Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    3060 találat a(z) számlázás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., amely telephellyel nem rendelkezik, a tulajdonos lakása a székhely. A tevékenységek között szerepel a 4752, 4778 TEÁOR, valamint a könyvelés. A 4778 TEÁOR alatt munkavédelmi kesztyűt vásárol nagykereskedelmi cégtől, és azt értékesíti adóalanynak a termék megérkezése napján, így készlettel nem rendelkezik, pénztárgéppel sem. Az értékesítésről minden esetben számlát állít ki, valamint a könyvelésről is. Ebben az esetben számlajelentési kötelezettsége fenn áll, és minden kibocsátott számláról szolgáltat adatot, vagy csak az értékesítésről, pénztárgép használatára lenne kötelezett? Eddig a kibocsátott számlákról nem szolgáltatott adatot. Köszönöm a segítséget.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném abban kérni, hogy egy bt. mobilszámláján rendszeresen van mobil parkolási díj, de a cég üzletvezetőjének nincs cégautója. A havi telefonszámla forgalmát 30 százalék plusz áfa továbbszámlázásával az üzletvezető befizeti a pénztárba. Ha a parkolási díjat is továbbszámlázom az üzletvezetőnek, akkor azt hogyan teszem helyesen? Áfa felszámításával vagy anélkül? Az átszámlázott parkolási díj értékét a közvetített szolgáltatás árbevételeként számoljam el? Mi a helyes könyvelés ilyen esetben? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: Új gépjárművek kereskedelmével és szerviz tevékenységgel foglalkozó magyar cég garancia-hosszabbítást értékesít ügyfelei (külföldi/belföldi cég, illetve magánszemély) részére. A garanciális javításokat a márkakereskedő az Európai Unió területén működő gyártó felé elszámolja. Ennek a szolgáltatásnak milyen áfavonzata van, a számlát hogyan kell erről kiállítani? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ingatlan adásvétellel foglalkozó vállalkozás, aki nem tette áfakötelessé az értékesítést, végrehajtási eljárásban vásárolt egy beépítetlen belterületi ingatlant. A kérdésem az lenne, hogy amennyiben ugyanebben az állapotában értékesítené a cég az ingatlant, akkor az áfatörvény 86. § k) pontja szerint áfamentesen állíthat-e ki számlát?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy társaság megváltoztatta a székhelyét. A cégbírósági végzés szerint a bejegyzés dátuma: 2015. 01. 30., hatályos: 2015. 01. 16-ától. A régi székhely fiókteleppé, telephellyé, illetve a központi ügyintézés helyszínévé lett átminősítve cégbírósági bejegyzéssel. A társaság a kimenő számláin 2015. január 30-át követően is a régi székhely, jelenlegi telephely címét tüntette fel a számla kibocsátója helyén. Kérdésem az lenne, hogy módosítani kell-e az eddig kibocsátott számlákat, vagy elégséges-e egy kísérő levél (tájékoztatva az új székhelyről). Egyáltalán lehetséges-e a továbbiakban, hogy a számlán nem a székhely, hanem a telephely, fióktelep címe szerepeljen? Előre is köszönöm a válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérdezni szeretném, hogy amennyiben magánszemély ad bérbe ingatlant cégnek, és erről számlát állít ki, akkor azon fel kell tüntetni a 16 százalékos szja-t és az szja-val csökkentett érték lesz a fizetendő érték a számlán, vagy nem kell, és a cég fizeti meg a számlán szereplő összeg után az szja-t? Köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy most induló vállalkozás (kft.) programozást végez forráskód megadásával Ausztriában, illetve az Egyesült Arab Emirátusokban lévő reklámügynökségek részére. Terveik szerint az ügynökségekkel úgy kötné meg a szerződést, hogy a díjának 20 százalékát munkadíjként, a 80 százalékát pedig szerzői jogdíjként számlázná. Helyesen járunk el abban az esetben, ha a szerzői jogdíjat érvényesítjük a társasági adó számításánál adóalap-csökkentő tételként figyelembe véve az egyéb korlátozást, hogy a csökkentő tétel a jogdíjbevétel felét, illetve az adózás előtti eredmény 50 százalékát nem haladhatja meg? Az áfatörvény szerint helyes-e, ha az EU-ba számlázáskor a számlán a „fordított adózás” jelenik meg szövegként, illetve feltünteti az ügynökség a közösségi adószámát is a sajátján kívül. A bevételt szolgáltatásként vagy termékértékesítésként szerepeltessük az összesítő jelentésen? Az EU-n kívüli bevételek esetén helyes-e, ha az „Áfatörvény területi hatályán kívüli" szöveget írja a számlára? Esetleg a végzett tevékenységhez kapcsolódó, vagy a kiállított számlákra vonatkozó egyéb áfaelőírásra is figyelni kell? Válaszát előre is köszönöm: Simonné Mészáros Ibolya

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Tanácstalanul állunk az alábbi közösségi ügylet előtt, ezért a véleményüket szeretnénk kérni. Társaságunk édesipari gyártó cég, amely 2014-ben úgy szerzett be kristálycukrot alapanyagként, hogy a termék Horvátországból, egy horvát cég telephelyéről (HR adószámú) közvetlenül érkezett cégünk telephelyére, Budapestre. A számlát egy szlovák székhellyel rendelkező cég állította ki cégünk felé úgy, hogy a számlán a magyar (HU) adószámát szerepeltette, és felszámította a 27 százalék áfát. A szlovák céggel történt egyeztetések során kiderült, hogy a fuvart ők szervezték, továbbá Magyarországon nem rendelkeznek az áfatörvény. szerinti állandó telephellyel, csak áfaregisztrációjuk (adószámunk) van, és a magyar adószámuk alatt bevallják, és befizetik az ügyletek után őket terhelő 27 százalékos áfát. Kérdéseink a fenti ügylettel kapcsolatban: 1. Társaságunk, mint magyarországi végső beszerző köteles-e az áfatörvény 91. § szerinti háromszögügylet-szabályokat alkalmazni olyan esetben, amikor a közbenső beszerző nem rendelkezik Magyarországon állandó telephellyel, csak áfa regisztrációval? 2. Helyesen állította-e ki a szlovák közbenső cég a számláit, amelyeken a magyar adószámát használta, és felszámította az áfát? 3. Van-e társaságunknak áfalevonási jogosultsága a szlovák cég számlái alapján? 4. Amennyiben helytelenül állította ki a szlovák cég a számlákat, akkor hogyan, mely adószáma alatt lenne helyes a számla?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! A Mecsek erdeiben kora tavasszal nyílik a medvehagyma, mely gyógynövénynek minősül. Ha ezt a növényt – engedély birtokában – saját kezűleg leszedjük, és saját élelmiszer kisboltunkban árusítjuk, akkor milyen bizonylatok és szabályok kísérik a beszerzéstől az értékesítésig ezen tevékenységet? Ha jól gondolom, a beszerzéshez csak az engedély kiváltásának díjáról szóló irat fog kapcsolódni. Milyen beszerzési költséget alátámasztó bizonylat lehet még? A növény értékesítését pedig – a többi áruhoz hasonlóan – szimplán nyugta/számla kíséri? Ha a fenti kérdésben bármilyen egyéb ötlettel vagy tanáccsal tudnak szolgálni, az nagy segítségemre lenne. Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Emese

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésemre várnám mielőbbi szíves válaszát: Egy francia partnerünknek értékesítünk termékeket. Eddig a termékeket Magyarországról Franciaországba szállítottuk (leszállított áron, EU-s értékesítésre került a termékünk). A partnerünk azonban a költségei csökkentése érdekében azt kérte, hogy ezentúl a termékeket, az ő szlovákiai raktárába kell szállítani. A szállítást ő fogja végezni. A termékeket pedig heti rendszerességgel fogja onnan elszállítani Franciaországba (több mástól is hasonló módon beszerzett termékkel együtt, kvázi „gyűjtőfuvarként”). A számlát nekünk csak akkor kell kiállítani a francia cégnek (a francia partner elképzelése szerint, francia adószámra, a mi magyar adószámunkról), amikor a termékeket elszállítják a francia partner szlovákiai raktárából. Az lenne a kérdés, hogy ennek az esetnek mi az adóügyi vonzata, be kell-e nekünk jelentkezni Szlovákiában, vagy közösségen belül adómentesen számlázhatunk a vevői készlet fenntartásaként magyar adószámunkkal a francia cégnek annak ellenére, hogy a fuvar Magyarországról Szlovákiába, majd Szlovákiából Franciaországba ment?

    Kérdés

    Vállalkozásunk taxióra-gyártással és -értékesítéssel foglalkozik. 2015. január 1-jétől a környezetvédelmi termékdij fizetés alá tartozik-e? Ha igen, akkor az értékesitési számlán hogyan tüntetem ezt fel? Sürgős válaszukat megköszönve. Sári Józsefné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 1.) A kérdésem az, hogy közösségi beszerzésről szóló számla áfáját a számlakibocsátáskor érvényes árfolyamon kell megállapítani az áfabevalláshoz, könyveléshez a teljesítéskori árfolyam alkalmazandó? 2.) Közösségi értékesítésről szóló számlán, amennyiben áfát is fel kell tüntetni, mert nem állnak fenn a mentes értékesítés feltételei, itt is a számlakeltekor érvényes árfolyammal kell számolni? 3.) Hogyha belföldi vevőnek euróban számlázunk termékértésítést, az alkalmazott árfolyam a teljesítéskori árfolyam? 4.) Ingatlanvásárlás esetén, hogyha az eladó euróban számláz, de belföldi az eladó, és fordítottan számláz, mert azt választotta, az alkalmazott árfolyam az áfabevalláshoz a teljesítéskori árfolyam? Köszönettel a választ.

    Kérdés

    A megkapott áramszámlánkból 2014. évben minden hónapban kisebb fogyasztást továbbszámlázunk. Év közben nincs problémánk a teljesítés dátumával. A december havinál a teljesítési határidővel, valamint a könyvelésnél van gondom. Mint számlakiállító, december havi teljesítést használnak, a könyvelést a 2014. évre T311- K92, K467 az áfát egy technikaira átvezetném T467-K479 és a 2015. évben fizetendő áfát rendezem. T479-K467. Így helyesen járok el, vagy 2015. a teljesítés, és csak az árbevételt határolom 2014. évre vissza?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Hogyan kell számlázni egy magyar székhelyű kft.-nek egy amerikai cég felé szoftverkészítési megbízás esetén? Üdvözlettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk, "A" társaság felé fennálló 2 millió forint értékű követelését engedményezi "B" társaságra. A felek az engedményezés ellenértékét 2 millió forintban határozták meg, azaz "B" társaság tartozni fog nekünk 2 millió forinttal. Pénz, pénzeszköz nem fog mozogni, mert a követelésünk 2 millió forintos összegét beszámítjuk a "B" társaság felé fennálló szolgáltatásnyújtásból származó tartozásunkba. Véleményünk szerint, mivel az ellenérték megtérítése nem pénzzel, készpénz-helyettesítő eszközzel történik, nem alkalmazható az Áfa tv. 13. § 3. bekezdésének b) pontja szerinti fogalom. Az engedményezés ellenértékéről, bruttó 2 millió forintról 27 százalékos áfa alkalmazásával kell számlát kiállítani. Helyesen gondoljuk-e? Illetve Ön szerint alkalmazható lenne-e az ügyletre valamely 86. § szerinti adómentességi szabály? Segítségét előre is köszönöm!

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    185 186 187 188 189 190 191 192 193 194 195 196 197

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Ingatlan-bérbeadást egyéni vállalkozóként végző háromgyerekes anya szja-mentessége

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Horvát–magyar számlázás

    Bunna Erika

    adótanácsadó

    Személygépkocsi értékesítése

    Bunna Erika

    adótanácsadó

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2025 december
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 31 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media