2913 találat a(z) számlázás cimkére
Fővállalkozó teljesítési időpontja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "E" Kft. egyszemélyi tulajdonosa a kerületi önkormányzat, amely rendszeresen az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok felújításával bízza meg a saját kft.-jét. A kft. a feladatokat minden esetben 100 százalékban alvállalkozó bevonásával végzi, az ügyletet csupán bonyolítja. A szerződés szerinti teljesítési időpont "E" Kft. és az alvállalkozó közötti szerződésben egyértelműen meghatározott, az a műszaki átvétel napja. Kérdésünk arra irányul, hogy mikor van az "E" Kft. és az önkormányzat közötti teljesítés időpontja? Az alvállalkozó teljesítésével egy időben vagy a saját számlájának kiállítási napján, ismerve az alábbi feltéteket: „E” Kft. a megbízó önkormányzat felé csak azt követően nyújthatja be a számláját, amikor az alvállalkozót kifizette. Ennek igazolására a saját számlája mögé fénymásolatban csatolni kell az alvállalkozó számláját és a banki utalásról szóló igazolást. A számlája összegének pontosan egyeznie kell az alvállalkozó számlájának összegével. Az alvállalkozó teljesítésétől számítottan viszont akár 60 nap is eltelhet, mire a számláját benyújtja és azt ténylegesen kifizetik. (Szerződés szerint 30 napon belül számlázhat, 30 napos fizetési határidővel.) „E” Kft.-nek folyamatosan gondot okozna, ha – havi áfabevalló lévén – már bevallással lezárt időszakra kellene a számlájának teljesítési időpontját meghatároznia. Köszönettel: I.K.
Láncügylet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy olasz cég egy magyar cégtől rendel meg fémhulladékot. A fémhulladék közvetlenül egy litván cégtől kerül Olaszországba. A fuvart harmadik fél szervezi, aki szerb. A számlázás pedig a következőképpen történik: a litván cég számláz a szerbnek, a szerb számláz a magyarnak, a magyar pedig az olasznak. A kérdésem az lenne, hogy láncügyletben szereplők milyen számlát állítanak ki egymás felé? Válaszukat előre is köszönöm. Üdv.
Tárgyi adómentes tevékenységhez beszerzett eszköz EU-ból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy áfakörbe is bejelentkezett kft., amely EU-adószámmal nem rendelkezik. 99 százalékban tárgyi adómentes egészségügyi szolgáltatást végez, és ehhez orvosi eszközt vásárolna az EU-ból, melynek értéke 10 ezer euró alatti. A német cég kérdezte az EU-adószámot és közöltük, hogy az nincs, nem is szeretnénk kiváltani egyelőre. Ha a német cég így áfával növelt értéket számláz ki felénk, kell-e itthon erről adatot szolgáltatnunk, illetve további áfamegállapítási kötelezettségünk van-e? Amennyiben a későbbiekben az így beszerzett eszközt itthon értékesítjük, kell-e majd áfát felszámítanunk? Több régi használt, itthon vásárolt orvosi eszközt, melynek áfáját nem vontuk le a tevékenység adómentessége miatt, ha eladjuk, azokat áfamentesen értékesíthetjük?
Időszakonkénti számlázás
Kérdés
Egy pékség naponta szállít ki péksüteményt egy óvodába. A fizetési határidő 30 nap. A kiszállításról szállítólevél készül, de számlát csak hetente állítanak ki. A számlázó program szerint például a kiszállítás (szállítólevél írása 2017.10.30-10.31.) A számla kiállítására 2017.11.07-én került sor. A fizetési határidő 30 nap (2017.12.07.). A program, így a teljesítési határidőt is 2017.12.07-re állítja. Helyes így, hogy a 2017.10. havi kiszállítású áru áfáját csak 2017.12. hóban vallják be és fizetik meg? Előre is köszönöm.
Számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Vállalkozásunk főtevékenysége M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása lett. Belföldön forgalmazzuk termékeinket magánszemélyeknek és adóalanyoknak is. Bővítjük tevékenységünket sütemények gyártásával (teasütemények, linzer). Helyesen járunk-e el, ha a) a vevő a termékről nyomtatott sajtóhirdetés, szórólap formájában vagy a közösségi médiában (FB poszt) szerez tudomást, leadja rendelését telefonon,vagy elektronikus módon írásban, és a terméket közvetlenül kiszállítjuk. A vevő a kiszállítással egyidőben kapja meg a készpénzfizetési számlát, mely szállítási díjat nem tartalmaz. b) a vevő a termékről a közösségi médiában (FB poszt vagy egyéb hirdetés) szerez tudomást. A terméket kiszállíttatjuk postai küldeményként vagy csomagküldő szolgáltató igénybevételével. A vevő utánvéttel teljesíti fizetési kötelezettségét. Kizárólag gépi számlát lehet kiállítani? Hogyan alakulnak a dátumok? A teljesítés a postára adás dátumával egyezik meg? A számlán a szállítási díjat külön sorban tüntetnénk fel. A továbbszámlázandó szállítási költség felveszi a termék áfáját? A fentiek és a TEÁOR alapján (4791, 4799) nincs jelentési kötelezettség, mivel nem nyílt árusítást végző üzletben kerül sor az értékesítésre? A 4724 és 4636 TEÁOR pénztárgépköteles tevékenység. Megfelelő-e, ha nyugta helyett készpénzfizetési számlát állítunk ki (a vevő nevét és címét elkérjük a számla egyik kötelező elemeként ez elegendő)? A leírtak alapján kell-e adatot szolgáltatnunk a PTGSZLAH nyomtatványon? Köszönöm!
Fióktelep számlázási adatai
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk terméket szeretne értékesíteni egy magyarországi cég bejegyzett németországi fióktelepe részére. A terméket ténylegesen Magyarországról Németországba is szállítanánk, a németországi munkavégzéshez is használná a vevő a termékeket. A számlázás során milyen vevői adokkal állítható ki a számla a vevő részére? A németországi fióktelep nevére, címére és német közösségi adószámára kell a számlát kiállítani? Vagy számlázható a szolgáltatás a magyar cég nevére, székhelyére a fióktelep németországi adószámának megadásával? Áfa-szempontból a közösség más tagállamába történő adómentes termékértékesítés szerinti számlázáshoz fontos igazolnunk, hogy a termék az országot elhagyta, melyet pl. CMR fuvarlevéllel vagy ennek hiányában a vevő átvéli nyilatkozatával tehetünk meg. Ezzel kapcsolatban van, amire kiemelten figyelnünk kell?
Számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Vállalkozásunk főtevékenysége Mns. egyéb élelmiszer gyártása lett. Belföldön forgalmazzuk termékeinket magánszemélyeknek és adóalanyoknak is. Bővítjük tevékenységünket sütemények gyártásával (teasütemények, linzer). A 4724 és 4636 TEÁOR kód pénztárgépköteles tevékenységek. Megfelelő-e, ha kiváltjuk készpénzfizetési számla kiállításával a nyugtaadási kötelezettséget (a vevő nevét és címét elkérjük a számla egyik kötelező elemeként feltüntetjük ez elegendő)? A leírtak alapján kell-e adatot szolgáltatnunk a PTGSZLAH nyomtatványon? Helyesen járunk-e el, ha a) a vevő a termékről nyomtatott sajtóhirdetés, szórólap formájában vagy a közösségi médiában szerez tudomást, leadja rendelését telefonon, vagy elektronikus módon írásban és a terméket közvetlenül kiszállítjuk. A vevő a kiszállítással egy időben kapja meg a készpénzfizetési számlát, mely szállítási díjat nem tartalmaz. b) A vevő a termékről a közösségi médiában (FB poszt, vagy egyéb hirdetés) szerez tudomást. A terméket kiszállíttatjuk postai küldeményként, vagy csomagküldő szolgáltató igénybevételével. A vevő utánvéttel teljesíti fizetési kötelezettségét. A számlát a termékkel együtt kapja. A készpénzfizetési számlán a szállítási díjat külön sorban tüntetnénk fel. A továbbszámlázandó szállítási költség felveszi a termék áfáját? A fentiek és a TEÁOR alapján (4791, 4799) nincs jelentési kötelezettség, mivel nem nyílt árusítást végző üzletben kerül sor az értékesítésre? Köszönöm válaszukat!
Számviteli törvény
Kérdés
Tisztelt Szerkesztő! Kérdésem, hogy a számviteli politikába konkrétan bele kell írni, hogy a tárgyi eszközöket hány százalékos kulccsal számlázzuk? A számviteli törvény szerint, illetve adókulcsok szerint? Válaszukat köszönöm
Megbízott erdőgazdálkodó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bejegyzett erdőgazdálkodó, aki nem tulajdonos – egyébként családi gazdálkodó, áfás adószámmal rendelkezik, főtevékenysége 021001 Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység – nagy mennyiségű lábon álló fát értékesítene egy kft. részére. A tulajdonosok az erdőterületet közel tíz éve megbízási szerződéssel adták az erdőgazdálkodó használatába. Az értékesítést az erdőgazdálkodó végzi, így neki kell számláznia a vevő részére. Az erdőgazdálkodó áfa fizetésére kötelezett adóalany, így áfával növelt számlát, állít ki. A megbízási szerződés alapján az erdőgazdálkodó a bevételt felosztja a tulajdonosok között, mivel a haszonvételi jogot nem gyakorolhatja, így a lábon álló fa értékesítéséből származó bevétel nem az ő bevétele lesz. A tulajdonosoknak kifizeti a bevétel 95 százalékát, ami után neki marad 5 százalék, amely önálló tevékenységből származó jövedelem lesz. Kérdésként merül fel, hogy helyes-e az a gyakorlat, mely szerint a megbízott erdőgazdálkodó a számlát a saját adószámával, jelen esetben áfával növelt összegben állítja ki a vevő részére? Ha áfás számlát állít ki, akkor az áfát be kell vallani és be kell fizetni. (Ez így biztosan nem jó, miből fizeti be az áfát?) Kérdésünk, helyesen hogyan lehet, kell ezt az ügyletet lebonyolítani (számlázás, bevétel kiadása, elszámolás)? Kérdésünk továbbá, hogy a tulajdonosoknak kifizetett jövedelem az szja-törvény 1. számú mellékletének 9. 8. pontja alapján adómentes jövedelemként figyelembe vehető?
Őstermelés – bérnevelés, bérhízlalás
Kérdés
Őstermelő kacsatöméssel foglalkozik, "hízott kacsa bértartás" címén díjat számláz áfásan. Neki az szja-szabályok szerint a kiszámlázott nettó "hízott kacsa bértartás díj" összegét kell figyelembe venni VAGY a számlamellékletként a vágóhíd által feltüntetett elszámolási lapon megadott "őstermelő bruttó árbevétele" összeget kell nézni? Ez a kistermelői bevételi értékhatár megállapítása miatt fontos! Ez van az említett elszámoláson például: Jóváírás összesen (hízott kacsa): 2 000 000 Ft Terhelés (soványkacsa, takarmány): 1 600 000 Ft Kompenzációs felár alapja: 400 000 Ft Kompenzációs felár vagy áfa: 108 000 Ft Kifizetendő: 508 000 Ft Őstermelő bruttó árbevétele: 2 108 000 Ft Az áfás őstermelő által kiállított számlán pedig a "0147 TEÁOR kóddal hízott kacsa bértartás" szerepel nettó 400 ezer forint plusz áfa értékben. Ezt a számlát egy, a felvásárló által kiállított excel táblában összesített adatok alapján állították ki. Tehát a számlán feltüntetett plusz bevételek és költségek nem áfa alapjául szolgáló tételek, csak az őstermelő által kiállított számla az. Úgy tudom, hogy ha az őstermelő felvásárlási jegyet kap (nem áfás, nem ő állítja ki a számlát), akkor mindenképp a felvásárlási jegyen szereplő teljes bruttó hízott kacsa értéket kell az szja-értékhatárnál figyelembe venni, de ennél az esetnél mi a helyzet, ahol ő adja ki a számlát, amin csak a szolgáltatási díj szerepel? Milyen tevékenység számlázásával lehet jelen bérnevelés-bértartás-bérhizlalásnál elérni, hogy csak maga a szolgáltatási díj legyen a bevételi tétel?
Bérelt ingatlanon végzett felújítás bérleti díjba beszámítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. vendéglátó egységet bérel havi 115 ezer forint plusz áfáért. A bérleti szerződésben megegyeztek a bérbeadóval az épület felújításában és abban, hogy havi 35 ezer forint értékben, számlák igazolása mellett, havonta jóváírja a felújítási költséget a bérbeadó a bérleti díjban. (A bérleti szerződés 2020-ig szól, majd vagy elszámolnak a fennmaradó összeggel vagy újabb 5 évre bérlik az ingatlant.) Egy évre rá módosították a szerződést, hogy a felújítást elvégezték, 2,5 millió forint plusz áfa értékben ezt a bérbeadó elismerte, mást nem módosítottak a szerződésen. A kérdés az lenne, hogy jó-e az, ha továbbra is havi 35 ezer forint plusz áfával történik a számlázás (a felújítás jóváírásáról számlák igazolása nélkül) a bérbeadó felé, vagy egy összegben ki kellett volna állítani a számlát a bérbevevőnek a szerződésmódosítás aláírásakor? És ha igen, akkor ezt havonta hogyan lehet jóváírni (milyen bizonylat alapján)? Köszönettel: Kovács Edit
EU-n kivülre számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy Magyarországon bejegyzett, magyar cég, egy kanadai anyavállalat Csehországban lévő leányvállalatának értékesít terméket, és e termék örökre Csehországban marad. A magyar cégnek áfásan vagy áfa nélkül kell számlát kiállítania? Melyik cég részére kell a számlát kiállítani, a cseh leánynak vagy a kanadai anyának? Megteheti-e azt, hogy a kanadai anyacégnek számláz, mert a cég ezt szeretné, de a cseh leánnyal volt gazdasági kapcsolata? A fuvarozást a TNT végzi, és csak a fuvardíjat számlázza a magyar cég felé.
Katás – számlázás
Kérdés
Katás egyéni vállalkozó számlázhat-e csak egy négy társaságból álló kapcsoltnak minősíthető cégcsoport tagjainak, ha egyebekben megfelel a nem munkaviszonynak minősíthető feltételeknek, és a katás vállalkozó nincs tulajdonosi, vezető tisztségviselői kapcsolatban a társaságokkal (független)?
Egyesület – alanyi adómentes értékhatár
Kérdés
Kerékpáros egyesület sportrendezvényeket szervez támogatásokból, nevezési díjakból, tagdíjakból. 1. Kérdés: amennyiben a rendezvényen akár több százan vesznek részt, a részvételi díjat a résztvevők előre utalják, azt minden esetben ki kell számlázni, minden résztvevőnek utólag? Ha helyben, a rendezvény helyszínén fizetnek készpénzzel, elég a nyugta? 2. Eddig az egyesület alanyi adómentes volt, bevétele 8 millió forint alatti. Jövőre viszont előreláthatóan meghaladja majd a 8 millió forintot a bevétele. Jól gondolom, hogy mivel az egyesület, mint közszolgáltató, amely az alapszabályban megjelölt tevékenység szerint sportolással kapcsolatos tevékenységet végez, rendezvényt szervez, tárgyi mentes tevékenységet végez (áfatörvény 85. paragrafus)? Emiatt nem válik áfafizetésre kötelezetté az alanyi adómentességi bevételi értékhatár átlépése esetén sem? Mit kell a számlára írnia: TM, vagy AM, ha meghaladja a 8 millió forintot a bevétele? Egyesületnél az alanyi adómentességi bevételi értékhatár megállapításánál mely bevételeket kell figyelembe venni: nevezési díj, tagdíj, rendezvényszervezés bevétele, támogatás? Ha így átlépné az egyesület az alanyi adómentes értékhatárt, azt be kell jelenteni a NAV-nak? Köszönettel: Királyné Anikó
Forgalmi visszatérítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nettó forgalom után forgalmi visszatérítést kaptunk. Erről a partnerünk nem állított ki számlát, de már át is utalta a pénzt a bankszámlánkra. Szerintük a forgalmi visszatérítést a szállító egyéb ráfordításként, a vevő egyéb bevételként számolja el a számviteli törvény 2000. évi C. törvény 81. § (5) és a 77. § (7) bekezdései alapján. Ez számviteli szempontból helyes, vagy számlát kellene kiállítania? Köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
