Tisztelt Szakértő! Amennyiben a túlóra elrendelésére hétköznap (rendes munkanapokon) kerül sor, az így ledolgozott idő egy az egyben (3 óráért 3 óra pihenőidő) megváltható pihenőidővel? Ebben az esetben semmilyen bérpótlékot nem kell elszámolni és kifizetni, amennyiben így egyeznek meg a felek? Nem hétvégi munkavégzésről van szó, kizárólag hétköznapiról. Válaszát előre is köszönöm!
Az ősz a mezőgazdasági idénymunka egyik jelentős időszaka. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy a hatályos szabályozás ezen munkavégzési formára a munka- és pihenőidő vonatkozásában milyen előírásokat tartalmaz, azaz mely szempontokra szükséges feltétlenül ügyelni. A kérdés körbejárása során segítségünkre van a hatályos jogszabályokon túlmenően a 2017/5. számú adózási kérdés is.
Tisztelt Szakértő! Fuvarozással foglalkozó cég vagyunk. Kamionsofőrünk Németországban a pihenőideje alatt ittasan verekedésbe keveredett és az intenzív osztályon kötött ki. Hogy a verekedéskor a sofőrünk csak védekezett, vagy ő volt, aki kezdte, jelenleg nem tudjuk. A helyi hatóságtól (rendőrség) még nem kaptunk jegyzőkönyvet. A kérdésem az, hogy abban az esetben, ha a sofőrünk kezdte a verekedést, azonnali hatállyal felmondhatjuk-e a munkaviszonyát. Tisztelettel: Viktória
A megnövekedett munkaerőigényre figyelemmel különösen aktuális kérdés a fiatal munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályozás. A főiskolások és egyetemisták mellett ugyanis egyre több középiskolás keresi meg nyáron a zsebpénzt magának. A tizennyolcadik életévüket be nem töltött dolgozók kiemelt munkajogi védelemben részesülnek, a munkáltatóknak az általánosnál szigorúbb szabályokat kell betartaniuk az életkorukra, fejlettségi szintjükre tekintettel.
Hivatalosan kevesebb a gond a szabadságkiadással, a munkaadók mégis egyre többet vesznek el dolgozóik pihenőidejéből. A szakszervezet is tapasztalja, hogy munkaszüneti napokra nagy számban rendelik be a dolgozókat – írja a nepszava.hu.
A munkaerő-hiány miatt érdemes közelebbről szemügyre venni azokat a jogi megoldásokat, melyek segítségével a szűkösen rendelkezésre álló létszám a legoptimálisabban terhelhető. A lehetséges megoldási módok között a legfontosabb az egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak egyik válfaja: a munkaidő-keret. Lássuk mit kell tudni a munkaidőkeret alkalmazásáról!
Tisztelt Szakértő! Egy cég munkavállalót német családokhoz küldi ki dolgozni, ahol takarítanak, mosnak, főznek. Háztartási alkalmazottak. Hogy lehet az ő munkaidejüket törvényileg megoldani? Tervek szerint egy hónapot dolgoznának kint, egy vagy két hónapot itthon, aztán újra kint. Munkaidőkeret erre megoldás lehet vagy más szabályozás vonatkozik erre, például pihenőidő, ünnepek? Köszönöm a segítséget. Szilvia
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk külföldön, Kínában és Amerikában telepíti az általuk legyártott gépsorokat. Ehhez az alkalmazottak kiutaznak. A repülőút sokszor 23-24 óra. A kérdés az, hogy erre az időszakra milyen juttatást kell adni a munkavállalónak. Kell-e túlórát fizetni? Ha hétvégén utaznak, milyen jogszabály vonatkozik rájuk? Kell-e pihenőidőt biztosítani? Válaszát előre is köszönöm!
Kamionok állták el a belgiumi Kortrijk és a franciaországi Lille közötti autópálya határszakaszát, a sofőrök a pihenőidőre vonatkozó új uniós jogszabálytervezet ellen tiltakoztak – közölték belga médiumok.
A munkaadóknak a hőséghullámok idején – különösen a szabadban végzett fizikai munkáknál (mint például útépítés, aszfaltozás, mezőgazdasági tevékenység) – 14-16 Celsius fokos hőmérsékletű ivóvizet kell biztosítaniuk a munkavállalóknak a higiénés követelmények betartásával, a munkaszervezésnél pedig rendszeres pihenőidőket kell beiktatniuk – hívja fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium munkavédelmi főosztálya a tárca honlapján.
A nyári szünidőben mindig aktuális kérdés a fiatal munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályozás. A tizennyolcadik életévüket be nem töltött dolgozók kiemelt munkajogi védelemben részesülnek, a munkáltatóknak az általánosnál szigorúbb szabályokat kell betartaniuk az életkorukra, fejlettségi szintjükre tekintettel (munkaidő, pihenőidő, szabadság, munkavédelmi szabályok, stb.). Ezek olyan speciális rendelkezések, melyeket abban az esetben is alkalmazni kell, ha a foglalkoztatásra nem munkaviszony keretében, hanem például iskolaszövetkezeti tagsági vagy megbízási, vállalkozási jogviszony alapján kerül sor.
T. Szakértő! A munkáltatónál a dolgozók heti 40 órás munkaszerződéssel rendelkeznek, 3 havi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva úgy, hogy a beosztásuk 12 órás műszakokban történik 7-19-ig. Nem készenléti jellegű munkakörben vannak. A kérdésem az lenne, hogy 19 óra után a műszakot követően elrendelhető-e ugyanazon dolgozó számára készenlét? Amennyiben a készenlét alatt berendelés történik, akkor a pihenőidőt hogyan kell számolni? A készenlét alatti munkavégzés rendkívüli munkaidőnek számít? Hogyan kell bérpótlékot meghatározni március 14-ei készenlét alatti munkavégzés esetén abban az esetben, ha 14-én 22-órától 15-én 3 óráig kellett dolgozni. Szabályos-e az alábbi eljárás? Heti 3*12 órás műszak, ebben az esetben 4 óra hiányzik a heti 40 órából. A készenlét alatti munkavégzésből 4 órát el lehet számolni a munkaidő-keretben rendes munkaidőként annak érdekében, hogy a heti 40 óra átlagban le legyen dolgozva?
Tisztelt Cím! 12-14 órás munkaidővel hány egymást követő napon lehet a munkavállalót dolgoztatni? A munkaidő hajnali 4 óra és hajnali 5 órakor kezdődik felváltva egymás után. Ha munkavállaló 4 órakor kezd és 18 órakor fejezi be a munkát, akkor a következő napon kezdhet-e hajnali 5-kor? Három egymást követő napon ilyen időbeosztással lehet-e dolgozni? Mi a szabályos foglalkoztatás ilyen munkaidő mellett? A munkaszerződés heti 40 órás munkaidővel és egyenlőtlen időbeosztásra kötötték. Az éjszakai pótlékot köteles-e fizetni a munkáltató? Köszönöm a választ: Zsu
„Bejelentett dolgozónk heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Pályázaton indultunk, ami plusz két órát vesz igénybe naponta. Szeretném megtudni, milyen formában tehetem ezt, hogy ne sértsek törvényt.” Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő Úr, az alábbi kérdéssel fordulunk Önhöz: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 2. § (3) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szabályait a Kjt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Jól gondoljuk, hogy az alábbi Mt. rendelkezések alkalmazandók a közalkalmazotti jogviszonyra is: Mt. XI. fejezet (a munka- és pihenőidő) 93. § (2); 102. § (1); Mt. XII. fejezet (a munka díjazása):146. § (3) d); 147. §; 139. § (1); 140. § (2)-(3); 143. §? A Kjt. 59. §-ában és 80. §-ában nem találtunk olyan rendelkezést, amely a hivatkozott Mt. szabályok alkalmazását kizárná. Szíves válaszát előre is köszönjük! Tisztelettel:
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték