Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha a bevallói típuskód havi, és a 1501-en csak rehabilitációshozzájárulás- és cégautóadó-kötelezettségünk van, akkor havonta be kell adni a 1501-es bevallásokat nullásan, és a rehablitációs hozzájárulás és a cégautóadóról szólókat negyedévente? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Néhány napja kértem segítséget rehabilitációs hozzájárulás megállapításánál és elfelejtettem megkérdezni, hogy a tagokat, tulajdonosokat, megbízási szerződéssel dolgozó munkavállalóinkat beleszámítanak a tárgyévi statisztikai állományi létszámba a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása esetén? Köszönettel: Benkő Eszter
Tisztelt Szakértő! Társaságunknál januárban 85 fő dolgozott, februárban 88 fő, márciusban szintén 85 fő munkavállaló volt. Ebből a létszámból 20 fő heti 10 órában van bejelentve, 2 fő táppénzen volt és 2 fizetés nélküli szabadságon. Alkalmi munkavállalóként márciusban 6 főt foglalkoztattunk 1-1 napra. A társaságnál 2 fő megváltozott munkaképességű alkalmazott van, az egyiket heti 10 órában, a másikat heti 20 órában foglalkoztatjuk. A megadott adatok alapján szeretnék segítséget kérni, hogyan kell kiszámítani, és az év további részében figyelembe venni az első negyedéves rehabilitációs hozzájárulási előleget. Mely jogszabályok vonatkoznak erre? Köszönettel: Benkő Eszter
Egyik dolgozónk 2014. 06. 02-én kelt súlyos fogyatékosságának igazolását most kaptuk meg, melyben a súlyos fogyatékosságának kezdő időpontja 2007.12.18., és az állapota végleges. Kérdésem, hogy 2010. évtől 2014. évig benyújthatok-e önellenőrzést a rehabilitációs hozzájárulásra? Ez évente 964-965 ezer forintot jelentene visszajáró hozzájárulásként. Ezzel egyidejűleg a társaságiadó-önellenőrzéseket is benyújtanám, ahol 96-97 ezer forint társasági adó-fizetési kötelezettséget plusz önellenőrzési pótlékot kellene bevallanom. Köszönettel: Jávorka Judit
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy angol székhelyű pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepe. Az első negyedéves rehabilitációs hozzájárulás bevallása előtt ellenőriztem a 2011. évi CXCI. törvényt (7. pont 22-24. paragrafus), és kiderült, hogy – mivel cégünk statisztikai állományi létszáma már 25 fő alatt van – nem vagyunk rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezettek. Mielőtt leállítanánk a bevallások és fizetések folymatát, kérem írják meg, hogy nincsenek-e egyéb rendelkezések (akár a cég pénforgalmi intézményi besorolása, akár a fióktelepekre vonatkozó speciális szabályok, akár egyéb okok), amelyek miatt mégis vonatkozik ránk a bevallási és fizetési kötelezettség! Ha igen, kérem ismertessék ezeket a szabályokat! Kérem továbbá, véleményezzék, hogy ha már korábbi időszakban is vallottunk és fizettünk be úgy rehabilitációs hozzájárulást, hogy nem értük el a 25 fős létszámot, ismernek-e olyan korlátozást, ami miatt ezt önrevízióval nem érdemes visszakérni (elévüléssel nem érintett időszakok)? Válaszukat előre is köszönöm! Üdv.
Egy rehabilitációs átvilágítás során a dolgozók 1,5-6 százalékáról szokott kiderülni – a munkavállalók demográfiai összetételétől függően –, hogy tartós betegséggel élő személyekként ők maguk szja-kedvezményre, míg az őket alkalmazó társaság esetleg a rehabilitációs hozzájárulás megtartására jogosult. Az érintett magánszemélyek éves szinten több mint 60 ezer forintnyi adót spórolhatnak meg, munkáltatójuk viszont majdnem egymillió forintot nyerhet.
Tisztelt Szakértő! A kft. 2015. január végén jött létre. Február 1-jétől 24 főt alkalmaz munkaviszonyban, teljes munkaidőben, és van még a kft.-ben 25 fő tagi jogviszonyos, akik munkát végeznek, és havi díjazásuk a garantált bér. Megalakuláskor a cég a kiva adózást választotta. A rehabilitációs hozzájárulás megfizetése és a kiva választása az állományi létszámtól függ. Fentieket figyelembe véve, ki számít bele az állományi létszámba? A kft. választhatja-e kivát a továbbiakban? A rehabilitációs hozzájárulás kiszámításánál hány főt kell figyelembe venni? Válaszát várva, üdvözlettel: Andrea
Tisztelt Szakértő! Öregségi nyugdíjban lévő, de tovább foglalkoztatott dolgozó figyelembe vehető-e a rehabilitációs kötelezettséget csökkentő létszámban? Köszönettel.
Ha a vállalkozás átlagos statisztikai létszáma 25,3 fő, kell-e rehabilitációs hozzájárulást fizetni? Ha igen, akkor azt 25,3*5 %, azaz 1,3 főre kell befizetni?
Tisztelt Szakértő! Szíves segítségét kérném az alábbi kérdésben: 2014. 05. 19-étől az intézményben dolgozók létszáma 32 fő. Egy munkavállalónk 2014. 05. 07-étől veszélyeztetett terhességi táppénzen van. Őt mikortól nem kell figyelembe venni a rehabilitációs létszám számításakor, 2014. 07.01-től? Tisztelettel és köszönettel: Kné
Október 20.
Tisztelt Cím! Az alábbi témában kérem szakmai álláspontjukat: Ügyfelem alkalmazásában áll egy dolgozó, aki rehabilitációs ellátásban részesül, a munkaideje heti 20 óra. A nálunk lévő iratok az egészségkárosodásról a következők: A Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Határozata, mely 2009 decemberében kelt, és amely hivatkozik az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet I. fokú szakhatósági állásfoglalására, mely szerint az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke 40 százalék; rehabilitálható, de komplex (intézményes) rehabilitációja nem szükséges. A következő felülvizsgálat ideje: 2012. év 12. hónap. Felülvizsgálatra idáig még nem hívták be. 2014 áprilisában a NAV kiállított számára egy Rehabilitációs kártyát, melyen a kiállítás dátumaként 2012. május 04. szerepel. A kérdésem a következő: A rehabilitációs hozzájárulás összegének megállapításánál ezen alkalmazottat figyelembe vehetjük-e a foglalkoztatási kötelezettség teljesítésénél, mint megváltozott munkaképességű dolgozót, vagy amennyiben ezen iratok alapján nem lehet, milyen dokumentumokat szükséges beszereznünk ahhoz, hogy figyelembe tudjuk venni a kötelező foglalkoztatási szint teljesítésénél. Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Cselyuszka Antalné
Tisztelt Szakértő! Olyan rokkantsági ellátásban részesülő személyt (egészségi állapot mértéke: 57 százalék) szeretnénk foglalkoztatni havi 60 órában, akinek jelenleg is van részmunkaidős munkahelye, rehabilitációs hozzájárulás kiváltása céljából. Arra szeretnék választ kapni, hogy alkalmazhatjuk-e az illetőt anélkül, hogy megvonnák tőle a rokkantsági ellátást? Az új szabályozás szerint, ha jól értelmezem 3 egymást követő hónapban a jövedelme nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát. Ez azt jelenti, hogy 3 egymást követő hónapban a jövedelme összesen nem haladhatja meg a 152 250 forintot? Tehát végeredményben a két munkahelyen nem kereshet többet összesen havi bruttó 50 750 forintnál? Ha jól tudom, 2014. január 1. előtt a 3 havi átlagbér nem haladhatta meg a minimálbér 150 százalékát. Válaszukat előre is megköszönve Üdvözlettel.
Megjelent cikkükkel kapcsolatban tennék fel egy kérdést. Hogyan veszem számításba azokat az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint (mezőgazdasági munkára szerződött) alkalmazottakat, akiknek a heti foglalkoztatása esetenként meghaladja az öt napot (akár 120 nap is lehet folyamatosan)? A KSH-kiadvány szerint az öt napnál hosszabban bejelentett egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazottakat bele kell számítani a létszámba. Most akkor beszámítandó a rehabilitációs járuléknál vagy nem?
A foglalkoztatók számára komoly terhet jelent a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettsége. Ez azonban kiváltható megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásával. Kik jöhetnek szóba? Összefoglaltuk.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték