2913 találat a(z) számlázás cimkére
Külföldi és belföldi cég lehet-e kapcsolt vállalkozás?
Kérdés
Belföldi cégben ügyvezető a kérdéses magánszemély (itt a felesége a tulajdonos). Fogorvosi tevékenységet végez. Külföldi (angol) cégben ügyvezetőként dolgozik (a tulajdonosi háttér egészen más). A külföldi cég munkát szerez a belföldinek, amit a belföldi kiszámláz felé. A külföldi páciens felé az angol cég számláz. Mire kell nagyon figyelnünk? Kapcsolt vállalkozásnak minősül? Ha igen, ez hogy jelenik meg a két cég között? Válaszát előre is köszönöm.
Függ-e az alanyi mentes értékhatár átlépése a közösségi szolgáltatásnyújtás értékétől?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó alanyi mentesként szolgáltatást nyújt magyar, illetve közösségi adóalanyok részére. Utóbbi tekintetében közösségi adószámmal rendelkezik. A törvénynek megfelelően a közösség felé kiállított számlákat havonta '65-ösön és 'A60-ason is lejelentjük. Most lassan elérné a 8 milliós alanyi mentes határt a számlakiállítások tekintetében. Kérdésként felmerült a vállalkozóban – és egy kicsit engem is elbizonytalanított –, hogy vajon azok a számlái, melyeket a közösségi adóalanyai felé állított ki, beleszámítanak-e ebbe az értékhatárba, mivel azon számlák esetében nem alanyi mentesként járt el. Az áfatörvény 188. § (2) bekezdése említi azokat a tételeket, melyeket a 8 milliós határnál nem kell figyelembe venni. Ott nem tér ki ezen szolgáltatásnyújtásokra, de mégis érdekelne az Önök véleménye. Válaszukat előre is köszönöm!
Áfalevonás
Kérdés
Logisztikával foglalkozó cég angol partnernek nyújt szolgáltatást. Ezzel kapcsolatban lenne két kérdésem. A cég a raktározást és az elosztást számlázza ki az angol partnernek, ez közösségen belüli szolgáltatásnak minősül, vagy mivel Magyarországon történik a raktározás-elosztás, így a cég által kiállított számla áfás kell, hogy legyen, függetlenül attól, hogy angol a partner? Ha közösségi szolgáltatásnak minősül, akkor a cég a költségszámláinak az áfáját visszaigényelheti, attól függetlenül, hogy neki nem keletkezik fizetendő adója?
Utazási utalvány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az utazási utalványokkal és azok számlázási folyamatával kapcsolatos. Több cég könyvelőivel próbáltuk megfejteni a kérdést, de mi nem jöttünk rá, mert úgy érezzük ez egy olyan speciális eset, amire nincs törvényi szabályozás. Alapesetben az iroda kiállít egy utalványt az utasnak, amit ő valamikor bevált nálunk egy utazásra. A számlán, amit kap az utas, negatív értékben szerepel az utalvány összege, és a végösszeg is az utalvány értékével csökken. Ez eddig nem is probléma, kérdés viszont, hogy mi történik akkor, ha az utas az utalványt olyan útra váltja be, amelyet nem mi szervezünk, hanem közvetítjük? Ugyanis akkor mi, mint közvetítők semmilyen számlát nem adhatunk az utasnak, viszont ilyenkor az utalványról milyen bizonylatot kap az utas, vagy mit lehet tenni? Mi, a szervező cég sem tudunk mit kezdeni az utalvánnyal, mert az a sajátunk. Segítségüket előre is köszönjük.
Ingatlanértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2003-ban vásárolt egy üzlethelyiséget, 2013-tól bérbe adja egy bt.-nek. Az ingatlan-bérbeadásra áfafizetési kötelezettséget választott, az ingatlaneladásra viszont nem. A kft. 2018-ban értékesítené a bt.-nek az ingatlant, de még ez évben a tulaj felújításokat végezne rajta. Kérdéseim: a felújítás áfáját levonásba helyezheti-e a kft.? Az értékesítést áfamentesen kell, hogy kiszámlázza, mivel csak a bérbeadásra jelentkezett be áfafizetésre? Figyelembe kell-e venni az áfatörvény szerinti figyelési periódust (120 vagy 240 hónapot)? Válaszát előre is köszönöm.
Fordított áfa
Kérdés
Társaságunk vállalkozási szerződés keretében fordított áfás munkát kivitelez. A munkaterületen a leszállított építőanyagokat saját dolgozóval mozgatja, hordja szét emeletekre, és ennek költéségét, valamint a takarítás költségét is tovább szeretné számlázni a fővállalkozó felé. A teljesítőnek hogyan kell számláznia (fordított áfa vagy egyenes áfa)?
Alanyi áfamentes értékhatár átlépésének napja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk – amely eddig alanyi áfamentességet választó adózó volt – áfa szempontból kétféle értékesítést számláz: egyrészt időszakos elszámolás alapján a vadhúseladást, másrészt normál szabály szerint trófeaértékesítést. Nagyon közel kerültünk a mentességre jogosító 8 millió forintos értékhatárhoz, még ebben az évben át fogjuk lépni. Hogyan kell meghatároznom az áfakörbe belépés napját ebben az esetben, ugyanis előfordulhat, hogy például november 15-én (=számla kelte) le kell számláznom az október havi időszakos elszámolás szerint értékesített vadhúst, amelynek fizetési határideje, az áfa szempontjából a teljesítés ideje november 30.? És ezzel már biztosan túllépem a mentességre jogosító értékhatárt. A példa kedvéért: november 20-ai teljesítéssel november 20-án le kell számláznom a normál szabály szerint a trófeaértékesítést, amely összeggel 1. esetben még nem lépném túl a mentes határt, 2. esetben már ezzel is átlépném a mentességre jogosító határt. Melyik napra kell az áfakörbe belépést bejelentenem, melyik értékesítésemre kell az áfát felszámítanom, és mikortól nyílik meg ezzel párhuzamosan az adólevonási jogom? Helyesen járok-e el a számlakiállítás során, ha a példánál maradva a november 15-én kiállított november 30-ai teljeítési idejű számlát áfával növelten állítom ki, és bejelentem a november 30-ai belépést az áfakörbe? Módosítja-e egy később kelt, de teljesítésben megelőző számla a belépés napját, a számla áfatartalmát? B.É
Franchise-jog könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. franchise-szerződést kötött egy másik céggel. A szerződés megkötésekor egyszeri díjat számlázott ki a franchise-jog átvevőjére. Ez az összeg több millió forint. A szerződésnek megfelelően havonta rendszeresen kisebb összeget számláz ki, melynek nagyságát az átvevő forgalmának százalékában határozzák meg. Kérdésem az lenne, hogy mit írjunk a havi rendszerességgel kiállított számlákra ( használati díj vagy franchise-díj vagy forgalmi jutalék)? A másik kérdésem, hogy a franchise-jogot átvevő költségként elszámolhatja-e ezeket a számlákat? Mi franchise-díjat írtunk a havonta kiállított számlákra, és az átvevő könyvelője ezeket a számlákat is aktiválni akarja. Köszönöm.
ENSZ részére kiállított számla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Budapesti székhelyű kft. szolgáltatást nyújt az ENSZ FAO Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete részére. A szervezet székhelye Rómában van. Véleményünk szerint a számlát adómentesen kellene a társaságnak kiállítania, hivatkozva az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1957. évi 15. törvényerejű rendelet 2. paragrafusára. A számlán fel kell tüntetni a társaság EU-s adószámát. Kérem, írja meg, hogy az Ön véleménye alapján ez helytálló-e? Véleménye szerint milyen adattartalmat, illetve törvényi hivatkozást kell a számlán szerepeltetni? Köszönjük szépen!
Milyen címet kell a számlára írni?
Cikk
A székhely vagy a telephely címét kell a számlára írni? – kérdezte olvasónk arra hivatkozva, hogy nem egyértelmű számára az áfatörvényben a számlázásnál említett cím fogalma. Magos Zoltánné adószakértő válaszolt.
Összeszerelési szolgáltatás EU-ban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy várhatóan a közeljövőben realizálandó tranzakció áfamegítélésében kérném szépen a segítségüket! A tervezett tranzakció az alábbi. Egy magyar kft. EU-s cégtől vásárol orvosi berendezést, nem összeszerelt állapotban, azaz majdhogynem alkatrészenként, ez legyen mondjuk 30 darab részegység. A számlán is ez a specifikáció szerepel. A magyar kft. megbíz egy másik EU-s céget (tehát nem azt, akitől vette a berendezést), hogy a feladóhely raktárában (szintén EU-s) a 30 darab részegységet szerelje össze. Az összeszerelés megtörténtét jegyzőkönyvbe veszik, és az EU-s cég a szolgáltatásáról kiállítja a számláját. Ezt követően a magyar cég egy darab készre összeszerelt berendezést szállít és számláz harmadik országba. Azt gondolom, hogy az első tranzakció (a 30 darab alkatrész beszerzése) és a harmadik (egy termék értékesítése EU-n kívülre) megítélése egyértelmű, tekintve, hogy az áru nem érkezik be Magyarországra, ezért mindkettő áfa területi hatályán kívüli ügylet lehet, viszont a második mozzanat, azaz amikor kizárólag összeszerelési szolgáltatásról kapunk majd számlát EU-s cégtől, áfa szempontjából kérdéses. Önök szerint egyszerűen a 37. § (1) bekezdése alá eső szolgáltatásról van szó, vagy az áfatörvény egyéb paragrafusa vonatkozik rá? Ha igen, melyik? Azt gondolom egyébként, hogy a 32. § azért nem jöhet szóba, mert a végső vevő (harmadik.országbeli cég) kész berendezést rendelt meg, őt nem érdekli, hogy előtte azt a berendezést ki, mikor, hogyan szerelte össze. Előre is köszönöm a segítségüket! Üdvözlettel: KSI
Kötbér összegével csökkentett számla kiállítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A lakásszövetkezet egy megrendelt nagyobb mértékű beruházás szerződésekor kikötötte késedelmes teljesítés esetére a kötbér megfizetését. A kivitelezést végző vállalkozó jelentős késedelemmel teljesítette a munkát. Megegyezés alapján a nettó kivitelezési összeg 10 százaléka illeti meg a lakásszövetkezetet kötbérként. A kivitelező úgy szándékozik kiállítani a végszámlát, hogy abban a kötbérrel csökkentett összeg szerepeljen. A kérdés az, hogy ha a kivitelezés a példa kedvéért nettó 1 000 000 forint plusz 27% áfa (270 000 forint), azaz bruttó 1 270 000 forint volna, a kötbér pedig a nettó összeg 10%-a, vagyis 100 000 forint, hogyan kell kiállítani a számlát? 1. variáció: 1 000 000+270 000 = 1 270 000-100 000 = 1 170 000 2. variáció: 1 000 000-100 000 = 900 000 +243 000 (áfa)= 1 143 000 A kérdés tehát az volna, hogy a teljes nettó összeg után fizet-e áfát a kivitelező, vagy a kötbérrel csökkentett összeg után? Válaszát előre is köszönöm!
Számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő. Olaszországi székhellyel és közösségi adószámmal rendelkező vevő megmunkálás céljából félkész terméket ad át magyarországi székhelyű kft.-nek, a megmunkálásról szóló számlát az olasz vevő részére kiállítja a magyar cég. A kérdés az, hogy a vevő a félkész termékről milyen bizonylatot kell, hogy kibocsásson részünkre, valamint a megmunkálásról a vevőnek közösségi szolgáltatásnyújtásról szóló számla kiállítható-e áfa nélkül? Köszönettel a választ.
Bankszámla katás bt.-nél
Kérdés
Ez évtől a bt. a kata szerinti adózási módot választotta. A feleség kültag, itt semmi munkát nem végez, a férj főfoglalkozású katás vállalkozó, és egy fő részmunkaidős alkalmazottuk van. Kérdés az, hogy az eddig használt bt.-bankszámla továbbra is használható-e, illetve erről a bankszámláról költhetnek-e privát vásárlásokat úgy, hogy az áfát nem vonják le? A bt. áfásan számláz.
Áfa
Kérdés
Fuvarozással foglalkozó kft. belföldi adóalanytól kap megbízást Olaszország–Budapest viszonylatban. Az árut más fuvarozó Budapestről továbbszállítja Oroszországba. A megrendelő tőlünk a számla kiállítását áfamentesre kérte, mivel az áru továbbmegy az EU-n kívülre. Helyes ez így? Köszönettel: Baloghné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
