2938 találat a(z) számlázás cimkére
Közösségi útdíj és termék továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Nemzetközi fuvarozással foglalkozó vállalkozás egyik gépkocsiját fuvarozásra bérbe adja egy magyarországi alvállalkozójának. Ehhez a gépkocsihoz tartozó, a vállalkozás elszámolásain szereplő útdíjat és egyéb termékeket az alvállalkozónak továbbszámlázza. A kérdésem az, hogy helyesen jár-e el a vállalkozás, ha: 1. a közösségi, áfás bejövő számla alapján az útdíj nettó összegét számlázza tovább az alvállalkozónak, 27% áfa felszámításával (a külföldi áfát a vállalkozás az adott országtól visszaigényli), 2. a közösségi, áfa nélküli bejövő számla alapján az útdíj összegét szintén 27% áfa felszámításával számlázza tovább az alvállalkozónak, 3. közösségi, áfa nélküli bejövő számla alapján terméket (mely a fuvarozással és a bérbe adott gépkocsival összefügg) is a 27% adó felszámításával számlázza tovább? 4. Ezekben az esetekben alvállalkozó jogosult levonni a felszámított áfa összegét?
Egyesület áfás tevékenysége
Kérdés
Sportegyesület áfás lett. Az alaptevékenységében benne van sportrendezvények, táborok, tornák szervezése, sportolók és csapatok indítása szakszövetségi bajnokságokon.. Kiszámláztunk az MLSZ nek sporttáborszervezést, ahol a mi sportolóink is részt vettek. Áfásan vagy mentesen kell kiszámlázni? Mit értünk közszolgáltatón, mert az alapszabályban a sporttáborszervezés benne van, tehát ami az alapszabályban van, azt csináljuk, akkor ebben a tekintetben közszolgáltatók vagyunk, igaz? Tehát mentesen kell számlázni. Köszönöm a választ!
Opciós díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlanforgalmazással foglalkozó társaságunk két saját tulajdonú építési telekre két különböző lehetséges majdani vevővel vételi jogot alapító szerződést kötött. Az 1. esetben az okiratot három évre kötötték. A szerződés alapján az opciós díj a vételi jog gyakorlása esetén a vételárba beleszámít, annak részét képezi. Amennyiben a vevő a kikötött határidőben nem él a vételi jogával, úgy az opciós díjat az eladó nem köteles visszafizetni, az az eladót illeti meg. Helyesen értelmezzük-e, hogy a megfizetett opciós díjról nem kell számlát kiállítani, majd ha a vételi jog határideje lejár, és az ingatlant megvásárolják, akkor kell majd az egész ügyletről számlát kiállítani? Amennyiben viszont társaságunkat illeti meg az opciós díj az ügylet meghiúsulása miatt, abban az esetben véglegesen átvett pénzeszközként kell elszámolni, számla kiállítása nélkül? A 2. esetben egy évre alapították a vételi jogot, a vételárba szintén beleszámít. Viszont ha a vétel nem valósul meg, úgy az opciós díjat az eladó köteles a vevőnek visszafizetni. Jól gondolom, hogy ebben az esetben az opciós díj előlegnek minősül, és áfás számlát kell kiállítani róla? Számvitelileg pedig mindkét esetben a kötelezettségek között kell nyilvántartani, csak az egyik hosszú lejáratú, a másik ügylet pedig vevőtől kapott előleg?
Ló bérbeadása magánszemélyként
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az alábbiakban kérnék segítséget Önöktől. Egy magánszemély tulajdonában van egy állat, történetesen egy ló. Szeretné bérbe adni egy cégnek, és az ott felmerült kiadásokból, költségekből az áfát visszaigényelni (állatorvosi költség, patkolás, nyereg, tartási díj, zab stb.). Milyen teendői vannak a magánszemélynek? Elég egy bérbeadási szerződés? Adószámos magánszemélyként kell-e szerepelnie vagy áfakörösként (a bérbe vevő cég áfa-visszaigénylése miatt)? TEAOR:7739 (Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése)? A későbbiekben a ló versenyeztetését tervezi, amelyhez szponzorokat fog keresni. Kérdés lenne, hogy – Szükséges-e bármilyen speciális engedély az állat versenyeztetéséhez? – A szponzori díjról számlát kell-e kiállítani? – Marketingszolgáltatásként szerepelhet-e az esetleges számlán? A versenyeztetés során, ha helyezést, díjat, nyereményt kap a ló, annak milyen könyvelési és bizonylatolási kötelezettsége van? Valamint van-e köze ennek a szerencsejátékhoz? Segítségüket előre is megköszönve, tisztelettel: Gálicza Zoltán Ottóné
Számlázás harmadik országban II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Köszönöm a válaszát. Abban az esetben mi a teendő, ha a szingapúri cégnek nincs közösségi adószáma? Ilyen esetben hogyan állítom ki a számlát? Előre is köszönöm!
Belgiumi tehergépjármű eladása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. Belgiumból vett használt tehergépkocsit, nulla százalékos adó szerepel a számlán, illetve áfamentes a belga áfatörvény 39. cikk 1. paragrafusa alapján, mint EU-n belüli teljesítés .(2006/112/EK,138. cikk). Magyarországi eladás esetén hogyan számít fel áfát a cég?
Alanyi mentes katás egyéni vállalkozó – számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes katás egyéni vállalkozó szolgáltatást nyújt (piackutatás, toborzás) egy horvát (EU-n belüli) áfás cégnek. A horvát cégnek nincs Magyarországon telephelye, illetve nem regisztrált az áfában. Az egyéni vállalkozó Magyarországon végzi a tevékenységét a horvát cég részére. Kérdésem, hogy ebben az esetben hogyan kell számláznia az áfa tekintetében? Üdvözlettel: Pintér László
Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kerületi önkormányzat – amely egyben kft.-nk egyszemélyi tulajdonosa is – Szlovákiában fekvő üdülőjének felújítási tervei elkészítésével bízta meg cégünket. A feladatot teljes egészében egy szlovák tervező iroda bevonásával, mint alvállalkozóval készíttettük el. Számlájukat befogadtuk, kifizettük. Szlovák áfaregisztrációnkat követően szlovák adószámunkkal, szlovák áfamértékkel állítottuk ki a számlánkat a megbízó önkormányzat felé, amely ezt a számlát nem hajlandó befogadni, és a magyar áfaszabályok szerinti számla kiállítását várja tőlünk. Kérdésem, hogy helyesen jártunk-e el számlánk kiállításakor, vagy az önkormányzatnak van igaza, és a magyar adószámunk alatt kell – 27 százalékos áfamértékkel – kiállítanunk a számlát az elvégzett munkáról? Köszönettel a gyors válaszért.
2017-ben kötött szerződés 2018. évi teljesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég éttermi szolgáltatásra megállapodást kötött még 2017-ben egy bizonyos étteremmel. A rendezvényt 2018 januárjában bonyolítják le. Az árat a 2017. évben állapították meg X összeg plusz áfa alapon. 2018-ban jött is a számla, ami a 2017-ben megállapított bruttó árat tartalmazza az akkor érvényes, 18% áfával növelten, csak éppen visszaszámolták benne az áfatartalmat 5 százalékra. Kérdésem erre vonatkozna, hiszen az áfacsökkentésnek pont az lenne a lényege, hogy csökkenjen az ár. Jogos ez egyáltalán? Megcsinálhatják ezt a cégek büntetlenül, vagy meg lehet reklamálni? Válaszukat előre is nagyon köszönöm: Asbóth Istvánné
Horgászat – számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy horgásztó saját kibocsátású nyugtát kíván használni területi engedélyre, napi jegyekre, illetve a horgászkocsikra, melyek az egyesület tulajdonában vannak. (Aki számlát kér, annak természetesen kézi számlát adnak.) A törvény szerinti követelményeknek a tartalmára vonatkozóan mindenben megfelel a bizonylat. A kérdésem, hogy kell-e sorszámtartományt igényelni a NAV-tól mint felhasználónak, mielőtt nyomtatnák a jegyeket? Köszönettel: Gál Ágnes
Foglaló számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes egyéni vállalkozó telepített lakókocsikat ad bérbe. A vevő a megrendeléskor 50% foglalót fizet, majd a bérlés megkezdése előtt a maradék 50%-ot. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a foglaló beérkezésekor leszámlázom az 50%-ot bérleti díjként (feltüntetve, hogy az egyben foglaló is), majd a bérlet megkezdése előtt a másik 50%-ot, szintén bérleti díjként? Vagy elegendő a 100% kiegyenlítése után egyben leszámlázni? Köszönöm válaszát.
Közösségen kívüli szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft. menedzsmentszolgáltatást nyújt egy szerb kft.-nek (d.o.o. a szerb cégforma), amely cég nem áfaalany Szerbiában. A konkrét feladatok elvégzése Szerbiában történik. Kérdésem, hogy áfaszempontból hogyan kell számlázzon a magyar kft.? Mi a teljesítés helye? Áfa területi hatályán kívül 0 százalékkal vagy fordított áfával? Köszönöm válaszukat. Üdvözlettel: Pintér László
Folyamatos teljesítésű ügylet meghatározása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Annak meghatározásában szeretném a szaktanácsát kérni, hogy az alábbi két ügyletet áfateljesítés szempontjából folyamatos teljesítésű szolgáltatásnak kell-e tekinteni. 1. Vállalkozás ügyfelei részére – a cégvezető számára – vállalatvezetési, kontrolling jellegű döntéstámogató üzletviteli tanácsadást végez az aktuálisan felmerülő kérdések megoldásában. A szerződésben tanácsadási óradíjban, havidíjban állapodnak meg. Az ügyfél által elfogadott teljesítési igazolás alapján jogosult számlázni arra az időszakra, melyben teljesítés történt. 2. Vállalkozás saját munkaerő hiányában üzemének működtetéséhez másik vállalkozással köt szerződést. Havi díjban állapodnak meg, azzal, hogy az elszámolás napja a hónap utolsó napja. A számlán a teljesítés napja a hónap/időszak utolsó napja, kelte a hónapot követő második nap. Fizetési határidő a számla kelte plusz 10 nap. Helyes-e így a számla kiállítása, vagy a folyamatos teljesítésű szolgáltatásokra vonatkozóan (áfateljesítés = fizetési határidő) kell a számlát kiállítani? Köszönöm válaszát.
Kerekítési szabályok számlázásnál
Kérdés
Boldog új évet kívánok minden kedves Szakértő Hölgynek és Úrnak! Olyan kérdést szeretnék feltenni, ami tulajdonképpen egy általános gyakorlaton alapul, de hivatalos állásfoglalásban, illetve törvényben nem találtam. Van egy cég, mely részére a megadott listaárakból 12% kedvezményt vagyunk kötelesek adni, mivel az árut egy francia cég magyar forgalmazóiként értékesítjük. Az ár 1,6 euró x db. Ennek 12%-kal csökkentett értéke: 1,408000, kerekítve két tizedesre 1,41 euró/db. A számlákat úgy készítettük el, hogy: 625 db x1,41 euró= 881,25 euró. A vevő visszaküldte azzal, hogy eltérés van az általuk és általunk kihozott ár között. Úgy kérik a számlákat, hogy 1. sor értékesítés: 625 db x 1,6 euró = 1.000 euró 2.sor kedvezmény: 625 db x 0,192euró = -120 euró végösszeg: 880 euró, eltérés db-onként 0,002 ezred euró, összesen: 1,25 euró. Kérdésem, hogy melyik számlázási mód a helyes önök szerint, azaz két vagy három tizedesjegyig (vagy akár hatig, ahogy a T. vevő kívánja)? Kell-e a kedvezményt figyelembe venni? Van-e egyáltalán erre meghatározás, szabályozás? Szükséges-e egy megállapodásnak tartalmaznia ilyen részletezéssel a számlázás módját, azaz kell-e módosítani az eredeti megállapodást? Válaszukat előre is nagyon szépen köszönöm. Tisztelettel: Anderlik István Gyuláné
Katás egyéni vállalkozó számlázása saját cégnek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozóként, 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjasként, számviteli szolgáltatást, tanácsadást végez az ügyfelem. Az ügyfelem tulajdonos és egyben ügyvezető egy szintén számviteli szolgáltatást, tanácsadást végző kft.-ben. A kft.-ből esetenként osztalékban részesül, más juttatásban nem. Katás egyéni vállalkozóként ügyfelem a saját eszközeivel végzi munkáját, és a tevékenység végzésének helye az ő birtokában van. A bevétele viszonylag több megbízásból ered, ezért egyik megbízás sem éri el az éves bevételének 50 százalékát. Kérdésem: katás egyéni vállalkozóként az ügyelem számlázhatja, megbízási szerződés alapján a saját tulajdonú cége felé az ott végzett munkáját?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
