Mellékállású dolgozó kaphat-e adómentes lakáscélú támogatást?

Megosztás Tetszik

Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás munkaviszonnyal kapcsolatos feltételeiről feltett olvasói kérdésekre Surányi Imréné okleveles közgazdász válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Az 5 millió forintos adómentes lakáscélú támogatás feltételéről szeretnék állásfoglalást, tájékoztatást kérni. Van-e olyan kikötés, hogy főállású alkalmazottnak kell lenni, hogy mióta kell a cégben dolgozni, illetve ha megkapta a dolgozó, meddig kell állományban lennie ahhoz, hogy ne kelljen visszafizetni? Olyan dolgozónak szeretnénk adni, akinek van máshol főállású munkaviszonya, és a társaságunknál csak részmunkaidős. Megoldható ebben a felállásban?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatásra vonatkozó szabályokat, az adómentesség feltételeit a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) 1. számú melléklet 2.7. és 9.3 pontja, valamint a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet tartalmazza. Ezek között nincs olyan kikötés, hogy a támogatottnak főállású alkalmazottnak kell lennie, hogy mióta kell a cégben dolgoznia, illetve meddig kell állományban lennie ahhoz, hogy a támogatást ne kelljen visszafizetni.

A támogatás visszafizettetése elsősorban a munkáltató érdekkörébe tartozó kérdés, amennyiben nyilvánvalóan feltételül szabhatja, hogy a támogatott meghatározott ideig a munkaviszonyát ne szüntesse meg.

Az említett szabályozásban az adómentességre vonatkozóan rögzített feltételek közül kiemelendő, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatás többek között akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez és akadálymentesítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig rendelkezik a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendeletben meghatározott igazolásokkal, különösen a támogatásnak a vételár kiegyenlítésére történt felhasználását igazoló okirattal.

Ha a munkáltató nem rendelkezik a megfelelő igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja lakásvásárlás esetén a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja. Mindez azt jelenti, hogy a munkáltatónak a támogatás 1,2-szerese után 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót, 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást kell fizetnie, továbbá ezen összeg alapján meg kell állapítania a 15 százalék személyi jövedelemadót, valamint az egyéni járulékokat. A magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót a részére történő következő havi kifizetésekből kell – meghatározott korlátok mellett – levonni (vagy ha közben a munkaviszony megszűnt, a magánszemélynek kell megfizetnie) az egyéni járulékot pedig a munkáltatónak kell befizetnie, és szembeni követelésként kell nyilvántartásba vennie, amíg azt a magánszemély meg nem fizeti, illetve elengedése esetén a magánszemély adó- és járulékköteles jövedelmeként kell kezelnie [szja-törvény (6)–(9) bekezdés; Tbj. 50. § (5) bekezdés].

Egyebekben az adómentesség általános feltétele a rendeltetésszerű joggyakorlás betartása [Art. 1. §]. Nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése, például a munkabér kiváltása.

A munkadíjak juttatásokkal történő kiváltását a kötelező munkajogi, munkavédelmi előírások mellett további alapelvi szintű adózási előírások is korlátozzák, így különösen:

♦         az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetve érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját, azzal, hogy az alkalmazhatóságot, érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll [szja-törvény 1. § (4) bekezdés].

♦         a magánszemélynek adott juttatások nem lehetnek teljesítményhez kötöttek, vagyis ha egy juttatásról megállapítható, hogy az kifejezetten az abban részesülő által vagy az érdekkörébe tartozó más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértéke, nem minősülhet adómentes juttatásnak, annak adókötelezettségét a juttatást megalapozó jogviszonyból származó bevételre irányadó általános szabályok szerint kell meghatározni, hacsak a törvény eltérően nem rendelkezik [szja-törvény 1. § (10) bekezdés].