További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így dolgozhatnak tinik a családi vállalkozásban

  • adozona.hu

Családi vállalkozás pizzériát üzemeltet kft. formájában. A legkisebb gyerek elmúlt 15 éves, ő is szeretne segíteni a pizzériában. Nappali tagozaton tanul, szakképző iskolában. Mit jelent az, hogy az iskolai szünetekben foglalkoztatható – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt, és részletezte a fiatal munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó előírásokat.

"A munka törvénykönyve (Mt.) törvény 34. paragrafusának (2) bekezdése szerint munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. Kérdésünk, hogy iskolai szünet alatt a hétvégét is érti a jogalkotó, vagy csak az őszi, tavaszi, nyári szüneteket? Munkavállalóként csak 16 éves kora után tudnánk foglalkoztatni? Vagy foglalkoztathatjuk az őszi, tavaszi, nyári, egyéb iskolai szünetekben is?" – kérdezte olvasónk.

Az idézett 34. paragrafus (2) bekezdése az iskolai szünet alatti munkavégzés lehetőségét biztosítja a tanulók számára. A hétvége ebbe a fogalomba nem tartozik bele. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 30. paragrafusának (1) bekezdése kifejezetten csak a nyári szünetről rendelkezik, a 28. paragrafusának (3) bekezdése "évközi szünetről" tesz említést. Ennek megfelelően mivel az Mt. iskolai szünetről és nem „nyári szünetről” rendelkezik, a tanuló – amennyiben betöltötte a 15. életévét –, a nyári mellett a tavaszi és az őszi, illetve egyéb szünetekben is foglalkoztatható munkaviszony keretében.

A 16. életév betöltésétől kezdve nem érvényesülnek korlátozások a munkaviszony létesítése vonatkozásában. A fiatal munkavállalók vonatkozásában néhány speciális szabályt köteles betartani a munkáltató.

A fiatal munkavállaló védelmét szolgálja, hogy számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő rendkívül indokolt esetben sem rendelhető el. A napi munkaidő legfeljebb nyolc óra lehet, a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét pedig össze kell számítani.

A fiatal munkavállaló számára legfeljebb egyheti munkaidőkeretet lehet elrendelni. A munkaközi szünet mértéke fő szabály szerint 20 perc, melyet hat óra munkavégzést követően a munkáltató a munka megszakításával köteles kiadni. Fiatal munkavállalók esetén négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

Az e csoportba tartozó dolgozók számára több pihenésre van szükség, így a napi munka befejezése és a másnapi munka megkezdése között legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani (ennek mértéke az általános szabályok szerint 11 óra).

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás nem alkalmazható, ahogyan az az Mt. szerinti rendelkezés sem, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállalónak hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható.

A fizikai és szellemi fejlődés, az egészsége fokozott védelme érdekében a fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.

A munkavédelmi törvény szerint a fiatal munkavállalók sérülékeny csoportot képeznek, akiket a testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan fenyegetnek, és akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során. Ennek megfelelően csak olyan munkára és akkor alkalmazhatók, ha az az egészséges fejlődésüket károsan nem befolyásolja.

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet szerint fiatalkorú munkavállalók esetén előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni. A fiatalkorú munkaviszony keretében történő foglalkoztatását tiltó vagy feltételekkel megengedő megterhelések listáját a rendelet 8. számú melléklete tartalmazza (például nehéz munka, hőexpozícióban végzett nehéz fizikai munka, szerves oldószerek gyártásával, kiszerelésével és felhasználásával járó munkák stb.).

Lényeges, hogy a fiatal munkavállalókat is megilleti legalább a mindenkori minimálbér összege teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kultúrális szolgáltatás adómentessége

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Külföldi ingatlan bérbeadása utáni adózás

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Külföldi vállalkozástól kapott kölcsön

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

2019 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X