Jelentős késéssel és közel egyszerre érkeztek meg Geszten a 2017-es évre vonatkozó szemétszállítási díj számlák, ezek kifizetése aránytalan terhet jelent a településen élőknek – panaszolta egy beadvány szerzője az ombudsmannak.
Tisztelt Szakértő! Szeretnénk egyéni vállalkozást indítani, kizárólag közösségi (Hollandia) szolgáltatásnyújtás történne benne. Mindkét fél rendelkezne közösségi adószámmal. Az lenne a kérdésem, hogy lehet-e áfamentesen számlázni abban az esetben, ha alanyi adómentes az egyéni vállalkozás, és mi a helyzet akkor, ha áfás? Köszönettel: Varjú Csilla
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni az állásfoglalását. A társaság értékesíti a telket, üzletvitelszerűen, azonban az adásvételi szerződés tartalmazza, hogy bizonyos infrastrukturális beruházásokat az eladónak kell még elvégeznie, a telek birtokba adásától számított 12 hónapon belül. Sajnos a szerződés nem bontja szét a telek és a még kivitelezésre váró beruházás értékét. A vevőnek előleget kell fizetnie, illetve a végszámla kifizetése a fent jelzett beruházás elvégzéséhez kötött. Összegezve, a telek birtokba adása megtörtént, feljogosítva a vevőt, hogy építkezhet rajta stb., az eladónak pedig kötelezettsége, hogy bizonyos beruházásokat még elvégezzen. A tulajdonjog átruházása a vételár teljes kifizetéséhez kötött. Kérdésem, hogy mikor és milyen áfateljesítéssel kell a számlát kiállítani? A birtokba adás határozza meg a teljesítés dátumát, vagy a ténylegesen elvégzett beruházás után kell a számlát kiállítani? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Tisztelt Szakértő! Egy lakóparknál az elkészült lakások végszámláit kellene elkészíteni. Az adásvételi szerződések elkészültek, amelyekben szerepelnek a kialkudott árak is. A vevők a kivitelezés során egyedi igényeket jeleztek, ami pluszköltséggel jár. Kérdésem: kiszámlázhatjuk-e 5% áfával az utólagos munkák értékét, ami átadás előtt történt, illetve kell-e módosítani az adásvételi szerződéseket a megváltozott végső ár miatt? Válaszát előre is köszönöm.
Egy adott erdőterületben résztulajdonnal rendelkezem, és én vagyok – őstermelőként – az erdőterületben erdőgazdélkodói kezelői joggal megbízott személy. Rajtam kívül az erdőterületnek még 4 fő tulajdonosa van. A területről nyárfát termeltünk le, melyet egy kft. részére értékesítettük. A tulajdonostársakat levélben értesítettem a kapott bevételről, és költségről, valamint arról, hogy tulajdoni hányaduknak megfelelően milyen összegű bevétel illeti meg és költség terheli őket. Kértem, hogy az értékesítésről minden tulajdonos a megadott adatok alapján állítson ki számlát, és küldje meg a felvásárló kft. részére, annak érdekében, hogy a kifizetés megtörténhessen. Az egyik tulajdonostárs levélben arról tájékoztatta a felvásárló kft.-t, hogy ő, mint őnálló tevékenységből származó jövedelmet tünteti fel a bevételt a saját adóbevallásában, és kinyilatkozza, hogy a megfelelő adókötelezettséget így kivánja az adóhatóság felé teljesíteni. Kérdesem: a nyárfát megvásárló kft. részére elegendő bizonylat-e az adott nyilatkozat, vagy az értékesítő részére ettől függetlenül számlát is ki kell állítani, mivel nyárfavásárlásról felvásárlási jegyet nem állíthat ki? A nyárfa nem szerepel a kompenzációs termékek listájában. Várom válaszkat. Tisztelettel.
Külföldről, EU-s adószámmal rendelkező cégtől vásároltunk használt kerékpárt, amiről áfás külföldi számlát kaptunk. A kerékpárt különbözeti adózás szerint szeretnénk eladni, lehetőségünk van-e erre, és ha ezeket az értékesítéseket nem ütjük be a pénztárgépbe, hanem számlával értékesítjük, akkor helyesen járunk el? Be kell-e jelentenünk a NAV felé ezt a különbözeti áfa szerinti adózást? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Az lenne a kérdésem, hogy egy őstermelőnek ki kell-e számláznia a saját megtermelt javaiból azt a mennyiséget, amit családja részére használ fel? Például, ha egy juhtenyésztő a saját családja részére levág két juhot, akkor azt ki kell-e számláznia? Ugyanilyen eset, például egy gyümölcstermesztőnél, aki nyilván a saját családja részére is termel x kilogramm gyümölcsöt! Előre is köszönöm segítő válaszukat. N. Tündi
Tisztelt Kelemen László! Köszönöm válaszát a 24 hónapra való előre számlázással kapcsolatban: https://adozona.hu/kerdesek/2019_1_23_24_honapra_elore_kiszamlazott_szo_ttp Javaslatként már felmerült nálunk is, hogy legyen megbontva a számla 12-12 hónapra, de a befogadó partner ragaszkodik hozzá, hogy egy számlát szeretne csak befogadni. Időközben felmerült az is, hogy az 58. § (3) bekezdést esetleg nem csak időszak utólagos számlázása esetén kell-e alkalmazni, és a 24 hónap előre való kiszámlázása miatt, nem tartozik-e az ügylet – függetlenül a 12 hónapot meghaladó időtartamtól – az Ön által is említett (1a) bekezdés a) pontja alá. Tehát nem lesz-e a teljesítés napja, az előre 24 hónapra szóló számla esetén is a kiállítás napja? Válaszát előre is köszönöm!
Termékértékesítésről van szó, a vevő és az eladó is Magyarországon bejegyzett kft. A vevő kérése, hogy a termékértékesítés számláját áfamentesen, a román közösségi adószámát feltüntetve állítsa ki az eladó, mert az árut Romániába viszik. A vevő rendelkezik román közösségi adószámmal. Milyen információkat kell elkérni a vevőtől a romániai adószámával kapcsolatban, illetve hogyan dokumentáljuk az áru Romániába érkezését, ha a vevő azt az eladó magyarországi telephelyéről maga szállítja el?
Tisztelt szakértő! Egy magyar cég (A) ipari nagyberendezések értékesítésével foglalkozik. A megkötött szerződések alapján EU-ban honos cég (B) szállít (értékesít) magyar vásárlóinak, a szerződést kötő (A) cég az üzlet után jutalékot kap. Olyan szerződésről van szó, amelyben a szállítandó berendezés részeként egy viszonylag kisebb berendezést (A) cég megrendelésére magyar cég állít elő, amelyet (A) cég számláz (B) cég részére, de a berendezést a gyártó közvetlenül a beruházás magyarországi helyszínére szállítja (vagyis az áru nem lép át határt). A kérdés az, hogy ebben az esetben megvalósul-e a határon túli értékesítés és (A) cég számlázhat-e (B) cég részére áfamentesen? Ha igen, ezt hogyan lehet intézni úgy, hogy az ekáerrendszerbe is illeszkedjen? Feltehetőleg áfaokokból nem kell a berendezést fölöslegesen a határon oda-vissza utaztatni, mert (B) cég nem kíván magyar áfás számlát befogadni.
Tisztelt Adózóna! Szeretném a segítségüket kérni a következőkben. Adott egy áfás kft., mely bérel egy ingatlant, melyen található egy vendégház. Ezt a vendégházat magánszemélynek adná bérbe alkalmanként 1 vagy maximum 8 éjszakára. A kft. cégkivonatában milyen TEÁOR szükséges ehhez, a 6820-as vagy az 5520-as? A számlán milyen áfakulcsot kell feltüntetnie 18 vagy 27 százalékosat? Kell-e a NAV felé jelenteni az ezzel a tevékenységgel kapcsolatban kiállított számlákat a PTGSZLAH nyomtatványon? Ha egy NAV-hoz bekötött számlázó programot használ és úgy állít ki számlát, ezt a számlát is le kell jelenteni a PTGSZLAH nyomtatványon, vagy csak a kézzel kiállított számlákat? Kötelező-e feltüntetni a számlán az idegenforgalmi adót, ha igen, milyen áfakulccsal? Kell-e külön bejelentkezni az idegenforgalmi adó hatálya alá annál az önkormányzatnál, amelynek területén található ez a vendégház, vagy elég, ha csak utalja a kft. ezt az adót a vendégéjszakák után? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kft. értékesítette a személyautóját 2019. januárban. A kocsibeszerzéskor nem igényelték vissza az áfát. Kérdésem, hogy elég-e az adásvételi szerződés az ügylet létrejöttéről, vagy a kft. köteles számlát kiállítani nulla százalék áfával, és az áfabevallásban így bejelenteni? Segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel: BM
Tisztelt Szakértő! Az alábbi importügyletek helyes számlázásában kérném a segítségét, a 2019. 01. 01-jén hatályba lépő áfatörvény 102. § figyelembevételével: 1. A kft.-t megbízza egy termelő cég alkatrész szállításával Shanghaiból Budapestre. A kft. egyösszegben határozza meg a fuvardíjat, például: fuvardíj (Shanghai – Budapest vámraktár) USD X T1 kiállítás (Hamburg-Budapest vámraktár) EUR Y vámkezelés HUF Z kiszállítás HUF Z A fuvardíjat 80-20%-ra osztják EU-n kívüli, illetve EU-n belüli fuvardíjra. Jelenleg a fuvardíjat (EU-n kívül és belül) + a T1-et áfamentesen számlázzák az ügyfelekre, akár tényleges vevő, akár szállítmányozó cég. A vámkezelést és kiszállítást áfásan számlázzák. Helyes a gyakorlatuk? 2. A kft.-t megbízza egy termelő cég alkatrész szállításával Shanghaiból Budapestre, de az ügyfél vámkezel a saját raktárában. A kft. itt is egy összegben határozza meg a fuvardíjat, például: fuvardíj (Shanghai – Budapest vámraktár) USD X T1 kiállítás (Hamburg-Budapest vámraktár) EUR Y továbbítás HUF Z (T1 kiállítás Budapest raktár – címzett raktár) kiszállítás HUF Z A fuvardíjat 80-20%-ra osztják EU-n kívüli, illetve EU-n belüli fuvardíjra. Jelenleg a fuvardíjat (EU-n kívül és belül) + a T1-et áfamentesen számlázzá az ügyfelekre, akár tényleges vevő, akár szállítmányozó. A továbbítást és kiszállítást áfásan számlázzák. Helyes ez így? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Szállodai szolgáltatás igénybevételénél, ha a vendég a távozás napját megelőző napon készpénzben kiegyenlíti a számláját, akkor a teljesítési idő a távozás napja, vagy a számla kiállítása/fizetési határidő napja?
Tisztelt Ügyintéző! 2019. január elsejétől változott az áfatörvényben az exportáfa megítélése. A fuvarozási szolgáltatásnál ez nagy jelentőséggel bír, ezért szeretnénk tájékoztatást kapni a helyes számlakiadásról és -befogadásról. Négy konkrét példára szeretnénk információt kapni: 1.) Belföldi megbízó megrendel tőlünk egy svájci fuvart – amit mi viszünk ki Svájcba, hogyan kell helyesen számlázni? 2.) Belföldi megbízó megbízása alapján Csehországból árut hozunk be Budapestre, ott átrakják és kiviszik az unió területén kívülre, hogyan kell helyesen számlázni? 3.) Belföldi fuvarozó megbízását továbbadjuk egy másik fuvarozónak, kérdés, milyen áfatartalommal bíró számlát fogadhatunk be a fuvart teljesítőtől, s mi hogyan számlázhatunk tovább? 4.) A konkrét exportőr ismerete nélkül mi a teendő, illetve az exportőr meghatározása fontos-e abban az esetben, ha tudjuk, hogy a termék elhagyja a unió területét? Előre is köszönöm válaszukat!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték