További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Rehabilitációs, rokkantsági ellátás: ezért sem mindegy, ki, mit kap

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Mi a jelentősége a munkaadó (vállalkozás) szempontjából annak, hogy a megváltozott munkaképességű alkalmazottja (tagja) rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül?

Több tényező (rehabilitálhatóság, életkor) függvénye, hogy a megváltozott munkaképességű személy számára rehabilitációs hozzájárulást vagy rokkantsági ellátást állapítanak-e meg. A következőkben azt tekintjük át, hogy a foglalkoztató (vagy vállalkozás) szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a munkavállaló vagy vállalkozó az említett ellátások melyikében részesül?

Ami a kötelezettségeket illeti, sem a rokkantsági ellátás, sem a rehabilitációs ellátás nem minősül nyugellátásnak, így az említett ellátásokban részesülőket nem lehet sajátjogú nyugdíjasnak tekinteni. Ebből következően a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy biztosítása a munka törvénykönyve (Mt.) szerinti munkaviszony esetén is fennáll, és egyéni járulékként a 10 százalékos nyugdíjjárulék mellett 8,5 százalékos munkaerőpiaci járulék terheli. Egyéni vagy társas vállalkozóként pedig nem terjed ki rá a biztosítás, nem lehet kiegészítő tevékenységet folytatóként kezelni.  

Segítségre lenne szüksége munkáltatói kérdésekben?
Rendelje meg kedvezményesen a Kedvező adózású munkavállalás 2019-ben című kiadványt.
Kiadványunk bemutatja, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben melyek a legkedvezőbb foglalkoztatási formák, és ötleteket ad a juttatások optimalizálásához.
Részletek >>

A kereseti korlát összege azonos mindkét ellátás esetében. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011. évi CXCI. (Mm.) törvény 10. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja, illetve a 13. paragrafus (1) bekezdés d) pontja értelmében keresőtevékenység esetén akkor kell megszüntetni a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást, ha a tevékenységből származó (egészségbiztosítási járulék alapjául szolgáló) jövedelem három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

Munkaviszony esetén azonos feltételek mellett veheti igénybe a munkáltató a megváltozott munkaképességű személyek utáni (a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 13. szakasza szerinti) szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, függetlenül attól, hogy rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülő személyről van szó. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az egyéni vállalkozó saját maga után vagy a társas vállalkozás társas vállalkozó tagja után él az említett kedvezménnyel. 

A kisadózó társadalombiztosítási jogállása, valamint a munkajogi szabályok megítélése miatt sem mindegy viszont, hogy a kisadózó, illetve a munka törvénykönyve hatálya alá taertozó munkavállaló milyen ellátásban részesül.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, miért.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra. 

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Jegyzett tőke csökkentése

dr. Nagy András Zoltán

ügyvéd

Dr. Nagy András Zoltán Ügyvédi Iroda

+5 év garancia

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Felügyelőbizottság alapítványnál

Nagy Norbert

adószakértő

2019 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X