2938 találat a(z) számlázás cimkére
Fordított áfa
Kérdés
Társaságunk vállalkozási szerződés keretében fordított áfás munkát kivitelez. A munkaterületen a leszállított építőanyagokat saját dolgozóval mozgatja, hordja szét emeletekre, és ennek költéségét, valamint a takarítás költségét is tovább szeretné számlázni a fővállalkozó felé. A teljesítőnek hogyan kell számláznia (fordított áfa vagy egyenes áfa)?
Alanyi áfamentes értékhatár átlépésének napja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk – amely eddig alanyi áfamentességet választó adózó volt – áfa szempontból kétféle értékesítést számláz: egyrészt időszakos elszámolás alapján a vadhúseladást, másrészt normál szabály szerint trófeaértékesítést. Nagyon közel kerültünk a mentességre jogosító 8 millió forintos értékhatárhoz, még ebben az évben át fogjuk lépni. Hogyan kell meghatároznom az áfakörbe belépés napját ebben az esetben, ugyanis előfordulhat, hogy például november 15-én (=számla kelte) le kell számláznom az október havi időszakos elszámolás szerint értékesített vadhúst, amelynek fizetési határideje, az áfa szempontjából a teljesítés ideje november 30.? És ezzel már biztosan túllépem a mentességre jogosító értékhatárt. A példa kedvéért: november 20-ai teljesítéssel november 20-án le kell számláznom a normál szabály szerint a trófeaértékesítést, amely összeggel 1. esetben még nem lépném túl a mentes határt, 2. esetben már ezzel is átlépném a mentességre jogosító határt. Melyik napra kell az áfakörbe belépést bejelentenem, melyik értékesítésemre kell az áfát felszámítanom, és mikortól nyílik meg ezzel párhuzamosan az adólevonási jogom? Helyesen járok-e el a számlakiállítás során, ha a példánál maradva a november 15-én kiállított november 30-ai teljeítési idejű számlát áfával növelten állítom ki, és bejelentem a november 30-ai belépést az áfakörbe? Módosítja-e egy később kelt, de teljesítésben megelőző számla a belépés napját, a számla áfatartalmát? B.É
Franchise-jog könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. franchise-szerződést kötött egy másik céggel. A szerződés megkötésekor egyszeri díjat számlázott ki a franchise-jog átvevőjére. Ez az összeg több millió forint. A szerződésnek megfelelően havonta rendszeresen kisebb összeget számláz ki, melynek nagyságát az átvevő forgalmának százalékában határozzák meg. Kérdésem az lenne, hogy mit írjunk a havi rendszerességgel kiállított számlákra ( használati díj vagy franchise-díj vagy forgalmi jutalék)? A másik kérdésem, hogy a franchise-jogot átvevő költségként elszámolhatja-e ezeket a számlákat? Mi franchise-díjat írtunk a havonta kiállított számlákra, és az átvevő könyvelője ezeket a számlákat is aktiválni akarja. Köszönöm.
ENSZ részére kiállított számla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Budapesti székhelyű kft. szolgáltatást nyújt az ENSZ FAO Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete részére. A szervezet székhelye Rómában van. Véleményünk szerint a számlát adómentesen kellene a társaságnak kiállítania, hivatkozva az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1957. évi 15. törvényerejű rendelet 2. paragrafusára. A számlán fel kell tüntetni a társaság EU-s adószámát. Kérem, írja meg, hogy az Ön véleménye alapján ez helytálló-e? Véleménye szerint milyen adattartalmat, illetve törvényi hivatkozást kell a számlán szerepeltetni? Köszönjük szépen!
Milyen címet kell a számlára írni?
Cikk
A székhely vagy a telephely címét kell a számlára írni? – kérdezte olvasónk arra hivatkozva, hogy nem egyértelmű számára az áfatörvényben a számlázásnál említett cím fogalma. Magos Zoltánné adószakértő válaszolt.
Összeszerelési szolgáltatás EU-ban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy várhatóan a közeljövőben realizálandó tranzakció áfamegítélésében kérném szépen a segítségüket! A tervezett tranzakció az alábbi. Egy magyar kft. EU-s cégtől vásárol orvosi berendezést, nem összeszerelt állapotban, azaz majdhogynem alkatrészenként, ez legyen mondjuk 30 darab részegység. A számlán is ez a specifikáció szerepel. A magyar kft. megbíz egy másik EU-s céget (tehát nem azt, akitől vette a berendezést), hogy a feladóhely raktárában (szintén EU-s) a 30 darab részegységet szerelje össze. Az összeszerelés megtörténtét jegyzőkönyvbe veszik, és az EU-s cég a szolgáltatásáról kiállítja a számláját. Ezt követően a magyar cég egy darab készre összeszerelt berendezést szállít és számláz harmadik országba. Azt gondolom, hogy az első tranzakció (a 30 darab alkatrész beszerzése) és a harmadik (egy termék értékesítése EU-n kívülre) megítélése egyértelmű, tekintve, hogy az áru nem érkezik be Magyarországra, ezért mindkettő áfa területi hatályán kívüli ügylet lehet, viszont a második mozzanat, azaz amikor kizárólag összeszerelési szolgáltatásról kapunk majd számlát EU-s cégtől, áfa szempontjából kérdéses. Önök szerint egyszerűen a 37. § (1) bekezdése alá eső szolgáltatásról van szó, vagy az áfatörvény egyéb paragrafusa vonatkozik rá? Ha igen, melyik? Azt gondolom egyébként, hogy a 32. § azért nem jöhet szóba, mert a végső vevő (harmadik.országbeli cég) kész berendezést rendelt meg, őt nem érdekli, hogy előtte azt a berendezést ki, mikor, hogyan szerelte össze. Előre is köszönöm a segítségüket! Üdvözlettel: KSI
Kötbér összegével csökkentett számla kiállítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A lakásszövetkezet egy megrendelt nagyobb mértékű beruházás szerződésekor kikötötte késedelmes teljesítés esetére a kötbér megfizetését. A kivitelezést végző vállalkozó jelentős késedelemmel teljesítette a munkát. Megegyezés alapján a nettó kivitelezési összeg 10 százaléka illeti meg a lakásszövetkezetet kötbérként. A kivitelező úgy szándékozik kiállítani a végszámlát, hogy abban a kötbérrel csökkentett összeg szerepeljen. A kérdés az, hogy ha a kivitelezés a példa kedvéért nettó 1 000 000 forint plusz 27% áfa (270 000 forint), azaz bruttó 1 270 000 forint volna, a kötbér pedig a nettó összeg 10%-a, vagyis 100 000 forint, hogyan kell kiállítani a számlát? 1. variáció: 1 000 000+270 000 = 1 270 000-100 000 = 1 170 000 2. variáció: 1 000 000-100 000 = 900 000 +243 000 (áfa)= 1 143 000 A kérdés tehát az volna, hogy a teljes nettó összeg után fizet-e áfát a kivitelező, vagy a kötbérrel csökkentett összeg után? Válaszát előre is köszönöm!
Számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő. Olaszországi székhellyel és közösségi adószámmal rendelkező vevő megmunkálás céljából félkész terméket ad át magyarországi székhelyű kft.-nek, a megmunkálásról szóló számlát az olasz vevő részére kiállítja a magyar cég. A kérdés az, hogy a vevő a félkész termékről milyen bizonylatot kell, hogy kibocsásson részünkre, valamint a megmunkálásról a vevőnek közösségi szolgáltatásnyújtásról szóló számla kiállítható-e áfa nélkül? Köszönettel a választ.
Bankszámla katás bt.-nél
Kérdés
Ez évtől a bt. a kata szerinti adózási módot választotta. A feleség kültag, itt semmi munkát nem végez, a férj főfoglalkozású katás vállalkozó, és egy fő részmunkaidős alkalmazottuk van. Kérdés az, hogy az eddig használt bt.-bankszámla továbbra is használható-e, illetve erről a bankszámláról költhetnek-e privát vásárlásokat úgy, hogy az áfát nem vonják le? A bt. áfásan számláz.
Áfa
Kérdés
Fuvarozással foglalkozó kft. belföldi adóalanytól kap megbízást Olaszország–Budapest viszonylatban. Az árut más fuvarozó Budapestről továbbszállítja Oroszországba. A megrendelő tőlünk a számla kiállítását áfamentesre kérte, mivel az áru továbbmegy az EU-n kívülre. Helyes ez így? Köszönettel: Baloghné
Unió területén magyar adószámos társaság részére végzett munka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar kft. Németországba viszi a termékét kiállításra. Ez a magyar kft. felkérte az én bt.-met – amely szintén magyar –, hogy Németországban építse meg számára a pavilont. Egyik társaságnak sincs adószáma Németországban, mindkét társaság rendelkezik közösségi adószámmal. Tanácstalanok vagyunk, hogy a betéti társaságunk milyen áfakulccsal állítsa ki a magyar kft. számára a számláját. Összefoglalva: két magyar székhelyű társaság között kellene számlázni, ám a munkavégzés helye uniós tagállamban van. Állásfoglalásukat köszönöm: V. Mária
Export harmadik országba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság szeretne Új-Zélandra magyar árukat kivitetni harmadik országbeli kiskereskedelem formájában. Bútorokról, lakásberendezési, egyéb építőipari anyagokról van szó, éves szinten 2-3 millió forint értékben. Most még az is felmerült, hogy élelmiszereket, természetesen tartós élelmiszereket, magyar ízeket is (pirosarany, gulyáskrém, paprika, befőttek, konzervek) szállítana, Kérdésem az lenne, hogy be kell-e jelenteni az exportálás tényét és az áruféleségeket valahova? Engedély kell-e az élelmiszerkivitelhez, vagy az adott országból a befogadásra? A számlát mikor kell kiállítani, amikor elhagyja az országot az áru, vagy amikor beérkezik? A kiállított számla áfamentes exportértékesítés, a beszerzés utáni áfa levonható akkor, amikor a beszerzés megtörtént, ha jól tudom, Az áru körülbelül 60 nap alatt ér ki hajóval. Milyen okmányok kellenek igazolásként a NAV-nak, hogy az ügylet elszámolása megfeleljen a jelenlegi jogszabályoknak? Kiviteli engedély esetleg?
Osztrák cég ingatlan-bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Osztrák cég Komáromban lévő saját tulajdonú ingatlanját bérbe adja egy magyar cégnek. Az lenne a kérdésem, hogy az osztrák cégnek kötelessége-e számlát kibocsátani a magyar vállalkozás felé a havi bérleti díjról? Mivel az ingatlan Magyarországon van, nem kell-e magyar adószámot kiváltania? (Közösségi adószáma van.) A magyar áfatörvény vonatkozik-e rá, így tárgyi mentesen számlázhat-e, ha számlát kell kiállítania? Köszönettel.
Katából kilépő társaság előleg
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás október 1-jétől belépett a kata adózás alá. Van egy munkája, amihez kapcsolódóan előleget kapott, ennek a munkának a teljesítési időpontja már katás időszakra esik. Miután a számviteli időszak alatt még előlegként van nyilvántartva, nem kerül át az árbevétel sorba, katás időszakban viszont már csak az előleggel csökkentett végösszeget számlázza. Helyes-e így az elszámolás, mert olyan, mintha így a teljes bevételt (előleggel növelve) nem mutatnák ki sehol sem. Köszönöm válaszukat!
Cégalapítással kapcsolatos költségek elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás kifejezetten külföldi magánszemélyek hazai cégalapítását szervezi, mely szolgáltatás végső soron egy tanácsadás, hogy milyen előnyökkel, hátrányokkal jár a hazai vállalkozás alapítása, mi a menete stb., illetve megszervezik az ügyfél cégalapítását is és a kapcsolódó szolgáltatókat (ügyvéd, bankszámla, könyvelő, stb.) Az ügyfelek jellemzően a tényleges cégalapítás előtt akár hónapokkal kifizetik a szolgáltatás díját vagy leelőlegezik azt, és csak azt követően kezdődik meg a munka. A társaság és az ügyfél célja az lenne, hogy az a költség már a leendő társaság által fizetett költség legyen. Mivel a díj kifizetése és a szolgáltatás tényleges igénybevétele között akár hosszabb idő is eltelhet, a társaság nem tudja eldönteni, milyen módon oldható ez meg (például, ha a díj tényleges beérkezésekor ad egy számlát, azt nem tudja még a cégre kiállítani, hiszen az ekkor még nem létezik).
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
