Szolgáltatás teljesítését követően a megbízó teljesítési igazolást (tig) állít ki a szerződésnek megfelelően. Számlázni csak a tig megküldése után lehet, mivel az a számla kiállításának az alapja. Azonban nagyobb szervezeteknél többször előfordul – még vita nélküli helyzetben is –, hogy nem kapjuk meg 15 napon belül a tig-et. Olyankor mi a teendő, ha a tig-en az eredeti teljesítési dátum van, és lejárt a 15 nap?
Tisztelt Szakértő! Magyar vevőnek értékesítünk egy ipari kaput, amit ő Németországban épít be egy építkezésen. Mi német partnerünktől szerezzük be a terméket, amit közvetlenül a németországi helyszínre szállítanak le (nem lép át országhatárt). Emiatt a szállítónk német áfával állítja ki felénk a számlát. Kérdésünk: vissza tudjuk-e igényelni a beszerzés áfáját? Hogyan számlázzuk tovább partnerünknek áfaszempontból ezt az értékesítést? Még nem tudjuk, hogy van-e a vevőnknek német adószáma. Válaszát előre is köszönöm!
Gépjárműflotta-kezelő cégnél az ügyfelek részére üzemanyagkártyát biztosítunk, szerződés szerint. Az üzemanyag-felhasználást áfával növelten kiszámlázzuk az ügyfelek részére, a bérletidíj-számlával együtt, külön tételként. Szeretném megkérdezni, hogy ebben az esetben az üzemanyag bejövő számlájának áfája visszaigényelhető-e?
Szállodát üzemeltetünk, és egy szálláshely-közvetítéssel foglalkozó céggel kívánunk együttműködést kötni. A közvetítő cég a szálláshelyfoglalások értéke után pontokat ad a foglalónak (például minden elköltött 100 forint után 1 pontot), melyeket egy következő szállásdíj kiegyenlítésénél fel lehet használni több szállodában is. A nálunk foglaló vendég 30 ezer forint szállásdíjából 29 ezer forintot készpénzzel 1000 forintot pedig az összegyűjtött pontjaival egyenlít ki. A vendégnek milyen összegről kell kiállítanunk a számlát, a pontok beváltása milyen fizetési mód lesz? Az is előfordulhat, hogy a vendég a 29 ezer forintot bankon keresztül átutalja, akkor csak erről az összegről tudunk átutalásos számlát kiállítani, de mi lesz a fennmaradó 1000 forinttal? Részünkre a beváltott pontok értékét a szálláshely-közvetítő havonta összesítve átutalja, de részükre nem kell számlát kiállítanunk. Összevezethető-e részünkről a szálláshely-közvetítő által más ügyletből kifolyólag kiállított havi jutalékszámla kiegyenlítése a beváltott pontok ellenértékével, vagyis utalhatunk-e részükre ezzel az értékkel csökkentett összeget szállító számla kiegyenlítésére?
Kedves Szakértő! Egy cég frissen vásárolt teherautóját a rendszeresen beszámlázó alvállalkozója (aki katás egyéni vállalkozó) vezeti, okoz ez valakinek is bármiféle gondot (rendőr, NAV), mivel a menetlevélben is az ő nevét tüntetik fel? S kell-e ezért az alvállalkozó részére bérleti díjról számlát kiállítani? Főleg, ha lesznek olyan utak is, amelyeket nem az autótulajdonos cégnek végez ezzel az autóval (lévén, az egyéni vállalkozó a cég tulajdonosának a családtagja is egyben), hanem esetleg egy harmadik adóalanynak? Hogyan kell jogszerűen kezelni ezeket az eseteket (bérleti díj arányosítása stb.)? Köszönettel.
Vagyonkezelő cég vagyunk. Magánszemély bérel egy raktárhelyiséget. Vizesblokkot alakítana ki a területen. Nem számlaképes a magánszemély. Az elszámolás bérbeszámítással lenne. Mi lehet az alapja az aktiválásnak, a bérbeszámításnak? Elég egy számviteli bizonylat, vagy ebben az esetben lehet alkalmazni az önszámlázást? Köszönettel: Szabóné
Szeretném megkérdezni, hogy egy bérleti díjhoz kapcsolódó utólagos közüzemi díj számlázása esetén mi a teljesítés dátuma. Folyamatos teljesítésről beszélünk, ahol a bérleti díjat mindig előre számlázzuk, tehát a 12. havit, 11. hó végén. A bérleti díj számlázásánál a teljesítés dátuma megegyezik a számlakiállítás dátumával, mivel mind a fizetési határidő, mind a számla kiállítása megelőzi az aktuális hónap végét, amire vonatkozik a bérleti díj. Az energia továbbszámlázása ugyanekkor történik, tehát a 11. hó végén, ekkor csak a 10. hó adataival rendelkezünk, de a 12. havi bérleti díj számlázása van folyamatban. Az energiát külön számlán számlázzuk. A folyamatos teljesítésnél melyik szabályt kell ekkor alkalmazni, utólagos számlázás, mivel a 10. hó adatait számlázzuk, tehát a fizetési határidő egyezik meg a teljesítés dátumával, vagy mivel a 12. havi bérleti díj számlázásához kapcsolódik, ezért a bérleti díjhoz hasonlóan a teljesítés a számla keltével egyezik meg?
Tisztelt Szakértő! Műszaki vizsgaállomás gépkocsik vizsgáztatását végzi hatósági engedéllyel. A vizsgadíj egy része a hatóságot illeti, a másik felét a vizsgaállomás számlázza ki. A hatósági díjakat a vizsgaállomás szedi be és utalja át a szervezeteknek. A vizsgaállomásnak a hatósággal van szerződése a tevékenységre. A vizsgaállomás a gépkocsi tulajdonosával köt szerződést a vizsgáztatás lefolytatására. A hatóságok felé előre el kell utalni a napi fedezet összegét. A hatóság egy készpénzes számviteli bizonylatot állít ki, majd leemeli az összeget az államkincstárnál vezetett számláról. Különböző számviteli elszámolással találkoztam ezzel kapcsolatban. Vannak olyan vizsgaállomások, amelyek csak beszedik a hatóságok helyett a pénzt (átfut rajtuk, hasonlóképpen, mint az idegenforgalmi adó). Ebben az esetben csak a saját díjuk kerül kiszámlázásra a vizsgaállomás részéről, a gépkocsitulajdonos a vizsgaállomás számláját és a hatóság számviteli bizonylatát kapja meg. A hatósági számviteli bizonylaton a gépkocsitulajdonos a vevő. Vannak olyan vizsgaállomások, amelyek teljes egészében kiszámlázzák a teljes vizsgadíjat a saját és a hatósági díjjal együtt, ezt adják át a gépkocsi tulajdonosának. A hatóság számlája a vizsgaállomás nevére szól, melyet közvetített szolgáltatásként számolnak el. Tanácsukat szeretném kérni a fentiekkel kapcsolatban, melyik a helyes számviteli elszámolás. Köszönettel.
Vállalkozóként teljesítettük az elvállalt munkákat, és eddig három számlát állítottunk ki a megrendelőmnek. Mindegyik összege meghaladja a 300 ezer forintot. A megrendelő most azt kéri, hogy ezeket a számlákat semmisítsem meg, és egyezzünk meg egy új fizetési határidőben, s akkor ő fizet. Mi viszont azt gondoljuk, hogy a már kiadott, átvett, majd fizetés nélkül visszaküldött számlámat nem szabad megsemmisíteni vagy összetépni és újakat kiállítani? Jól tudom? Abba belemennénk, hogy legyen új fizetési határidő, s erről megállapodjunk, de új számlákat nem akarok ugyanarról az ügyről kiállítani. Várom szíves válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Építőipari kft.-ben kisebbségi tulajdonos tag, mérnökként dolgozó (aki után munkabéresként megfizetik a garantált bérminimum után az összes járulékot, heti 40 órás munkaviszony alapján) munkatárs – akinek a feladata a mérnökeink munkájának ellenőrzése, az építések ellenőrzése, az alvállalkozók ügyeinek kézben tartása – számlázhat-e a cégnek katás egyéni vállalkozóként üzletkötői jutalékot? Ezáltal is szeretnénk fellendíteni a cég tevékenységét, és folyamatosabban biztosítani a dolgozók munkalehetőségét. Véleményem szerint igen, mivel a két tevékenység teljesen elkülöníthető, saját eszközeivel, saját kapcsolati tőkéjével végzi ezt. Évente egy-két eset lenne; viszont vélhetően a bevétel 90 százaléka ebből származna. Amennyiben Ön is úgy gondolja, hogy ez járható út, akkor havi 25 vagy 50 ezer forint kata fizetése lenne számára kötelező? Köszönettel.
Üdvözlöm! Gyors válaszra lenne szükségem! Szerepelhet-e egy számlán két ember neve? A vevő megrendelt egy épülő lakáshoz szolgáltatást. A számlát szeretné javíttatni, szüksége lenne arra, hogy a feleség neve is szerepeljen a számlán. Tehát két név egy számlán. Lehet-e, ha nem, hol találom a törvényi hivatkozást? Nagyon köszönöm a segítséget.
CIP paritás használata esetén a számla kiállítható-e a vevőmnek abban az időpontban, amikor a beszállítóm elindítja az árut? Az áfatörvény melyik paragrafusában hivatkozik erre? A vevő visszaküldheti-e a számlát ilyen esetben, hogy a teljesítés dátuma nem az ő raktári beérkezésével egyező? Az általános szerződéseinkben a paritást módosítani kell-e, ha nem a CIP szerepel bennük?
A és B Kft. szerződést kötött egymással. "A" Kft. épületének bontására. A szerződés szerint a bontási költség ellenértéke a bontott anyag. Az ügyletmenetet kell-e számlázni, ha igen, a kölcsönösen – azonos napon –kiállított készpénzes számla elfogadható-e?
Tisztelt Szakértő! Iránymutatásukat kérjük az alábbi export láncügylet áfavonzata ügyében. „A” termékértékesítést végző magyar cég „B”, harmadik országbeli, EU-s adószámmal nem rendelkező svájci céggel áll szerződéses viszonyban, mely szerződés alapján „A” cég végzi a termék fuvarozását „C” francia vállalkozás telephelyére. Kérdés, hogy „A” magyar cég áfamentes vagy áfás számlát állít-e ki „B” svájci cég részére, amely nem rendelkezik EU-s adószámmal? Előre is köszönve a választ!
Az Európai Unióba és Amerikába állítunk ki számlákat. A vevő a címét nem magyar szokás szerint küldi meg, tőlünk eltérően előre írják a házszámot, azután az utcát, várost, irányítószámot és a végére az országot. A számlázóprogram erre nem ad lehetőséget, a magyar szokás szerint kéri be az adatokat. Kérdésem, hogy mikor járunk el helyesen? Létezik-e szabály erre vonatkozólag, a külföldi vevő címét kötelező-e Magyarországon a magyar szokás szerinti sorrendben kiállítani, vagy lehet a külföldi szerint is?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték