443 találat a(z) rokkantsági ellátás cimkére
Rokkantsági ellátás melletti munkavégzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Sok írást találok a kereseti korlátról, tudom, hogy 2019.01.01-től a szochokedvezmény érvényesítéséhez nem kell rehabilitációs kártyát kérni, de arról nem találok információt, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személyre vonatkozik-e bármiféle munkaidő-korlátozás. Régebben a rehabilitációs hozzájárulásban részesülők csak 4 órában dolgozhattak. A rokkantsági ellátás esetén vonatkozik-e a munkavállalóra hasonló korlátozás? (Nem találtam ugyan a törvényben, de ha mégis elveszti ellátási jogosultságát a munkavállaló, akkor az nagyon súlyos helyzetbe kerülne.) Segítségét előre is köszönöm!
Rokkantsági ellátás feltétele
Kérdés
Rokkantsági ellátás feltétele
Személyi kedvezmény
Kérdés
Kedves Szakértő! Alábbi témában szeretném segítségét kérni ! Alkalmazottunk házastársa teljes cselekvőképtelen rokkant. Munkavállalónk a gyámja, és erre tekintettel ő kapja a rokkantsági ellátást a férje után. Érdeklődnék, hogy munkavállalónk jogosult-e valamilyen adó-, illetve járulékkedvezményre, mi mint munkáltató jogosultak vagyunk-e járulékkedvezményre? Segítségét előre is köszönöm! Tünde
Rokkantsági ellátás megszüntetés keresetkorlátjának megállapítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő. Egy kft. ügyvezetője rokkantsági ellátásban részesül, nem tagja a kft.-nek, és az ügyvezetői tevékenység mellett heti 36 órát elérő munkaviszonnyal is rendelkezik egy másik cégnél. A kft. ügyvezetői feladatait megbízási szerződés keretében látja el, megbízási díja havi bruttó 40 000 forint, azaz nem éri el a minimálbér 30 százalékát, vagyis nem minősül biztosítottnak. A kérdésem az, hogy ezt a bruttó 40 000 forint összeget – tekintettel arra, hogy az összeg nem képezi járulékfizetés alapját – figyelembe kell-e venni a rokkantsági ellátás keresetkorlátjának megállapításánál (Mmtv. 13. § 1/d. pont). Szíves válaszát előre is köszönöm.
Egészségügyi alkalmatlanság miatti felmentés közös megyegyezéssel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Pedagógusként a Kjt. alapján a munkáltató egészségügyi alkalmatlanságra alapozott felmentést közölhet. Az alkalmatlanság igazolására mind az üzemorvos "nem alkalmas", mind a rehabilitációs hatóság orvosszakértő véleményét bemutattam, amely 73 százalékos egészségkárosodást állapított meg rokkantsági ellátással. Erre alapozva kértem a munkáltatót, miután nem tudok semmilyen munkát ellátni az iskolában, ezért a lehető leghamarabb szüntesse meg a munkaviszonyomat, lehetőleg közös megegyezéssel, elszámolva a felmentési időmet és a végkielégítést. Ekkor még táppénzes állományban voltam, de azt a felmentés miatt bármikor meg tudtam volna szüntetni, hogy a rokkantsági járadékot megkaphassam. Munkáltatóm mindent elkövetett annak érdekében, hogy a jogos járadékhoz minél később jussak hozzá, olyannyira elhúzta a felmentésem, hogy mire az lejárt, addigra az egy évig érvényes (2019. 08. 23-ig) rokkantsági ellátásomhoz nem jutottam hozzá. Munkáltatómnak már 2018 szeptemberében lehetősége lett volna a munkaviszonyom megszüntetésére. A felmentéssel ugyan minden nekem járó juttatást kifizetett, tehát munkajogilag nem támadható a felmentés, viszont semmit nem tett annak érdekében, hogy a munkavállaló javára térjen el a törvénytől, holott a Mt. 6. § (2)–(3) bekezdései és 7. § (1) bekezdésének fordulatai a hozzáállásával ellentétes magatartási normákat fogalmaznak meg. Sikerrel perelhető-e a munkáltató esetleg sérelemdíj, kártérítés vagy a 3 éves munkajogi elévülésre alapozott tényállás alapján?
Rokkantsági ellátás után öregségi nyugdíj
Kérdés
1956 január 6-án születtem. 2011-ben rokkantsági nyugdíjat, majd 2014-től rokkantsági ellátást kapok. Úgy tudom, 2020. júliusban elérem az öregségi nyugdíjhoz szükséges kort. Mit kapok ez után? Tényleg a kedvezőbbet választhatom? Jelenleg alanyi jogon kapok közgyógyászati ellátást. Ha az öregségi nyugdíjat választom, akkor ezt elveszítem?
Rokkantsági ellátás mellett katás bt.-beltag
Kérdés
Rokkantsági ellátásban részesülő B2 minősítési kategóriába tartozó magánszemély szeretne katás betéti társaságban beltag lenni, ha ezzel nem veszíti el jogosultságát a rokkantsági ellátásra. Az egészségi állapot mértéke 60%. A rokkantsági ellátás 2015. november hónaptól került megállapításra. Ez megfelel a 2012. évi CXLVII törvény 2. § e) pontjának, és ennek alapján nem főállású kisadózónak minősülne? [Az f) pontnak az állapot mértéke miatt nem felel meg.] Kérdésem, hogy katás bt. beltagjaként nem veszíti -e el jogosultságát a rokkantsági ellátásra? (Úgy tudom, hogy a katás vállalkozó jövedelme bevételtől függetlenül 2019-re 98 100 Ft, illetve 164 000 Ft, attól függően, hogy a tevékenység, amit ellát szakképzettséget igényel-e, így megfelel annak a kereseti korlátnak, hogy három egymást követő hónapban minimálbér 150%-át nem haladja meg a jövedelem. Ez esetünkben a bt. beltagjára érvényes a megadott feltételek fennállása esetén? Köszönettel: Csordásné F. Edit
Ügyvezető járulék fizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2019.06.18-án az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő személy továbbra is a rokkantsági ellátás folyósítását kérte, és meg is kapta. Az öregségi nyugdíj iránti kérelmét megszüntették. Ebben az esetben, ha megbízással csak ügyvezetést lát el, és 50 százalékban a társaság tagja, kell-e fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? És mit kell fizetnie, ha személyesen is közreműködik? Köszönöm válaszát.
Útiköltség térítés orvosi vizsgálatra utalás
Kérdés
Mozgáskorlátozott, rokkantsági ellátásban részesülő vagyok. Tömegközlekedést nem tudok igénybe venni. Parkolásiigazolvány-kérelmemet az erre hivatott megyei bizottság elutasította. Ezt megfellebbeztem, ezért a 200 km-re levő szakértői bizottsághoz küldtek vizsgálatra. Előtte az útiköltséghez kértem utalványt a háziorvostól, azt a vizsgálat helyén igazoltattam. Visszatérve próbáltam kifizettetni a járási hivatalban, de közölték, hogy erre nem jár. Ezt nem tartom igazságosnak. Jogos ez így?
Jár-e nyugdíjkorrekció?
Kérdés
2019 áprilisában lettem öregségi nyugdíjas. Előtte rokkantsági ellátásban részesültem. A 2019. évi nyugdíjkorrekciót nem kaptam meg. Jár ez nekem?
Rokkantsági ellátás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: Rokkantsági ellátásban részesülök. A komplex minősítés alapján egészségügyi minősítésem C2-es, az egészségügyi állapotom mértéke 50%. Katás egyéni vállalkozóként dolgozom az ellátás mellett. Ebben az esetben a havi ellátás összegét számításba kell-e venni a minimálbér 150 százalékánál, illetve egyéni vállalkozóként a minimálbért vagy a garantált minimálbért kell a jövedelem számításnál figyelembe venni? Rokkantsági ellátás mellett 25 000 Ft vagy 50 000 Ft összegű katát kell fizetni havonta? Köszönettel várom válaszukat.
Társas vállakozó – rokkantsági ellátás után öregségi nyugdíj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Jelenleg rokkantsági ellátásában részesülő, de az öregségi korhatárt elérő és annak feltételeivel rendelkező társas vállalkozó a nyugdíjigényének személyes beadásakor azt a tájékoztatót kapta, hogy amennyiben a nyugdíja kisebb lesz, mint a jelenlegi rokkantsági ellátása, és emiatt nem a nyugdíj összegét választja, hanem továbbra is a rokkantsági ellátás folyósítását kéri, úgy mint társas vállalkozó nem minősül nyugdíjasnak. Szeretném kérni a tájékoztatásukat erre vonatkozóan. Ezen vállalkozó ebben az esetben mindig főállásúnak minősül a járulékok fizetése szempontjából? Ilyen esetben újabb bizottsági felülvizsgálatra is számíthat? A későbbiekben megváltoztathatja-e jelen döntését és milyen módon? Segítségüket és válaszukat előre is köszönöm.
Rokkantsági ellátás melletti munkavégzés 2.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 1041 bevallásban a rokkantsági ellátásban részesülőt munkavállalóként jelentem be vagy nyugdíjas munkavállalóként? Köszönettel: Ibolya
Rokkantsági ellátás helyett öregségi nyugdíj
Kérdés
Rokonom jelenleg rokkantsági ellátásban részesül. Idén eléri a 64 életévét, kaphat-e rendes öregségi nyugdíjat?
Rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülők: kereseti korlát
Cikk
A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy kereseti korlátjára vonatkozó jogszabályi előírások általában ismeretek: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mm. tv.) 10. § (2) b) pontja, illetve 13. § (2) d) pontja értelmében megszűnik a rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásra való jogosultság, ha az érintett keresőtevékenységet folytat és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
