2938 találat a(z) számlázás cimkére
Visszáruszámlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik vevőnk profilváltás miatt a korábban tőlünk vásárolt árukészleteinek egy részét visszahozza részünkre. Erre ők jóváíró számlát szeretnének kapni. Kérdésem, hogy valóban nekünk kell jóváíró számlát készíteni erről az áruról? Nem nekik kell ezt kiszámlázni részünkre? És, ha nekünk kell a jóváíró számlát kiállítani, akkor azt meg kellene nézni, hogy mikor volt az áru szállítása, és az eredeti dátumra kiállítani cikkenként a jóváírást? Több millió forintos tételről van szó, és több tízes nagyságrendű cikkszámról. Válaszát előre is köszönöm!
A kaució és az áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy áfás ingatlan-bérbeadási szerződést rendkívüli ok miatt felmondtak. Kontkétan a bérlőket elviszi a rendőrség. A NAV rendőrség nem adja vissza az ingatlant használatra, csak a kaució lejártakor. A kérdésem, hogy arra az időszakra kell-e áfás számlát kiállítani a bérleti díjról, vagy kártérítés címén lehet a kauciót elszámolni?
Közvetített szolgáltatás
Kérdés
Időszakos elszámolású szolgáltatást szeretne cégünk közvetített szolgáltatásként továbbszámlázni partnerének – havi elszámolású kiszámlázott tanácsadói szolgáltatást. Továbbszámlázáskor hogy kell eljárni, mi lesz a teljesítés időpontja? Ha a tanácsadói számla euróban került kiállításra és cégünk is euróban számlázná tovább, akkor – hogy cégünknél ne legyen áfahatása – ugyanazzal az árfolyammal kell továbbszámláznunk? Válaszukat előre is köszönöm!
Új ingatlan értékesítése, számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég új ingatlanokat épít, illetve azokat értékesíti. Előszerződés, adásvételi szerződéskötés történik annak függvényében, hogy az ingatlanépítés kezdeti szakaszban vagy már szerkezetkész állapotban van. A szerződésekben van foglaló, részteljesítések, ezek eltérő időpontokban. A birtokba adásra a teljes vételár megfizetését követően kerül sor. Kérdésem, hogy mikor kell számlázni, minden egyes pénzügyi mozgás esetében, vagy csak a birtokba adás időpontjában, az áfafizetési kötelezettség mikor keletkezik? Illetve a NAV felé szükséges-e jelenteni az adókötelezettség választását, mivel ezek új ingatlannak minősülnek, áfásan kerülnek számlázásra? Köszönöm.
Számlakiállítás helyessége, helyes teljesítés időpontja
Kérdés
Cégünk bérbe ad egy pincehelyiséget. A szerződés 2016. 01. 01-jével köttetett. A bérleti díj minden hónap 5. napjáig esedékes. A számlát minden hónap elején állítja ki a cég, tehát konkrétan: elszámolási időszak: 2016. 07. 01- 2016. 07. 31. számla kelte: 2016. 07. 01. fizetési határidő: 2016. 07. 05. 1. kérdés: ebben az esetben a teljesítés időpontja: 2016.07.01., azaz a számla kelte? 2. kérdés: A cég elfelejtette kiállítani havonta a bérleti díjról a számlákat, és most utólag kell minden hónapra visszamenően kiállítani, mi lesz a teljesítés időpontja? elszámolási időszak: 2016.07.01. – 2016. 07. 31. számla kelte: 2016.11. 08. akkor a teljesítés időpontja: 2016.07.31????
Alanyi adómentesség túllépése folyamatos teljesítés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Időszaki elszámolásos ügyleteknél mely időpontot (számla kelte vagy teljesítési időpont=fizetési határidő) kell nézni az alanyi adómentesség határának átlépésekor? Például október havi könyvelési szolgáltatás, számla kelte november, fizetési határidő változó Példa: 1.számla számla kelte 11.02., fizetési határidő 11.12. Áfa 0 2.számla számla kelte 11.02. fizetési határidő 12.30. (60 nap), ezzel az összeggel átlépné az éves határt, az áfa 27% 3. számla számla kelte 11.02. fizetési határidő 11.15. Áfa A harmadik számla összege a teljesítés időpontjában még belefér az alanyi adómentességi határba, de előtte már készült olyan számla, amivel átlépi, viszont annak teljesítési időpontja csak december. Mi történik a köztes számlákkal, kell-e áfát felszámítani azokra? Köszönettel:
Bérgyártásra kölcsönadott készlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bérgyártási szerződést kötött két belföldi kft. takarmánygyártásra. A szerződésben megállapodtak, hogy a alapanyag egy részét a bérgyártást végző biztosítja, ezt kiszámlázza a megrendelő részére. Továbbá alapanyagkölcsön-nyújtásban állapodtak meg a következőképpen: amikor a bérgyártáshoz a megrendelő által hozott alapanyag nem elegendő, a hiányzó mennyiséget – például gabonát – a bérgyártást végző kölcsön adná a megrendelőnek. A kölcsönbe adott alapanyagot beszállítja későbbi időpontban a megrendelő, ha ezt nem tudja megtenni, akkor kiszámláznák neki az értékét. Kérdésem, hogy a kölcsönbe adott készletet a kölcsönbe adás időszakát figyelembe véve az áfatörvény szempontjából hogy kell kezelnii, számlázást igényel-e a kölcsönt nyújtó és a kölcsönt törlesztő beszállító részéről? Előfordulhat, hogy a készlet kölcsönbe adásának időtartama átnyúlik a cégek áfabevallási gyakoriságán túl.
Házlátogatás belépővel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk különleges építészeti megoldású magánházakba szervez látogatást. A látogatás belépési díjhoz kötött, amelyet ügyfelünk számláz a látogatók felé. A belépődíj egy részét a háztulajdonosok kapják annak fejében, hogy fogadják a látogatókat. Ügyfelünk kizárólag a látogatást koordinálja, utazási vagy egyéb szolgáltatást nem nyújt mellé. A "bemutatott házak lehetnek Magyarországon vagy a világ bármely országában. Kérdéseim a következők: a belépődíjból a háztulajdonosok felé kifizetett összeg milyen jövedelemnek minősül, és milyen közterheket kell belőle levonni? (A belépődíj 10-25 euró.) Ha a háztulajdonos nem magyar adóilletőségű, hogyan kell ezen kifizetésnél eljárni? Illetve amennyiben a meglátogatott ház nem Magyarországon található, milyen áfával kell a számlát a látogatók felé kiállítani? Válaszukat köszönöm!
Alvállalkozói számla közbeszerzésben
Kérdés
A Kbt. 135. § c) bekezdése szerint az ajánlattevők és az alvállalkozók kiállítják számláikat a teljesítéseikről. Van olyan vélemény, miszerint az alvállalkozók is az ajánlatkérő nevére állítják ki a számláikat. Lehetséges ez? Hiszen az ajánlatkérő csak a fővállalkozóval áll szerződéses kapcsolatban, az alvállalkozókkal nem. Köszönöm a segítséget!
Előre fizetés
Kérdés
Kérdésem 1. Rendelés weben – előre utalja a pénzt a vevő, a számlán szerepelhet-e "előre utalás" fizetési mód. Helyesen kezeljük-e, ha nem vesszük ezt előlegnek. 1. Vevő árut rendel (nagykereskedelmi értékesítés), az árut összekészítjük, csomagoljuk, számlázzuk, de a futárnak az ellenérték beérkezése után adjuk át. A számlán "előre utalás" fizetési módot tüntetnek fel. Ez ilyenkor előleg vagy sem, kell-e másként bizonylatolni? Hiszen a számla teljesítése azonos vagy megelőzi akár a pénz beérkezését? Egyáltalán "az előre utalás" fizetési mód helyénvaló-e, vagy utalást kellene feltüntetni? Köszönettel.
Fizetési rendszer
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Belföldi weboldalon termelők, kisiparosok hirdethetik meg termékeiket. A weboldalon a termékeket a vevők megvásárolhatják, melyeket a vevőnek az eladó közvetlenül juttat el. A weboldal üzemeltetője a teljes díjat a saját számlájára gyűjti be, ehhez az eladók a jóváhagyásukat megadják, és a szolgáltatási díj levonása után a vételár fennmaradó részét továbbutalják a termelő kisiparosnak. Kérdésem, hogy mindezek alapján pénzügyi szolgáltatásnak, fizetési rendszer üzemeltetésének minősül-e a vételár beszedése, és a jutalékkal csökkentett összeg továbbutalása? Válaszát előre is köszönöm!
Számlázás áfa szerinti megítélése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk (gyártó cég), mely külföldre (EU-n belülre és kívülre is) értékesít. Most lenne egy magyarországi vevőnk (kereskedelmi cég), mely szintén külföldre értékesít. Amennyiben cégünk intézi közvetlenül a szállítást is a magyarországi vevőnk vevőjének (EU-n belülre), akkor milyen módon állítsunk ki számlát az új magyarországi vevőnk felé? És hogyan állítsuk ki, ha az EU-n kívülre történik ugyanez? Előre is köszönöm válaszát!
Import beszerzés, több szereplős ügylet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! „B” magyar vállalkozás (rendelkezik EU-s adószámmal), harmadik országbeli „A” partnerétől rendel terméket. Ezt a terméket értékesíti „C” horvát (rendelkezik EU-s adószámmal) partnerének. A terméket az „A” harmadik országbeli eladó fuvarozza közvetlenül a „C” partnernek. „B” vállalkozás „C” partnerétől előleget kért, és kapott. Kérdésem az lenne, hogyan történjen a számlázás az „A” és „B” között, valamint „B” és „C” között. Előre is köszönöm a segítséget.
Számlázás webshopból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném segítségét az következőkben: "A" cég: jogi személy (kft.) magyarországi székhellyel, telephellyel, EU-s adószámmal (csak magyarországi) "B" cég: jogi személy (kft.) magyarországi székhellyel, telephellyel, EU-s adószámmal (csak magyarországi) "C" cég: jogi személy (kft.) szlovákiai székhellyel, telephellyel, EU-s adószámmal (csak szlovákiai) "A" cég telehelyén az áru, Budapesten. "C" cég üzemeltet egy webshop-ot "A" cég raktárkészlet információi alapján. "B" cég megrendel egy terméket a "C" cég által üzemeltetett webshop-ban, kifizeti. Az áru közvetlenül "A" cég telephelyéről kerül kiszállításra, Magyarország határait tehát nem lépi át. A számlázás viszont "A" → "C" → "B". A problémám az áfa. Milyen áfát számláz "A" → "C"-nek? Milyen áfát számláz "C" → "B"-nek? Válaszát előre is köszönöm!
Konszignációs raktárak kezelése az áfában
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a konszignációs raktárak áfabeli kezelésére vonatkozik. Magyar cég szlovák partnere Magyarországon szeretne konszignációs raktárat létrehozni. Mi a teendője a szlovák cégnek, adószám kiváltására lesz kötelezett? Hogyan kell számlázni a termékértékesítést? Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Szombati Júlia
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
