422 találat a(z) rokkantsági ellátás cimkére
Jogviszonyváltozások járványhelyzetben: íme két példa
Cikk
A járvány miatt kialakult gazdasági helyzet sok vállalkozás számára szükségessé teszi a jogviszonyok újragondolását, különös tekintettel az egyéni és társas vállalkozásokra. Ennek legfontosabb szempontjaira két példán keresztül szeretnénk felhívni a figyelmet.
Egyszemélyes kft. rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetője
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki rendelkezik más cégnél 4 órás munkaviszonnyal is. A saját kft.-ből nem vesz fel jövedelmet. Azt szeretném megtudni, hogy a kft.-ben milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik az ügyvezető után? Válaszát köszönöm, H.Éva
Rokkantsági ellátás melletti munkavégzés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót, ha a munkavállalója rokkantsági ellátásban részesül, azonban a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte, de kérése szerint továbbra is a rokkantsági ellátást folyósítják számára?
Rokkantsági ellátás mellett ápolási díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy 61 éves, megváltozott munkaképességű (C2) személy rokkantsági ellátásban, illetve özvegyi nyugdíjban részesül, a két ellátás együttes összege kb. 75 ezer forint. Idős, 85 éves édesanyja ápolásra szorul. Szakértői véleménye szerint járhat-e ebben az esetben a rokkantsági ellátás és az özvegyi nyugdíj mellett az ápolási díj? Köszönöm szépen a munkáját!
Korhatáron túl, nyugdíjon innen
Cikk
A nyugdíjjogosultság elérésekor az érintettek túlnyomó többsége benyújtja öregségi nyugellátásra vonatkozó igényét és annak elbírálása után öregségi nyugdíjassá válik. Ugyanakkor még a korhatárt betöltöttek között is akadnak, akik nem élhetnek vagy nem élnek a lehetőséggel. A következőkben velük foglalkozunk.
Rokkantsági ellátás melletti munkavégzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk új munkavállalója rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki heti 20 órában kerül foglalkoztatásra. Jól értelmeztük-e, hogy ebben az esetben a munkavállalót, a munkaviszony kezdetét T1041-es változásbejelentésen be kell jelenteni, illetve, mivel nem saját jogú nyugdíjas, így ebben az esetben járulékfizetési kötelezettség (nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék) terheli a munkavállalót? Köszönettel: Kálmánné
Egyéni vállalkozó rokkantsági ellátása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk táppénzjogosultsága pár héten belül lejár. Állapota miatt rokkantsági ellátásra, esetleg rehabilitációs ellátásra lesz jogosult. A feltételekből azt a következtetést vontuk le, hogy a megállapítás időpontjában kereső tevékenységet nem folytathat. Egyéni vállalkozásában jövedelmet nem vesz ki, 36 órás munkaviszony mellett végzi jelenleg a tevékenységet. Az 58-as bevallást rendszeresen küldjük, részére e jogviszony alapján táppénz megállapítására is sor került. Munkaviszonyát főállásában a foglalkoztató az OEP által közölt időpontban megszünteti. Az egyértelmű, hogy mindkét ellátás mellett csak úgynevezett főállású vállalkozó lehet, a jövedelmi korlátokat is számításba véve. Kérdésünk a következő: Megállapítható-e részére bármelyik ellátás úgy, hogy az egyéni vállalkozói jogviszonya a kérelem benyújtásakor fennáll? Ha nem, akkor milyen lehetőségei vannak ebben az esetben? Köszönettel: Mlinár Jánosné
Csed rokkantellátással rendelkezők számára
Kérdés
Van egy megváltozott munkaképességű kismama kollégánk, aki a tavaszi hónapokban fog szülni. Rokkantsági ellátást kap, és az a kérdésünk, hogy az ellátása mellett kaphatja-e a csed-et, majd később a gyed-et? Nekünk mi a teendőnk ezzel kapcsolatban? Mi ennek az eljárásnak a folyamata? A kérelmét hova kell benyújtanunk, mik a további lépések? Várom szíves válaszukat!
Ügyvezető bevallása rokkantsági ellátás mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tulajdonos és ügyvezető megbízási jogviszonyban tevékenykedik, nulla forint díjért. Rokkantsági ellátásban részesül, ami mellett 40 órás közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik. Ebben az esetben nem kell járulékot fizetni utána. 08bevallási kötelezettsége van 0 forint adattartalommal? Köszönettel.
Rokkantsági ellátás melletti munkavégzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Sok írást találok a kereseti korlátról, tudom, hogy 2019.01.01-től a szochokedvezmény érvényesítéséhez nem kell rehabilitációs kártyát kérni, de arról nem találok információt, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személyre vonatkozik-e bármiféle munkaidő-korlátozás. Régebben a rehabilitációs hozzájárulásban részesülők csak 4 órában dolgozhattak. A rokkantsági ellátás esetén vonatkozik-e a munkavállalóra hasonló korlátozás? (Nem találtam ugyan a törvényben, de ha mégis elveszti ellátási jogosultságát a munkavállaló, akkor az nagyon súlyos helyzetbe kerülne.) Segítségét előre is köszönöm!
Rokkantsági ellátás feltétele
Kérdés
Rokkantsági ellátás feltétele
Személyi kedvezmény
Kérdés
Kedves Szakértő! Alábbi témában szeretném segítségét kérni ! Alkalmazottunk házastársa teljes cselekvőképtelen rokkant. Munkavállalónk a gyámja, és erre tekintettel ő kapja a rokkantsági ellátást a férje után. Érdeklődnék, hogy munkavállalónk jogosult-e valamilyen adó-, illetve járulékkedvezményre, mi mint munkáltató jogosultak vagyunk-e járulékkedvezményre? Segítségét előre is köszönöm! Tünde
Rokkantsági ellátás megszüntetés keresetkorlátjának megállapítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő. Egy kft. ügyvezetője rokkantsági ellátásban részesül, nem tagja a kft.-nek, és az ügyvezetői tevékenység mellett heti 36 órát elérő munkaviszonnyal is rendelkezik egy másik cégnél. A kft. ügyvezetői feladatait megbízási szerződés keretében látja el, megbízási díja havi bruttó 40 000 forint, azaz nem éri el a minimálbér 30 százalékát, vagyis nem minősül biztosítottnak. A kérdésem az, hogy ezt a bruttó 40 000 forint összeget – tekintettel arra, hogy az összeg nem képezi járulékfizetés alapját – figyelembe kell-e venni a rokkantsági ellátás keresetkorlátjának megállapításánál (Mmtv. 13. § 1/d. pont). Szíves válaszát előre is köszönöm.
Egészségügyi alkalmatlanság miatti felmentés közös megyegyezéssel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Pedagógusként a Kjt. alapján a munkáltató egészségügyi alkalmatlanságra alapozott felmentést közölhet. Az alkalmatlanság igazolására mind az üzemorvos "nem alkalmas", mind a rehabilitációs hatóság orvosszakértő véleményét bemutattam, amely 73 százalékos egészségkárosodást állapított meg rokkantsági ellátással. Erre alapozva kértem a munkáltatót, miután nem tudok semmilyen munkát ellátni az iskolában, ezért a lehető leghamarabb szüntesse meg a munkaviszonyomat, lehetőleg közös megegyezéssel, elszámolva a felmentési időmet és a végkielégítést. Ekkor még táppénzes állományban voltam, de azt a felmentés miatt bármikor meg tudtam volna szüntetni, hogy a rokkantsági járadékot megkaphassam. Munkáltatóm mindent elkövetett annak érdekében, hogy a jogos járadékhoz minél később jussak hozzá, olyannyira elhúzta a felmentésem, hogy mire az lejárt, addigra az egy évig érvényes (2019. 08. 23-ig) rokkantsági ellátásomhoz nem jutottam hozzá. Munkáltatómnak már 2018 szeptemberében lehetősége lett volna a munkaviszonyom megszüntetésére. A felmentéssel ugyan minden nekem járó juttatást kifizetett, tehát munkajogilag nem támadható a felmentés, viszont semmit nem tett annak érdekében, hogy a munkavállaló javára térjen el a törvénytől, holott a Mt. 6. § (2)–(3) bekezdései és 7. § (1) bekezdésének fordulatai a hozzáállásával ellentétes magatartási normákat fogalmaznak meg. Sikerrel perelhető-e a munkáltató esetleg sérelemdíj, kártérítés vagy a 3 éves munkajogi elévülésre alapozott tényállás alapján?
Rokkantsági ellátás után öregségi nyugdíj
Kérdés
1956 január 6-án születtem. 2011-ben rokkantsági nyugdíjat, majd 2014-től rokkantsági ellátást kapok. Úgy tudom, 2020. júliusban elérem az öregségi nyugdíjhoz szükséges kort. Mit kapok ez után? Tényleg a kedvezőbbet választhatom? Jelenleg alanyi jogon kapok közgyógyászati ellátást. Ha az öregségi nyugdíjat választom, akkor ezt elveszítem?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
