2822 találat a(z) számlázás cimkére
Garanciális visszatartás, számlakibocsátás hiba elismerésekor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2012-2013. években megrendelőjének fordított adózás alá tartozó építési-szerelési munkát végzett. A számlák garanciális visszatartásainak pénzügyi rendezése érdekében a számlavezető bankunktól bankgaranciát kértünk. A garancia lejárta előtt megrendelőnk minőségi kifogással élt, és lehívta a jó teljesítési garancia egy részét, amiről vállalkozásunk minőségi kifogásra hivatkozva 2013. évi teljesítésű, fordított adózású "negatív" számlát állított ki. Ezt a számlát megrendelőnk nem fogadta el, mert véleménye szerint 2016. évi teljesítésűnek kellene lennie, és nem lehet fordított adózású. Valóban helytelenül jártunk el e számla kiállításakor? Milyen más lehetőség lenne még a lehívott összeg rendezésére? Köszönettel: Szilasné
Közösségen belül végzett bérmunka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy szlovák társaság Magyarországra szállít faanyagot bérmunka elvégzése céljából, amelyen egy magyar cég ragasztási munkát végez, azt követően pedig továbbszállítják az anyagot egy másik magyar társaságnak, amely elvégzi a felületkezelési munkálatokat, majd kiszállítja a kész parkettát a szlovák megbízó részére. Kérdésem az, hogy a ragasztást végző cég számlázhatja-e az elvégzett munkát áfamentesen a szlovák megbízónak, vagy áfás számlát kell-e kiállítania, mivel közvetlenül nem tőle kerül vissza Szlovákiába a megmunkált anyag? Ha áfamentes lesz a számla, akkor milyen igazolásokat kell beszerezni a számlázás dokumentálásához? Válaszát köszönöm: Simonné
Bevétel könyvelése peren kívüli egyezség esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2010-ben szerződésünk volt egy céggel, amely egy ideig a számlákat rendben befogadta és fizette. Egy idő után azonban kifogásolta a teljesítést, és megtagadta a számlák kiegyenlítését. Az ügy bírósági útra terelődött. Most, hogy valószínűleg pervesztesek lennének, peren kívüli egyezséget javasoltak. Kérdésem, hogy ebben az esetben mi a helyzet a bizonylatolással? Gondolok itt az eredeti vevőszámlák sztornózására, új számlák kiállítására, teljesítési időpontokra, illetve a számlák könyvelésére (áfa bevallásának/befizetésének esedékessége, árbevételként és vevőkkel szembeni követelésként való kimutatás). Köszönöm szépen!
Iparűzési adó: így kell meghatározni a közvetített szolgáltatások értékét
Cikk
Az iparűzésiadó-alap kiszámítása során a közvetített szolgáltatások értékével csökkenteni lehet a nettó árbevételt, s e körülmény mindig megmozgatja a vállalkozások fantáziáját. Ha ugyanis abból indulunk ki, hogy a gazdálkodó szolgáltatásbeszerzése így vagy úgy, de a vevőhöz jut (számára „közvetítik”), kézenfekvőnek tűnne levonni azt a következtetést, miszerint minden input szolgáltatás esetén – legalábbis elméletileg – lehet szó közvetített szolgáltatásról. A releváns jogszabályok azonban ennél kissé cizelláltabban közelítik meg ezt a kérdést. A következőkben e szabályokról lesz szó.
Pénzforgalmi áfa túllépése
Kérdés
Egy vállalkozás az áfatörvény XIII/A fejezete alapján 2014-től pénzforgalmi elszámolást választott. Sajnos csak 2016-ban, későn vette észre, hogy a törvényben meghatározott 125 millió forintos árbevételi küszöböt 2015-ben átlépte. Kérdésem az, hogyan kell a módosításokat végrehajtani, illetve a 16T201T Adatmódosító nyomtatványt kitölteni? A túllépést követően a vállalkozás az általános szabályok szerint adózik, de a túllépés hónap közben következett be. Helyesen járok el, ha abban a hónapban, amikor a túllépés történt, az addig a napig kiállított számlákat pénzforgalmi elszámolás szerint kezelem, az utána kiállítottakat pedig az általános szabályok szerint? Befogadott számlák tekintetében a levonási jogot – a még ki nem fizetett számlákkal együtt – gyakorolom. Minden áfaidőszakra önrevíziót kell beadni, van ahol fizetendő, van ahol visszaigénylő pozíció keletkezik. Az önreviziós potlékot hogyan számoljuk? Vevőpartnereinknek kötelesek vagyunk új számlát kiállítani (náluk ez levonható áfa volt)? Válaszukat előre is köszönöm.
Számla kiállítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, mely zöldség-gyümölcs nagykereskedelmi tevékenységet végez. Sajnos gyakran előfordul minőségi kifogás, mely esetlegesen árat és mennyiséget is befolyásolhat. Megfelelő megoldás lenne-e, ha csak szállítólevéllel venné át a cég az árut? Ebben az esetben hány nap áll rendelkezésre a termék kiszámlázására, minek kell lennie a teljesítési időpontnak? Fel kell-e tüntetni a szállítási napokat? Köszönöm: JT
Kimenő számla cím nélkül javítása
Kérdés
Egy másfél hónapja indult cég kimenő számláin nem szerepelnek a vevőcímek, mert regisztráláskor nem kérte el. (A számlázóprogramot átvágták egy kötőjel beírásával.) A probléma szempontjából sajnos már most közel 500 kimenő számlája van. A kérdés, hogy hogyan javíthatóak ezek a számlák, ugyanis visszamenőleg nem igazán van mód a címek bekérésére. Illetve lekönyvelhetőek-e cím nélkül a számlák. Mivel fizetendő áfa, mindenképp valahogy le kell könyvelni. És milyen büntetésre számíthatunk, ha cím nélkül könyveljük le?
Áfamentes számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni abban, hogy ha áfamentes tevékenységről állítunk ki számlát, kötelező-e jogszabályi hivatkozást feltüntetni, illetve milyen bármely más, de egyértelmű utalás fogadható el arra, hogy a szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól, elég az a kifejezés, hogy "áfamentes"? Válaszát előre is köszönöm!
Moss rendszer
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy alanyi mentes egyéni vállalkozó interneten szolgáltatást értékesít, amit bárhol le tudnak tölteni a vevők. A vevők között vannak EU-n belüli és kívüli magánszemélyek. Cégek, adóalanyok nincsenek. Kell-e az egyéni vállalkozónak közösségi adószámot kiváltania? Ha kell, akkor az EU-n belüli magánszemélyeknek áfásan kell-e a számlát kiállítani? Az adott ország áfájának megfelelően? És ha így kell kiállítani, akkor a Moss rendszerben – úgy tudom – kell bevallást adni is erről? Várom válaszát.
Belföldi devizás előleg- és végszámla áfatartalmának forintösszege
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy a belföldi devizás előleg- és végszámla áfatartalma a bevallásban milyen árfolyamon számítódik és kerül be az áfaanalitikába. A számlakibocsátó terméket értékesít belföldi adóalany partnerének. A díjbekérőn alapuló pénzügyi teljesítés napjára vonatkozóan előlegszámlát állít ki 27 százalékos áfával (a teljesítés napi választott, MNB-s árfolyam határozza meg a számla forintösszegét). Végszámlát a tényleges szállítás napján bocsát ki, aminek árfolyama a teljesítés napi választott, MNB-s árfolyam. Eddigiekben eszerint kerültek bevallásra az értékesítések, viszont felmerült az is, hogy a végszámla áfatartalmát ugyanúgy a pénzügyi teljesítéskori árfolyam határozza meg, és nem a szállítás napi. Kérem szíves segítségét e kérdés megválaszolásában. Előre is köszönöm!
Katás vállalkozó euróban számláz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi példára kérném, hogy fejtse ki álláspontját, illetve, hogy Ön melyik verziót alkalmazná! Egyéni vállalkozó (katás) számláz közösségi adóalany felé szolgáltatásnyújtást, havi elszámolással, 500 euró/hónap, áfa hatályon kívüli tételként. A számla dátuma: 08. 02., a teljesítés napja = fizetési határidő (08. 10.), az elszámolási időszak 2016. július. Számla kiegyenlítése 2016. 08. 04-én megtörtént a vállalkozó devizabetét-számlájára. Árfolyamok (MNB-árfolyamra be van jelentkezve a vállalkozó) 2016. 08. 02: 311,74 2016. 08. 04: 311,03 Kérdésem, hogy Ön egyetért-e azzal az állásponttal, hogy az áfa és közösségi összesítő bevallásban a 08. 02-ei számlán lévő összeget a kiállítási dátum szerinti árfolyammal (311,74 Ft/€) számoljuk át, a katabevallásban pedig a 08. 04-ei kiegyenlítési napon érvényes MNB-árfolyammal (311,03 Ft/€)? Nem okoz-e problémát, hogy a kiegyenlítés napján kisebb az MNB-árfolyam, mint amikor kiállította a számlát (azaz kisebb bevétel lesz bevallva, mint a számla összege)? B) esetben, ha forintbetétszámlára kapja a vállalkozó az utalást, a bank átváltja az összeget, és jóváír forintösszeget (például 151 356 forintot). Ilyenkor a katában a 151 356 forint lesz a bevallásban szereplő összeg? C) esetben, ha nem tételes iparűzési adóra van bejelentkezve a vállalkozó, és a kiegyenlítés napján nagyobb az árfolyam, mint a kiállítás napján, az itt keletkező árfolyamkülönbözet az iparűzési adó alapját képezi-e (értékesítés árbevételeként) vagy más bevételként kell kezelni? Köszönöm válaszát!
Autókereskedő cég
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Autókereskedéssel foglalkozó kft. EU-n belülről (de nem egy országból) szeretne autókat beszerezni, szintén kereskedő cégektől, de a magyar cég nem hozná be az országba az autókat, hanem azokat másik EU-s országban adná el, jellemzően magánszemélyeknek. Az autóért a magyar cég dolgozója megy el, és szállítja el abba az országba, ahol az értékesítés történik. A kérdésem az lenne, hogy ez egyáltalán lehetséges-e, és ha igen, akkor hogyan történik a számlázása, illetve áfaelszámolása?
Pénztárgéphasználat
Kérdés
Tisztelt Szakértő. Szeptember 1-jétől a gépjárműjavítással foglalkozó cégnek kötelező a pénztárgéphasználat. A cég a magánszemély nevére állítja ki a számlát, amit valamelyik biztosító utal. A számla második oldalán van készpénzes számla az avulas, önrész és áfabefizetésről, amit az ügyfél fizet. Direkt alkatrész- vagy egyéb értékesítés nincs. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mi lenne a megoldás, hogy ne kelljen a NAV-nak jelenteni a számlaforgalmat? Ebben az esetben is kötelező a pénztárgép? Ha nem alkalmazza, akkor számíthat bírságra? Kérem a tanácsát. Köszönöm: Burián Tamásné
Személyszállítás személyautóval
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy személyautó, amellyel taxiszolgáltatást végzünk. A szolgáltatást végző cég áfaalany, és rendelkezik közösségi adószámmal is. Szerződést kötnénk egy céggel, amely szerint az alkalmazottait kellene szállítani külföldre és vissza szerződéssel (taxióra jelen esetben nem kerül bekapcsolásra és a taxitábla levételre kerülne, mivel a megállapodás fix összegű). Az útvonal Budapest- München-Budapest. Háromnapot venne igénybe az ott tartózkodással együtt. Kérdésem: hogyan kell a számlát kiállítani az elvégzett szolgáltatásról? Külön kell-e belföldi és külföldi szakaszt bontani, és milyen áfakulccsal? Hogyan számolható el a külföldi üzemanyag- és a külföldi autópályadíj?
Személygépkocsi-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentességet választott adózó, aki főként (tárgyi) mentes tevékenységet folytat, értékesíti a személygépkocsiját. A személygépkocsit magánszemélytől vásárolta korábban. Értékesítéskor a számlában a "Mentes az adó alól" kifejezést tünteti fel? Kell-e neki havi áfabevallást beadnia az adott ügyletről? Amennyiben igen, az adott havi (tárgyi) mentes bevételeit is szerepeltetnie kell-e a bevallásában? Köszönöm válaszát!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
