2913 találat a(z) számlázás cimkére
Üzleti ajándék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Implantátumokat forgalmazó magyarországi cég az implantátumokat megveszi egy osztrák közösségi adószámmal rendelkező cégtől. Mivel a magyarországi cég is rendelkezik közösségi adószámmal, az áfabevallásban beállítja a fizetendő és a levonható áfába ezen tételeket. Az értékesítés Magyarországon történik 27 százalékos áfakulccsal. Most, hogy közeledik az év vége, a magyar forgalmazó szeretne ajándékozni az implantátumokból a vásárló cégeknek. Ez milyen adófizetési kötelezettséggel jár, valamint a számlán fel kell-e tüntetni ezen tételeket? Amennyiben igen, mi a helyes számlakiállítás és adómegfizetés? Köszönöm válaszukat!
Telekértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlanügyleteinek helyes áfamegítélésével kapcsolatban merültek fel kérdéseink. 1./ Társaságunk ingatlant szeretne vásárolni. Az adásvételi szerződésben „kivett üzemi terület művelési ágú ingatlan” megjelölés szerepel, természetben ez egy felépítménnyel rendelkező terület. A vételár részletezésénél külön tételként tüntetik fel a felépítmény és a telekingatlan vételárát, valamint az eladó kijelenti, hogy az ingatlanértékesítési tevékenysége körében az általános szabályok helyett az adókötelessé tételt választotta (áfatörvény 86. § (1) bek. j) és k) pontjai, 88. § (4) bekezdése), erről az adásvételi szerződésben nyilatkozott, illetve társaságunk is meggyőződött erről a NAV áfaalanyok nyilvántartási rendszerében. Helyesen jár-e el az eladó, ha a felépítmény mellett a telek vételárát is fordított adóval számlázza? 2./ Társaságunk ingatlant is szeretne értékesíteni. A kérdéses ingatlan ipartelep megnevezésű, osztatlan közös tulajdonban áll, melyen található felépítmény. A felépítmény nem társaságunk tulajdona. Társaságunk ingatlanértékesítés tekintetében az általános szabályok szerint adózik. Jól gondoljuk-e, hogy a telek értékesítésekor áfamentesen kell számláznunk, mert osztatlan közös felépítménnyel rendelkező területről van szó? Amennyiben a telek az értékesítést megelőzően megosztásra kerül, és külön helyrajzi számon szerepel majd a mi tulajdonunk, akkor az értékesítés áfamegítélése változik, azaz 27% áfával kell számláznunk?
Földeladás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Általános adózói minősítésű kft. eladna üres belterületi földet. (Áfa nélküli számlával vette.) A számlát áfával vagy anélkül kell kiállítani? Köszönöm válaszát.
Pénztárgép helyett számla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Pénztárgéphasználatra kötelezett autószerelő egyéni vállalkozó jelenleg pénztárgéppel tesz eleget nyugtaadási kötelezettségének. Ez a gyakorlatban havi 1-2 beütést jelent, mivel szinte minden bevételéről számlát állít ki. Lehetősége van-e "átállni" a gépi nyugta helyett a számlakiállításra (gyakorlatilag ez van most is) és a NAV felé történő havi adatszolgáltatásra? Köszönöm válaszát: CSCS
Engedményezés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi engedményezett követelésről szeretnék kérdezni, hogy vajon számlát kell-e kiállítanom, és ha igen, áfásan vagy áfamentesen? Az egyik ügyfelünknek van egy engedményezett követelése, amit kifejezetten bizonytalan megtérülésű követelésként vett meg, ki is fizette, egy folyamatban lévő perben érvényesíteni kívánt követelést tartalmazott. Ami lényeges: az eredeti jogosult, akitől ügyfelünk a követelést megvásárolta, felszámolási eljárásban volt hitelező, ahol a hitelezői igénye kielégítéseként ezt a peresített követelést kapta meg, tehát az ügyfelünk ennek a hitelezőnek a helyébe lépett, és viszi tovább a peres eljárást. Maga az engedményezés mindenben megfelel a jogszabályoknak, a Ptk.-nak és az áfatörvénynek is. Az engedményezett követelés, ami miatt folyik a per, egy meg nem fizetett bérleti díjról szól, ami áfás. A kérdésünk az lenne, ha a pert megnyernék, abban az esetben meg kell fizetni az engedményezés vételára és a kapott összeg közötti érték áfáját? Miután kifejezetten bizonytalan követelésként vette meg a cég a követelést, pernyertesség esetén biztosan többet kapnának, mint amennyibe a követelés megvásárlása került. Ügyfelünk – aki a követelést megvásárolta – nem tette áfássá az ingatlan bérleti díját a 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján, tehát csak áfamentesen tudná leszámlázni. Ebben az esetben az ítéletre utalva fogok kiállítani áfás számlát? Válaszukat előre is köszönöm.
Ingatlanértékesítés tulajdonjog-fenntartással
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk a tulajdonában lévő ingatlant értékesíti. Az ügylet fordított adózású (használt ingatlan, adókötelessé tétel, adóalanyok a felek). A vételár kifizetése szerződés szerint az alábbiak szerint történik: – A szerződés megkötésekor előleg utalása az eladó bankszámlaszámára. – Majd további két részletben, szintén az eladó bankszámlaszámára 2017.12.29-ig kell kiegyenlíteni a teljes vételárat. A foglaló után fizetett két vételárrészlet nincs nevesítve a szerződésben, és az sem, hogy az előleg vagy vételárrészletnek minősül-e. A birtokba adás, illetve a tulajdonjog-bejegyzés nem történt meg, az alábbiak szerint fogalmaz a szerződés: "Eladó a szerződés aláírásával ahhoz járul hozzá, hogy a jelen adásvételi szerződés benyújtásával az Inytv. 47/A § (1) bek. b) pontja alapján a Földhivatal az eljárást vegye nyilvántartásba, és tartsa függőben az Eladói Bejegyzési engedély benyújtásáig, de legfeljebb 2018.01.17. napjáig. Eladó a teljes vételár kiegyenlítésével egyidejűleg külön nyilatkozatban köteles feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adni ahhoz, hogy Vevő tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba vétel jogcímén minden további megkérdezés nélkül bejegyzésre kerüljön. (Bejegyzési engedély)." Kérdéseim a következők: 1. Az ingatlanértékesítés számlázása mikor, milyen dátumokkal kell, hogy megtörténjen? Áfa szempontjából mi a teljesítés napja? 2. Foglalóról/előlegről/részletről kell számlát kiállítani? 3. Sztv. szempontból mi az ingatlan kikerülésének napja?
Számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Építőipari vállalkozás építésiengedély-köteles munkára kapott megbízást alvállalkozóként. A munka elkészült, a különböző ütemekről részszámlák lettek kiállítva, melyek mindegyike fordított áfás. Egy utolsó számla azonban még nem lett kiállítva, és a számlát most állítanánk ki, de a kivitelező már megkérte és meg is kapta a használatbavételi engedélyt. Azt kérdezném, hogy az utolsó számlát még mindig ki lehet-e állítani fordított adózással, vagy fel kell számítanunk az áfát, és egy 27 százalékos áfatartalmú számlát állíthatunk már csak ki? Válaszát előre is köszönöm.
Festmény – számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy olasz festőművész a világ különböző részein készíti képeit, amelyeket galériákban kiállít, és onnan értékesít, aminek ellenértékét a magyar (egyébként áfakörös) kft.-je számlázza. Milyen áfával számlázza ki a képeit, ha mondjuk egy olasz galériából adja el azokat Franciaországban, vagy mondjuk egy török galériából adja el Törökországban? Előre is köszönöm. Üdv.
Szolgáltatásnyújtás – közösségi adószám
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar kft. egy német adóalanynak (kft.-nek) végez Magyarországon szolgáltatást. A szolgáltatás számítógépes programozás, szoftverfejlesztés, egyéb számítástechnikai tevékenység. Mindketten rendelkeznek közösségi adószámmal. Ebben az esetben a szolgáltatást áfamentesen kell leszámlázni? Azaz közösségi szolgáltatásról van szó, és a megrendelőnek kell az áfát megfizetnie? Köszönöm!
Időszakos elszámolás
Kérdés
Időszakos elszámolású ügyleteknek minősülnek-e a következő esetek: 1. Egy kft. az önkormányzatnak síkosságmentesítést, hóeltakarítást végez, időszakonként (amikor szükséges). Az adott időszak 11.01-11.15-ig szól, emellett ügyeleti szolgálatot végez. 2. Virágoszlopok beszedését, növényi hulladék raktározását is végzi. Ezt is időszakonként (2017.10.01-2017.10.08.) Ezekben az esetekben van teljesítésigazolás minden egyes elvégzett időszakról. Gyakran előfordul, hogy a teljesítésigazolás dátuma későbbi, mint az időszak utolsó napja. Példa: elszámolt időszak: 2017.11.06-2017.11.10., teljesítésigazolás dátuma: 2017.11.13., fizetési határidő: 30. nap. Hogyan kell helyesen kiállítani a számlát? Köszönettel. A válasz nagyon sürgős lenne:
Csődeljárás alatt lévő cég
Kérdés
Csődeljárás alatt lévő cég számlájában áfa szerepel. Helyesen számlázott? A számlát befogadó levonhatja az áfát?
Katás ügyvezető
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Végezhető-e ügyvezetői tevékenység egy kft.-nél megbízási jogviszonyban úgy, hogy az ügyvezető katás egyéni vállalkozóként látja el megbízatását a munkadíját havonta számlázza a kft.-nek? A kft.-nek nem tulajdonosa. Rendelkezik 8 órás bruttó 200 ezer forintnak megfelelő bérrel, ahol a munkaidő kötetlen. Kérem szakértő válaszukat a kérdésben.
Építőipari áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági pályázat keretein belül valósulna meg egy kertészeti beruházás, melynek összértéke 440 millió forint. Ezen belül épül egy új építésiengedély-köteles fólia 300 millió forint értékben, egy napkollektor 25 millió forint összegben, egy engedélyköteles puffertartály 45 millió forintért, és a már meglévő fólia felújítása 70 millió forintba kerül. Kérdésem, hogy a számlát hogyan kell kiállítani, lehet-e a teljes beruházást építőipari fordított áfásan számlázni? Vagy meg kell osztani? Illetve, ha az új fólia nem építésiengedély-köteles lenne, hogyan alakulna az áfa? Válaszát előre is megköszönve.
Katás egyéni vállalkozók számlázási kötelezettsége 2018-tól
Cikk
A katás egyéni vállalkozókra is vonatkozni fog a 23/2014-es számú számlázási rendelet tervezett változtatása. Ennek értelmében 2018. július 1-jétől, ha az egyéni vállalkozó számlázó programmal állítja ki a bizonylatokat, akkor azt csakis olyan programmal teheti, mely a számla kötelező adattartalmát azonnal, de legfeljebb 24 órán belül elektronikus úton továbbítja az adóhatóság felé.
Más számlájára érkező bevétel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném segítségét. “A” Kft. “B” Kft. tulajdonában álló ingatlanokat kezel előre meghatározott díj ellenében. “A” Kft. állítja ki “B” nevében a számlákat (bérleti díj, rezsi). A számla ellenértéke “A” Kft. bankszámlájára érkezik. “A” Kft. a megállapodott díjával csökkentett összeget utalja tovább “B Kft.-nek, és számlát is állít ki a különbözetről, a szerződés szerint. Van-e valamilyen probléma azzal, hogy nem közvetlenül “B” Kft. bankszámlájára érkezik az “A” Kft. által “B” Kft. nevében kiállított számla összege? Szabályos ez így? Köszönettel.