A bérelt ingatlanon végrehajtott beruházások, fejlesztések adókezeléséről szóló cikksorozatunkat a beruházás, felújítás bérleti szerződés megszűnése utáni sorsának elemzésével zárjuk.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy: – Az ingatlanszakértői értékelés alapján meghatározott, az ingatlan piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet könyveléséhez (T:1 Ingatlanok értékhelyesbítése – K: 4 értékelési tartalék) szükséges-e a könyvvizsgálói véleményt is bekérni? – Ha a társaság könyvvizsgálatra nem kötelezett, elvégezheti-e ezt maga a könyvelő is, ha bejegyzett könyvvizsgáló? – Ha a piaci érték magasabb a könyv szerinti értéknél, ez elegendő indok-e az értékcsökkenési leírás leállítására? – Kötelező-e a továbbiakban minden beszámoló összeállítása során újabb vagyonértékelést készíttetni, vagy elegendő arról egy nyilatkozat, hogy nem következett be jelentős változás? – Mivel csak egy ingatlan értékelését érintően kívánja a társaság a végrehajtani, s ez számviteli politikát érintő változás is, mit kell minimálisan rögzíteni, s a kiegészítő mellékletben be kell-e ezt a változást mutatni akkor, a ha társaság csak egyszerűsített éves beszámoló készítésre kötelezett? Válaszukat előre is köszönöm.
A 2020. január 1-jétől hatályba lépő jogszabályváltozások a társasági adózás területét sem kímélték. Négy törvény módosította 2019-ben a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényt. Kétrészes cikkünk e törvények által az adóalapot érintő változásokat, így az első rész a tőkekivonás esetét, a második pedig az adóelkerülést mutatja be.
A befektetők és a társadalom is nagyobb nyitottságot vár el a szervezetektől – derül ki az EY több mint 1000 pénzügyi vezető körében készített globális felméréséből. A cégkultúrára vonatkozó információk a befektetői döntéseket is jelentősen befolyásolják, a vállalati jelentések azonban ritkán tartalmaznak ilyen jellegű adatokat.
2020. január 1-jétől nem lehet majd jogszerűen kibújni a tőkekivonás valós piaci értéke után fizetendő adó alól. Ha egy vállalkozás külföldre helyezi üzletvezetését, áttelepíti eszközeit, vagy üzletágát értékesíti külföldre, akkor ezentúl meg kell fizetnie a nemzetközi szaknyelvben exit taxnak nevezett adót. „Annak ellenére, hogy bizonyos vagyonáthelyezések már az új adó bevezetése előtt is adókötelesek voltak, eddig erre a területre nem igazán figyeltek. 2020-tól várható, hogy szigorúbban fogják ellenőrizni különösen a kapcsolt vállalkozásoknál.” – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély vásárolt egy ingatlant, aminek az adásvételi szerződés szerinti értéke 18 millió forint. A magánszemély pár hónappal később apportálta egy cégbe az ingatlant, ugyanezen az értéken, jegyzett tőkeként. Az ingatlanon értéknövelő beruházás nem történt. Az adóhatóság vizsgálta az illetékkiszabás alapját, a vizsgálatot követően 20,5 millió forintban állapította meg az ingatlan piaci értékét. Kérdésem az lenne, hogy a NAV határozata alapján kell-e a társasági szerződést/törzstőkét módosítani? Valamint a magánszemélynek keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a megállapított különbözet miatt? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Egy kft. magánszemélytől bérli az irodáját. 3 évvel ezelőtt 1 millió forint értékben végzett felújítást a bérleményen (festés, mázolás). Az áfát nem vonta le. Most év végén váratlanul felmondja a kft. a bérleti szerződést, viszont a felújítás könyv szerinti értéke még jelentős. Kérdésem az lenne, hogy lehet-e utólag módosítani az értékcsökkenés mértékét? 6 százalékot állapítottak meg, de ez nem reális már. Másrészről a piaci értéke a felújításnak már alacsonyabb értékű, plusz történt káresemény is az ingatlanon (beázás és a fal megrongálódása). Leértékelheti-e a vállalkozás a tárgyi eszközt? Köszönettel,
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték