Jelentősen átalakította a munka- és a pihenőidő szabályait a 2012. július 1. napjától hatályba lépett új munka törvénykönyve (Mt.). A hatályos rendelkezések nem csupán a 40 órás munkahetet nem vésik kőbe, adott esetben a munkavállaló akár heti 72 óránál többet is dolgozhat. A munkáltató ráadásul a munkaidő-beosztást, melyet egy héttel előre legalább egy hétre köteles (elvben) elkészíteni, négy nappal korábban akár módosíthatja is.
Virágboltban rendszeresen dolgoztatják a munkavállalókat. Jár-e ez bármilyen büntetéssel a munkaadónak és a munkavállalónak? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Egy vállalkozás elindítása izgalmas, de egyben bonyolult és felelősségteljes munka. Érdemes már a tevékenység megkezdése előtt végiggondolni, mit kell ahhoz cégvezetőként tenni, hogy a munkavállalók foglalkoztatása és a munkavégzés a szabályoknak megfelelő, biztonságos legyen – figyelmeztet az NGM.
Tisztelt Szakértő! Többműszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállaló napi pihenőideje lehet-e 8 óra (régi Mt. alapján ez 11 óra volt), amennyiben nem rendelkezünk kollektív szerződéssel? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogyan történik egy kamionsofőr bérezése, amennyiben csak Magyarországon fuvarozik? A vezetési és az azzal kapcsolatos pihenőidőre és egyéb munkavégzésére vonatkozóan alkalmazni kell az 56/2006 EK rendeletet és a 3821/85 EGK rendeletet. A kérdésem az lenne, hogyan hozható össze ezen rendeletek betartása a munka törvénykönyvévél? Hogyan történik a munkaidő nyilvántartása? Kell jelenléti ív, vagy elég a tachograf? Munkaügyi ellenőrzés során mire kell odafigyelni, hogy a foglalkoztató valamennyi törvényi előírásnak megfeleljen? Kell-e alkalmazni a bérek pótlékolására vonatkozó előírásokat? Egyáltalán vonatkozik rájuk a munka törvénykönyve, vagy az előzőekben említett két rendelet felülírja azt? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Diszkontáruház dolgozói kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak a hét 6 napján, a vasárnap pihenőnap. A ledolgozott szombati napot a következő hét valamelyik napján adják ki. Helyesen jár el a munkáltató? Köszönettel: Éva
A munka törvénykönyvének 134. paragrafusa szabályozza ezt a kérdést. Azonban számomra nem egyértelmű a konkrét nyilvántartás formája, ezért szeretnék egy konkrét nyomtatványmintát is kérni, amit nem online, hanem manuálisan lehet vezetni. Ezt két esetre vonatkozóan kérném: 1./ Amikor csak havi béresek vannak. 2./ Órabéresek időnként több műszak és túlóra is. Egyik esetben sincs elektronikus kártyarendszer, ugyanis mikrovállalkozásokról van szó, amelyek erre nem tudnak beruházni. E kérdést azért szeretném pontosítani, mert a szakértői állásfoglalások eltérően értelmezik ezt a rendszert. Az online nyilvántartást erősen preferálják, de ezt a törvény konkrétan nem írja elő. Mindig felmerül a kérdés, hogy a korábbi jelenléti ív milyen módú átalakításával, illetve kiegészítő nyilvántartási formájával lehet ezt szabályszerűen megvalósítani? A válaszukat előre is köszönöm.
Egy munkavállalónak van fő állása, heti 40 óra. Cégünknél további 4 órás munkát szeretne vállalni (heti 20 óra) Lehetséges-e ez? Ha igen, kell-e ellenőrizni (és hogyan), hogy megvan-e a 10 óra pihenőideje? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a heti pihenőidőre vonatkozik az alábbi példán keresztül vizsgálva: Érkezett Távozott Ledolgozott 06 hétfő 6:00 14:00 8:00 07 kedd 6:00 14:00 8:00 08 szerda 6:00 14:00 8:00 09 csütörtök 6:00 14:00 8:00 10 péntek 6:00 14:00 8:00 11 szombat 6:00 14:00 8:00 12 vasárnap 22:00 6:00 8:00 13 hétfő 22:00 6:00 8:00 14 kedd 22:00 6:00 8:00 15 szerda 22:00 6:00 8:00 16 csütörtök 22:00 6:00 8:00 17 péntek 22:00 6:00 8:00 Itt van 24 óra pihenőidő (a 11-12-ei napok között), mégis azt gondolom, hogy ez így nem egy jó gyakorlat, mert utána még dolgozik öt-hat napot. Szerintem ott dől el, hogy ez jogszerű-e vagy nem, hogy egy héten max. 48 órát lehet dolgozni és ha a vasárnapi rendkívüli munkavégzés is még odaszámít, az már 56 óra, így azt gondolom, hogy bár a 24 órás pihenőidő megengedett, mégsem lesz jogszerű így, ha csak nem minősítjük át a vasárnap esti kezdést a következő heti munkahét kezdésének. A kérdésem tehát, hogy helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha a fenti munkarendet írja elő dolgozói számára? Válaszát előre is köszönöm!
Kellemetlen meglepetések sorát lehet megelőzni azzal, ha a munkáltatók és a munkavállalók a két fél kölcsönös megállapodása alapján írásban megkötött szerződésben pontosan rögzítik a munkavégzés egyes szabályait, annak díjazását. A gyakorlatban azonban sok esetben jellemző, hogy a munkavállalóknak nincs beleszólásuk a szerződés tartalmába, sőt, sok esetben nem is kötnek velük írásbeli szerződést. Cikkünkben összefoglaltuk, hogy milyen fontos munkajogi szabályokkal érdemes tisztában lenniük a munkáltatóknak és a munkavállalóknak.
A nyári kánikulában a munkáltatóknak is szigorúbban kell ügyelniük a munkavédelmi követelmények betartására mind zárt térben, mind a szabadban történő munkavégzés során a munkavállalók védelme, és a munkavédelmi bírság elkerülése érdekében is.
A költségek, illetve a díjazás miatt a munkavállaló és a munkáltató számára sem közömbös, hogy a cég tevékenysége idényjellegű-e. Idényjelleg esetén hosszabb lehet a munkaidőkeret, rövidebb a pihenőidő és vasárnapra is elrendelhető rendes munkaidő. A Kúria egyik határozatát is segítségül véve összefoglaltuk az idényjelleg jellemzőit.
Készenléti jellegű munkakör esetén mennyi lehet a napi munkaidő, miként kell kiadni a pihenőidőt és a szabadságot? Olvasónk kérdésére dr.Hajdu-Dudás Mária szakértőnk válaszolt.
Jelentős a bizonytalanság a hazai vállalkozások körében, hogy megfelelően alkalmazzák-e a folyamatosan változó Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaidőre vonatkozó szabályokat. Ezt felismerve döntött úgy a BDO Magyarország, hogy külön e területre fókuszálva megrendezi Magyarország első Munkaügyi Expo rendezvényét.
A munka- és a pihenőidő betartását, valamint a munkavállalók jogviszonyának rendezettségét is ellenőrzi az idén a hatóság - olvasható a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013-as ellenőrzési tervében.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték