAV értesíti a kamarákat az egyéni vállalkozók nyilvántartásba vételéről és az egyéni vállalkozó adataiban történő változásokról is.
A NAV számára törvényi kötelezettség továbbá az egyéni vállalkozói szünetelés megkezdésének és befejezésének haladéktalan jelentése a kamarák felé.
A kamaráknak ezen kívül joguk lesz elvégezni az Evtv. 19/B §-ában szereplő hatósági ellenőrzést, melyet jelenleg a NAV hajt végre. Ennek értelmében 2027. január 1-jétől a kamarák fogják vizsgálni azt, hogy az egyéni vállalkozót szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére, vagy például konkrét bűncselekmények (korrupció, pénzmosás, költségvetés megkárosítása, gazdasági verseny megsértése) miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték-e. Ezek a körülmények ugyanis kizárják az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását.
Ezeket az ellenőrzéseket a területi gazdasági kamarák folytatják le, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által gyakorolt szakmai irányítás és felügyelet mellett.
Természetesen a kamaráknak joguk lesz e tekintetben adatot igényelni és átvenni a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
A kamarák ezen kívül szakmai irányítást és felügyeletet gyakorolnak a következő tevékenységek felett:
• az egyéni vállalkozók részére nyújtott, a tevékenységük megkezdésével, folytatásával, szüneteltetésével és megszűnésével kapcsolatos tájékoztatás,
• az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásával összefüggő, a 19/B § szerinti hatósági ellenőrzések lefolytatása,
• az egyéni vállalkozók nyilvántartásával összefüggő, a jogszabálysértő bejegyzés törlésére, a hibás bejegyzés javítására, illetve az elmulasztott bejegyzés pótlására irányuló eljárások előkészítése.
A kamarák 2027. január 1-jétől is kötelesek tájékoztatást nyújtani az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához szükséges információkról, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásáról, a képesítéshez, valamint a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről.
A törvény hangsúlyozza, hogy az egyéni vállalkozóknak szóló tájékoztató anyagnak egységesnek és struktúráltnak kell lennie, és alkalmasnak kell lennie arra, hogy az egyéni vállalkozók megismerjék kötelezettségeiket és a különféle hatósági eljárásokat.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a területi gazdasági kamarák a törvényben rájuk ruházott engedélyezési, nyilvántartási és ellenőrzési feladatok ellátása során közigazgatási hatóságként járnak el. Ennek megfelelően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a területi gazdasági kamarák által meghozott, engedélyezési, nyilvántartási vagy ellenőrzési ügyben született érdemi döntés ellen – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – közigazgatási per indítható.
A pert a döntés közlésétől számított harminc napon belül, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint kell megindítani.
Az információáramlás is meg fog fordulni. 2027. január 1-jétől a kamarák fogják jelenteni a NAV felé azt, ha egy egyéni vállalkozás létrejött, vagy ha szünetelésbe kezdett, illetve befejezte a szünetelést.
Látható tehát, hogy 2027. január 1-jétől a kamarákhoz kell majd bejelenteni a szünetelés kezdetét és végét is, sőt az egyéni vállalkozó halála miatti esetleges tevékenyégfolytatást is az örökösöknek, özvegyeknek.
Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését is a kamarák felé kell majd jelenteni, mely tényről a kamara értesíteni fogja az adóhatóságot is.
Végül meg kell említeni azt is, hogy a jelenlegi törvénymódosítás nem érintik a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalait az egyéni vállalkozók ellenőrzésében.
A kormányhivatalok a tervek szerint továbbra is jogosultak lesznek vizsgálni például, hogy az egyéni vállalkozó rendelkezik-e az általa bejelentett főtevékenység és egyéb tevékenység folytatásához jogszabály által előírt engedéllyel vagy a tevékenység végzéséhez szükséges képesítéssel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (3)
A meghatalmazott 12 éven át nem intézhette elektronikus úton az egyéni vállalkozást. Ez a jogszabálysértő állapot immár egy bő évtizede fennállt. A meghatalmazotti ügyintézést az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint biztosítani kellene az NAV részéről (Ákr. 13-14.§). A Belügyminisztérium 2020 nyaráig taposta a törvényt, amit a NAV gátlástalanul folytatott egészen 2026.02.19-ig.
A NAV elnökhelyettese 2020-ban még értetlenkedett, 2024-ben beismert és változást ígért, 2025-ben pedig már ígérgették, hogy az megvalósul. Miután a NAV 2014-ben néhány óra (!) alatt simán készített bejelentési felületet a pénztárgépek igénylésére, így teljesen valótlan, hogy a meghatalmazottaktól történő bejelentéseket a NAV ne tudta volna fogadni. A kizárásuk nagyon súlyos jogszabálysértés és miután annak az adóhatóság (és a Belügyminisztérium is) tudatában volt az nagyon könnyen, további bizonyítás nélkül is kimeríti a hivatali visszaélés bűncselekményét (Btk. 305.§).
A meghatalmazott webes ügysegéden való akadályozása terén nem volt lehetőség jogorvoslatra, hiszen nem keletkezett semmilyen döntés, hanem egy informatikailag beállított helyzettel lehetett szembesülni. A NAV 1819-es infóvonala takargatta a jogszabálysértést, az ügyintézők a meghatalmazotti ügyintézésről érdeklődőre inkább rárakták a telefont (erről számos rögzített hívás áll a rendelkezésünkre). A jogellenes állapot miatt a felelősség kizárólag a NAV felsővezetését terheli, amiről értekezleti jegyzőkönyveknek is születnie kellett, illetve az további kihallgatásokkal rekonstruálható.
A NAV Über Pocsék Oldalán – számos hiba mellett – működő Vállalkozói Ügysegéd legalább rendezte a meghatalmazást, bár ez is adminisztrációt okoz, mert a jogalkotó nem rendelte el a Rendelkezési Nyilvántartásban már meghatalmazással rendelkezők adatainak átemelését a NAV-hoz, hanem minden egyéni vállalkozói ügyet intézni kívánó személy ELÖLRŐL kell kezdje a meghatalmazási procedúrát az ÁNYK nyomtatvány (UJEGYKE), vagy egy jó kis Onyázás által.
A kamara az MKOE megkeresésére hazugságokkal válaszolt a meghatalmazás témakörében és a jogszabálysértő állapot jelenleg is fennáll! Sőt! A kamara hajlamos az ostoba és jogellenes adminisztratív elvárások önkényes és erőszakos érvényesítésére, amit a kivitelezői felelősségbiztosítások terén az alkuszok tapasztaltak is: a rendeletben előírt (nem definiált) fedezetigazolás mellé a jogszabály tudatos megsértésével követelik a kötvény és az ajánlat bemutatását. Ajánlat egyéként nagyon sok alkusznál már nem is készül. Ráadásul a kamara mintha a XX. században ragadt volna, mert mindenhová kézzel tett aláírásokat és PAPÍRRA nyomtatás visszaszkennelését várja, ami nemcsak jogszabálysértő, de káros is. A kamara egyébként azóta se csatlakozott a Rendelkezési Nyilvántartáshoz.
A kamarának nincs felügyeleti szerve, nincs másodfokú hatósági döntés, hanem ha a kamara jogszabálysértést követ el, azt kizárólag bíróság előtt lehet orvosolni, 30 napon belül a törvényszékre – elektronikus úton – benyújtott keresettel.
A kamarának az igencsak bonyolult KSH és NAV adatkapcsolat rövid időn belüli létrehozását és stabil működtetését, de a meghatalmazotti rendszert is a nulláról kellene kiépítenie, a NAV felé a meghatalmazást továbbra is külön kellene intézni, sőt a táppénzhez a Rendelkezési Nyilvántartásba is külön kellene eljárni – nesze neked „egyablak”. A NAV 2026.02.19-én indította el a (félkész) Vállalkozói Ügysegédet, de azt már be is kell csukja 2026.12.31-vel, ráadásul az állami informatika nem kedveli a januári váltásokat, mert a döntéshozók ilyenkor általában a szabadságukat töltik.
Az ilyen súlyos következményekkel, többletadminisztrációval, felesleges fejlesztési költségekkel járó döntést épeszű kormány nem javasol és egy felelős országgyűlés nem szavaz meg!
Van aki 3 kamarának is fizet, növényvédelmi-, agrár-, kereskedelmi és iparkamara. Mindegyik ragaszkodik hozzá. Mióta másodszor is kötelezővé tették, semmi feladatuk, sem felelősségük nem volt.
Vajon mi értelme van annak, hogy egy jól működő funkciót (vállalkozói ügysegéd) elvesznek a NAV-tól, és áthelyezik az Iparkamarához. A válasz egyértelmű: így növekszik az Iparkamara befolyása. Nyilvánvaló, hogy ez az akció több száz millió forintba, és az átmenet zűrzavarához fog vezetni. Tehát az Iparkamarán kívül mindenki károsodik. Gratulálok!
Vadász Iván