Tisztelt Szakértő! Diszkontáruház dolgozói kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak a hét 6 napján, a vasárnap pihenőnap. A ledolgozott szombati napot a következő hét valamelyik napján adják ki. Helyesen jár el a munkáltató? Köszönettel: Éva
A munka törvénykönyvének 134. paragrafusa szabályozza ezt a kérdést. Azonban számomra nem egyértelmű a konkrét nyilvántartás formája, ezért szeretnék egy konkrét nyomtatványmintát is kérni, amit nem online, hanem manuálisan lehet vezetni. Ezt két esetre vonatkozóan kérném: 1./ Amikor csak havi béresek vannak. 2./ Órabéresek időnként több műszak és túlóra is. Egyik esetben sincs elektronikus kártyarendszer, ugyanis mikrovállalkozásokról van szó, amelyek erre nem tudnak beruházni. E kérdést azért szeretném pontosítani, mert a szakértői állásfoglalások eltérően értelmezik ezt a rendszert. Az online nyilvántartást erősen preferálják, de ezt a törvény konkrétan nem írja elő. Mindig felmerül a kérdés, hogy a korábbi jelenléti ív milyen módú átalakításával, illetve kiegészítő nyilvántartási formájával lehet ezt szabályszerűen megvalósítani? A válaszukat előre is köszönöm.
Egy munkavállalónak van fő állása, heti 40 óra. Cégünknél további 4 órás munkát szeretne vállalni (heti 20 óra) Lehetséges-e ez? Ha igen, kell-e ellenőrizni (és hogyan), hogy megvan-e a 10 óra pihenőideje? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a heti pihenőidőre vonatkozik az alábbi példán keresztül vizsgálva: Érkezett Távozott Ledolgozott 06 hétfő 6:00 14:00 8:00 07 kedd 6:00 14:00 8:00 08 szerda 6:00 14:00 8:00 09 csütörtök 6:00 14:00 8:00 10 péntek 6:00 14:00 8:00 11 szombat 6:00 14:00 8:00 12 vasárnap 22:00 6:00 8:00 13 hétfő 22:00 6:00 8:00 14 kedd 22:00 6:00 8:00 15 szerda 22:00 6:00 8:00 16 csütörtök 22:00 6:00 8:00 17 péntek 22:00 6:00 8:00 Itt van 24 óra pihenőidő (a 11-12-ei napok között), mégis azt gondolom, hogy ez így nem egy jó gyakorlat, mert utána még dolgozik öt-hat napot. Szerintem ott dől el, hogy ez jogszerű-e vagy nem, hogy egy héten max. 48 órát lehet dolgozni és ha a vasárnapi rendkívüli munkavégzés is még odaszámít, az már 56 óra, így azt gondolom, hogy bár a 24 órás pihenőidő megengedett, mégsem lesz jogszerű így, ha csak nem minősítjük át a vasárnap esti kezdést a következő heti munkahét kezdésének. A kérdésem tehát, hogy helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha a fenti munkarendet írja elő dolgozói számára? Válaszát előre is köszönöm!
Kellemetlen meglepetések sorát lehet megelőzni azzal, ha a munkáltatók és a munkavállalók a két fél kölcsönös megállapodása alapján írásban megkötött szerződésben pontosan rögzítik a munkavégzés egyes szabályait, annak díjazását. A gyakorlatban azonban sok esetben jellemző, hogy a munkavállalóknak nincs beleszólásuk a szerződés tartalmába, sőt, sok esetben nem is kötnek velük írásbeli szerződést. Cikkünkben összefoglaltuk, hogy milyen fontos munkajogi szabályokkal érdemes tisztában lenniük a munkáltatóknak és a munkavállalóknak.
A nyári kánikulában a munkáltatóknak is szigorúbban kell ügyelniük a munkavédelmi követelmények betartására mind zárt térben, mind a szabadban történő munkavégzés során a munkavállalók védelme, és a munkavédelmi bírság elkerülése érdekében is.
A költségek, illetve a díjazás miatt a munkavállaló és a munkáltató számára sem közömbös, hogy a cég tevékenysége idényjellegű-e. Idényjelleg esetén hosszabb lehet a munkaidőkeret, rövidebb a pihenőidő és vasárnapra is elrendelhető rendes munkaidő. A Kúria egyik határozatát is segítségül véve összefoglaltuk az idényjelleg jellemzőit.
Készenléti jellegű munkakör esetén mennyi lehet a napi munkaidő, miként kell kiadni a pihenőidőt és a szabadságot? Olvasónk kérdésére dr.Hajdu-Dudás Mária szakértőnk válaszolt.
Jelentős a bizonytalanság a hazai vállalkozások körében, hogy megfelelően alkalmazzák-e a folyamatosan változó Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaidőre vonatkozó szabályokat. Ezt felismerve döntött úgy a BDO Magyarország, hogy külön e területre fókuszálva megrendezi Magyarország első Munkaügyi Expo rendezvényét.
A munka- és a pihenőidő betartását, valamint a munkavállalók jogviszonyának rendezettségét is ellenőrzi az idén a hatóság - olvasható a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013-as ellenőrzési tervében.
Az Mt. szerint a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság tartamát. Ez szolgálja egyrészt a munkavállalók érdekének védelmét, másrészről azt a célt, hogy a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok ellenőrizhetőek legyenek.
Hogyan kell számolni a munkaidőkeretet és kell-e nyilvántartást vezetni az ebédidőről, pihenőidőről? Olvasói kérdésekre az Adózóna munkajogásza, dr. Dudás Mária válaszol.
Van két cég, ahol a dolgozók 1 óra ebédidőt kapnak naponta a 6 és 8 órás dolgozó is. 4 órás dolgozóknak kell adni ebédidőt, ha pont beleesik a munkaidejébe? Ezen felül kötelezően kell még nekik pihenőidőt biztosítani? A pihenőidőt kötelezően fel kell tüntetni a munkaszerződésben vagy a tájékoztatóban? Az egyik cégben a munkavállalóknak az ebédidőt és a pihenőidőt is le kell dolgozni a másikban nem. Ez így szabályos? Az ebédidőről, pihenőidőről kell valamilyen nyilvántartást vezetni?
Áthelyezett munkanap esetén ha irodai dolgozóknál, akik munkaidőkeretesek, de lényegébe minden nap 8 órát dolgoznak nem probléma, hogy az áthelyezett munkanap miatt nincs meg azon a héten az egybefüggő 40 óra pihenőidő. Munkaidő vége szombaton 16:00-kor és hétfőn 7:30-kor kezdődik, ez mindig csak az áthelyezett munkanapoknál promléma nálunk, hogy a 40 óra helyett 39,5 óra pihenőidő van, egyébként meg a két nap pihenőnap mindig meg van. Előre is köszönöm a válaszukat!
Építőipari cégnél, a munka sürgős befejezése miatt a hónap minden szombatján 8 óra rendkívüli munkavégzés van elrendelve, Munkaidőkeret nincs (még) . Hogyan kell meghatározni a pihenőidőt, pihenőnapot?
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték