A távolléti díjra való jogosultság az ünnepnapok körül örök problémát jelent. Sok esetben nem világos, hogy a díjazás csak abban az esetben jár-e, ha valaki ténylegesen munkát végez vagy ez alól vannak kivételek? Ha vannak, mely esetekben kell a kivételi szabályokat alkalmazni? Vannak, akik a távolléti díj és az állásidő szabályait keverik. Cikkünkben a hatályos szabályokat ismertetjük.
A szabadság kiadásával kapcsolatos jogsértések gyakran vezetnek felügyeleti bírsághoz, illetve munkaügyi perekben is visszaköszönnek. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb szabályokat.
Egy társaság az év végi munkarend szerint a munkavállalóknak szabadságot ad ki 12.20–12.31-éig. Ezt minden munkavállaló már év elején tudja. Az év közben belépőknél van gond, akiknek már nincs annyi szabadságuk, hogy az elég legyen az év végi leállásra. Ilyen esetben jogosan számol a cég fizetés nélküli szabadsággal azon munkavállalóknál, akiknek nincs elegendő kiadható szabadságnapjuk? Ha ez nem lehetséges, akkor ilyen esetben mi a megoldás, hiszen a munkáltatónál leállás van, nincs munka? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Kismama elmaradt szabadságát szeretnénk kifizetni, azonban a munkavállalás csak részmunkaidőben (4 órás) történik majd – írja olvasónk. Azt kérdezte, hogy ilyenkor az elmaradt szabadságát 8 vagy 4 órás munkaidőre kell-e kifizetniük. Hozzátéve: a munkaszerződés módosítását esetleg a szabadság lejártát követően végezzük el, hogy a kismama ne kerüljön hátrányba? Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Ha heti 20 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállaló napi munkaideje változó, nem napi négy óra (például egyik nap 8 órát dolgozik, utána nap pedig semmit) hogyan kell megállapítani az éves szabadság mértékét? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték