További témák

Rokkantsági ellátás módosítása: a valódi fizikai állapotot kell vizsgálni – mondta ki a Kúria

  • adozona.hu

A Kúriához fordult egy megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásának csökkentése miatt, mivel e döntés során az eljáró szerv és a bíróság az érintett tényleges fizikai állapotát nem vizsgálta, hanem csak azt, hogy a jogszabályváltozások miatt javulás következett be. A Kúria tájékoztatót közölt az Mfv.III.10.265/2018. számú ügyben hozott határozatáról.

Az Mmtv. 33/A § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott „állapotjavulás kivételével” kitétel nemcsak a jogi értelemben vett állapotjavulást, hanem a tényleges, az élethelyzetet jövőben meghatározó fizikai állapotjavulást is jelenti.

A felperes munkaképesség-csökkenését az eljáró orvosi bizottságok 1995-ben 50 százalékosnak, 1996-ban 40 százalékosnak, 1997-től 50 százalékosnak értékelték, 2000. évben III. csoportos rokkantságot véleményeztek. 2009-ben a peres eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő a felperes össz-szervezeti egészségkárosodását 50 százalékos mértékűnek, majd 2011-ben az orvosi bizottság 60 százalékos mértékűnek véleményezte. A felperes állapotrosszabbodás miatt kérte a felülvizsgálatát, mert a meglévő betegségei mellé további betegségek társultak. A hatóság I. fokú orvosi bizottsága 41 százalékos, a II. fokú orvosi bizottság 40 százalékos össz-szervezeti egészségkárosodást véleményezett, ezért a korábban a felperes részére megállapított és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 32. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától rokkantsági ellátásként folyósított havi 60 175 forint összegű rokkantsági ellátást az Mmtv. 33/A § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásával havi 40 360 forintra csökkentette.

A munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította, mert az igazságügyi szakértő a felperes egészségi állapotát lényegében az első- és a másodfokú orvosi bizottságokkal egyezően 59 százalékos (össz-szervezeti egészségkárosodását 41 százalékos) mértékűnek, állapota alapján B2 minősítési csoportba tartozónak véleményezte.

A Kúria ítéletében a következőkre mutatott rá: Az Mmtv. 33/A § (1) bekezdés a) pontja állapotjavulásához köti a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél alacsonyabb összegű rokkantsági ellátás megállapítását. Az Alkotmánybíróság a 21/2018. (XI. 14.) AB határozatában rögzítette: „(…) az egyéb körülmények szignifikáns változása nélkül, pusztán az ellátórendszer jogi kereteinek megváltozása miatt a fogyatékossággal élő személyek jogi értelemben vett állapota anélkül javul, és ezáltal az őket megillető, az ellátás összege anélkül csökken, hogy az érintett személyek tényleges, fizikai állapot valójában megváltoznak. Ebben az esetben nincs olyan, az ellátásra jogosult személy oldalán értékelhető valódi körülményváltozás, amely az ellátás összegének felülvizsgálatát lehetővé tenné az állam számára (…) az Mmtv. 33/A § (1) bekezdés a) pontjának” – állapotjavulás kivételével – „szövegrésze kizárólag azon ellátásra jogosultak esetén alkalmazható, akiknek nemcsak a jogszabályok szerinti kategóriák és értékek alapján meghatározott jogi értelemben vett állapota, hanem az élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapota is kedvezően változott. Csak az ilyen, az élethelyzetek érdemben meghatározó tényleges fizikai állapotjavulás értékelhető ugyanis az ellátásra jogosult személy állapotában bekövetkező valódi javulásként”.

Mivel a közigazgatási eljárásban eljáró orvosi bizottságok nem vizsgálták, hogy a felperes egészségi állapotában javulás következett-e be, ezért a Kúria a munkaügyi bíróság jogerős határozatát a társadalombiztosítási szervek első- és másodfokú határozataira is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Az új eljárásban az alperesnek azt kell vizsgálnia, hogy a felperes egészségi állapotában csak a 7/2012. (II.14.) NEFMI rendelet szerinti kategóriák és értékek alapján meghatározott (jogi értelemben vett) állapotjavulásról lehet-e beszélni, avagy a felperes élethelyzetét jövőben meghatározó tényleges fizikai állapota is kedvezően változott-e.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Szárító ajándékozása

Lepsényi Mária

adószakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Bt.-kültag elhalálozása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel
2019 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X