Mi változik és mi marad? Így alakul át a bizalmi vagyonkezelés

Megosztás Tetszik

Akinek van bizalmi vagyonkezelése (bvk) vagy vagyonkezelő alapítványa, most joggal érezheti úgy magát, mintha a társasjáték kellős közepén írnák át a szabálykönyvet. Bár az utóbbi időben a kérdést nagy érdeklődés övezi, és számtalan találgatás látott napvilágot, a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét nem kell temetni. Az viszont már biztos, hogy 2026. augusztus 31-étől új időszámítás kezdődik: a minap megjelent friss törvényjavaslat alapjaiban szabja át a bvk-k adózását. Nézzük meg, mi változik, mi marad, és kire mi vonatkozik!

Az ötéves szabály vége: az idő helyett a forma dönt

A régi rendszer talán legfontosabb – és valljuk be, a legvonzóbb – eleme az időzítés volt: ha valaki bevitt a bvk-ba egy felértékelt eszközt (például egy céges üzletrészt), ott forgatta, de öt évig nem nyúlt hozzá, öt év elteltével a felértékelt érték erejéig adómentesen vehette ki.

Az új szabály eltörölné ezt az ötéves kivárást, és bevezetné a „formatartás” elvét.

Ha a vagyonelem változatlan formában kerül vissza a kedvezményezetthez (ugyanaz az ingatlan, ugyanaz a részvény vagy festmény), a kiadás „bármikor adómentes”, nem kell éveket várni. A jogalkotó szavaival élve: ez a vagyonátadást követő bármely időpontban igaz.

Ha viszont a vagyonelem formát vált (például a bvk időközben eladta a családi céget, és pénz lett belőle), szigorú sorrendiségi szabály lép életbe a kifizetésnél.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• hogyan működik ez a gyakorlatban (példa a formaváltásra),

• öröklés,

• teljes NAV-láthatóság és mögöttes felelősség,

• átmeneti szabályok,

• amit most ajánlott megtenni.