Családi vállalkozás pizzériát üzemeltet kft. formájában. A legkisebb gyerek elmúlt 15 éves, ő is szeretne segíteni a pizzériában. Nappali tagozaton tanul, szakképző iskolában. Mit jelent az, hogy az iskolai szünetekben foglalkoztatható – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt, és részletezte a fiatal munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó előírásokat.
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni utazási irodánál, buszvezetők munkaidő nyilvántartásával kapcsolatban. Rendelkezésre állási időnek minősül az az idő, amikor az utasok kiszállnak városnézésre, étkezésre, illetve többnapos kirándulás esetén szabadidős programok ideje alatt, illetve éjszaka, amikor a vezetőnek nem kell dolgoznia? Erre jár a 40 százalékos pótlék? Minden esetben a pihenőidőt az 561/2006 EK rendelet határozza meg. Nincs olyan eset, amikor a munka törvénykönyve lenne az irányadó? A törvényeket elolvastam, értelmezési problémáim lennének. Kérem, példán keresztül mutassa be a munkaidő, a vezetési szünet, a rendelkezésre állási idő és a pihenőidő eseteit, valamint az értük járó díjazásokat. Példa: 14 órás meghirdetett buszos városnézés, ahol az utasok kiszállnak sétálni, ebédelni stb., tehát nem végig a buszon ülnek. Másik példa: kétnapos, több helyszínes városnézések, ahol éjszakai szállás is van. Ezekben az esetekben a sofőrnek mi számít munkaidőnek, vezetési szünetnek, pihenő időnek, rendelkezésre állási időnek? Válaszát előre is köszönöm. Páll Miklós
Tisztelt Szakértő! Egy kereskedelmi vállalkozás dolgozói heti 5 napon (H-P) napi 8 órát dolgoznak, szombati munkavégzés esetén pedig 4 órát. Kérdésem az lenne, hogy a szombati (pihenőnapon) történő 4 órás munkavégzés után hány órás hétköznapi pihenőidő jár? Ilyen esetben elég, ha például egy hétköznap délelőttjét megkapja pihenőnek, hisz így is teljesül a heti 48 óra pihenőidő? Köszönettel: Bognárné
Jelentősen átalakította a munka- és a pihenőidő szabályait a 2012. július 1. napjától hatályba lépett új munka törvénykönyve (Mt.). A hatályos rendelkezések nem csupán a 40 órás munkahetet nem vésik kőbe, adott esetben a munkavállaló akár heti 72 óránál többet is dolgozhat. A munkáltató ráadásul a munkaidő-beosztást, melyet egy héttel előre legalább egy hétre köteles (elvben) elkészíteni, négy nappal korábban akár módosíthatja is.
Virágboltban rendszeresen dolgoztatják a munkavállalókat. Jár-e ez bármilyen büntetéssel a munkaadónak és a munkavállalónak? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Egy vállalkozás elindítása izgalmas, de egyben bonyolult és felelősségteljes munka. Érdemes már a tevékenység megkezdése előtt végiggondolni, mit kell ahhoz cégvezetőként tenni, hogy a munkavállalók foglalkoztatása és a munkavégzés a szabályoknak megfelelő, biztonságos legyen – figyelmeztet az NGM.
Tisztelt Szakértő! Többműszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállaló napi pihenőideje lehet-e 8 óra (régi Mt. alapján ez 11 óra volt), amennyiben nem rendelkezünk kollektív szerződéssel? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogyan történik egy kamionsofőr bérezése, amennyiben csak Magyarországon fuvarozik? A vezetési és az azzal kapcsolatos pihenőidőre és egyéb munkavégzésére vonatkozóan alkalmazni kell az 56/2006 EK rendeletet és a 3821/85 EGK rendeletet. A kérdésem az lenne, hogyan hozható össze ezen rendeletek betartása a munka törvénykönyvévél? Hogyan történik a munkaidő nyilvántartása? Kell jelenléti ív, vagy elég a tachograf? Munkaügyi ellenőrzés során mire kell odafigyelni, hogy a foglalkoztató valamennyi törvényi előírásnak megfeleljen? Kell-e alkalmazni a bérek pótlékolására vonatkozó előírásokat? Egyáltalán vonatkozik rájuk a munka törvénykönyve, vagy az előzőekben említett két rendelet felülírja azt? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Diszkontáruház dolgozói kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak a hét 6 napján, a vasárnap pihenőnap. A ledolgozott szombati napot a következő hét valamelyik napján adják ki. Helyesen jár el a munkáltató? Köszönettel: Éva
A munka törvénykönyvének 134. paragrafusa szabályozza ezt a kérdést. Azonban számomra nem egyértelmű a konkrét nyilvántartás formája, ezért szeretnék egy konkrét nyomtatványmintát is kérni, amit nem online, hanem manuálisan lehet vezetni. Ezt két esetre vonatkozóan kérném: 1./ Amikor csak havi béresek vannak. 2./ Órabéresek időnként több műszak és túlóra is. Egyik esetben sincs elektronikus kártyarendszer, ugyanis mikrovállalkozásokról van szó, amelyek erre nem tudnak beruházni. E kérdést azért szeretném pontosítani, mert a szakértői állásfoglalások eltérően értelmezik ezt a rendszert. Az online nyilvántartást erősen preferálják, de ezt a törvény konkrétan nem írja elő. Mindig felmerül a kérdés, hogy a korábbi jelenléti ív milyen módú átalakításával, illetve kiegészítő nyilvántartási formájával lehet ezt szabályszerűen megvalósítani? A válaszukat előre is köszönöm.
Egy munkavállalónak van fő állása, heti 40 óra. Cégünknél további 4 órás munkát szeretne vállalni (heti 20 óra) Lehetséges-e ez? Ha igen, kell-e ellenőrizni (és hogyan), hogy megvan-e a 10 óra pihenőideje? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a heti pihenőidőre vonatkozik az alábbi példán keresztül vizsgálva: Érkezett Távozott Ledolgozott 06 hétfő 6:00 14:00 8:00 07 kedd 6:00 14:00 8:00 08 szerda 6:00 14:00 8:00 09 csütörtök 6:00 14:00 8:00 10 péntek 6:00 14:00 8:00 11 szombat 6:00 14:00 8:00 12 vasárnap 22:00 6:00 8:00 13 hétfő 22:00 6:00 8:00 14 kedd 22:00 6:00 8:00 15 szerda 22:00 6:00 8:00 16 csütörtök 22:00 6:00 8:00 17 péntek 22:00 6:00 8:00 Itt van 24 óra pihenőidő (a 11-12-ei napok között), mégis azt gondolom, hogy ez így nem egy jó gyakorlat, mert utána még dolgozik öt-hat napot. Szerintem ott dől el, hogy ez jogszerű-e vagy nem, hogy egy héten max. 48 órát lehet dolgozni és ha a vasárnapi rendkívüli munkavégzés is még odaszámít, az már 56 óra, így azt gondolom, hogy bár a 24 órás pihenőidő megengedett, mégsem lesz jogszerű így, ha csak nem minősítjük át a vasárnap esti kezdést a következő heti munkahét kezdésének. A kérdésem tehát, hogy helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha a fenti munkarendet írja elő dolgozói számára? Válaszát előre is köszönöm!
Kellemetlen meglepetések sorát lehet megelőzni azzal, ha a munkáltatók és a munkavállalók a két fél kölcsönös megállapodása alapján írásban megkötött szerződésben pontosan rögzítik a munkavégzés egyes szabályait, annak díjazását. A gyakorlatban azonban sok esetben jellemző, hogy a munkavállalóknak nincs beleszólásuk a szerződés tartalmába, sőt, sok esetben nem is kötnek velük írásbeli szerződést. Cikkünkben összefoglaltuk, hogy milyen fontos munkajogi szabályokkal érdemes tisztában lenniük a munkáltatóknak és a munkavállalóknak.
A nyári kánikulában a munkáltatóknak is szigorúbban kell ügyelniük a munkavédelmi követelmények betartására mind zárt térben, mind a szabadban történő munkavégzés során a munkavállalók védelme, és a munkavédelmi bírság elkerülése érdekében is.
A költségek, illetve a díjazás miatt a munkavállaló és a munkáltató számára sem közömbös, hogy a cég tevékenysége idényjellegű-e. Idényjelleg esetén hosszabb lehet a munkaidőkeret, rövidebb a pihenőidő és vasárnapra is elrendelhető rendes munkaidő. A Kúria egyik határozatát is segítségül véve összefoglaltuk az idényjelleg jellemzőit.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték