86 találat a(z) piaci érték cimkére

Apport értékének meghatározása Kérdés

Saját üzletrész térítésmentes átadása gazdasági társaság tagnak Kérdés

Fel nem vett osztalék Kérdés

Piaci értékre helyesbítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy: – Az ingatlanszakértői értékelés alapján meghatározott, az ingatlan piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet könyveléséhez (T:1 Ingatlanok értékhelyesbítése – K: 4 értékelési tartalék) szükséges-e a könyvvizsgálói véleményt is bekérni? – Ha a társaság könyvvizsgálatra nem kötelezett, elvégezheti-e ezt maga a könyvelő is, ha bejegyzett könyvvizsgáló? – Ha a piaci érték magasabb a könyv szerinti értéknél, ez elegendő indok-e az értékcsökkenési leírás leállítására? – Kötelező-e a továbbiakban minden beszámoló összeállítása során újabb vagyonértékelést készíttetni, vagy elegendő arról egy nyilatkozat, hogy nem következett be jelentős változás? – Mivel csak egy ingatlan értékelését érintően kívánja a társaság a végrehajtani, s ez számviteli politikát érintő változás is, mit kell minimálisan rögzíteni, s a kiegészítő mellékletben be kell-e ezt a változást mutatni akkor, a ha társaság csak egyszerűsített éves beszámoló készítésre kötelezett? Válaszukat előre is köszönöm.

Társaságiadó-változások: az adóalapot érintő módosítások 1. rész Cikk

A 2020. január 1-jétől hatályba lépő jogszabályváltozások a társasági adózás területét sem kímélték. Négy törvény módosította 2019-ben a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényt. Kétrészes cikkünk e törvények által az adóalapot érintő változásokat, így az első rész a tőkekivonás esetét, a második pedig az adóelkerülést mutatja be.

Cégek piaci értéke: számít a vállalati érték és a viselkedési kultúra is Cikk

A befektetők és a társadalom is nagyobb nyitottságot vár el a szervezetektől – derül ki az EY több mint 1000 pénzügyi vezető körében készített globális felméréséből. A cégkultúrára vonatkozó információk a befektetői döntéseket is jelentősen befolyásolják, a vállalati jelentések azonban ritkán tartalmaznak ilyen jellegű adatokat.

Ezentúl nem lehet kibújni a tőkekivonás után fizetendő adó alól Cikk

2020. január 1-jétől nem lehet majd jogszerűen kibújni a tőkekivonás valós piaci értéke után fizetendő adó alól. Ha egy vállalkozás külföldre helyezi üzletvezetését, áttelepíti eszközeit, vagy üzletágát értékesíti külföldre, akkor ezentúl meg kell fizetnie a nemzetközi szaknyelvben exit taxnak nevezett adót. „Annak ellenére, hogy bizonyos vagyonáthelyezések már az új adó bevezetése előtt is adókötelesek voltak, eddig erre a területre nem igazán figyeltek. 2020-tól várható, hogy szigorúbban fogják ellenőrizni különösen a kapcsolt vállalkozásoknál.” – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.

Ingatlan piaci értéke Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély vásárolt egy ingatlant, aminek az adásvételi szerződés szerinti értéke 18 millió forint. A magánszemély pár hónappal később apportálta egy cégbe az ingatlant, ugyanezen az értéken, jegyzett tőkeként. Az ingatlanon értéknövelő beruházás nem történt. Az adóhatóság vizsgálta az illetékkiszabás alapját, a vizsgálatot követően 20,5 millió forintban állapította meg az ingatlan piaci értékét. Kérdésem az lenne, hogy a NAV határozata alapján kell-e a társasági szerződést/törzstőkét módosítani? Valamint a magánszemélynek keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a megállapított különbözet miatt? Válaszát előre is köszönöm!

Bérlemény felújítása Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy kft. magánszemélytől bérli az irodáját. 3 évvel ezelőtt 1 millió forint értékben végzett felújítást a bérleményen (festés, mázolás). Az áfát nem vonta le. Most év végén váratlanul felmondja a kft. a bérleti szerződést, viszont a felújítás könyv szerinti értéke még jelentős. Kérdésem az lenne, hogy lehet-e utólag módosítani az értékcsökkenés mértékét? 6 százalékot állapítottak meg, de ez nem reális már. Másrészről a piaci értéke a felújításnak már alacsonyabb értékű, plusz történt káresemény is az ingatlanon (beázás és a fal megrongálódása). Leértékelheti-e a vállalkozás a tárgyi eszközt? Köszönettel,

Tao-alap módosításának különös szabályai Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszerűsített végelszámolás keretében a vállalkozás tulajdonában lévő – korábban bérbe adott – tehergépjármű vagyonfelosztás keretében az egyik tulajdonoshoz kerül. Egy független használtautó-kereskedőtől kapott a vállalkozás egy írásos ajánlatot, hogy mennyiért vennék meg a gépjárművet. Ez alapján megállapítható a jármű piaci értéke, vagy az ajánlatot csak akkor lehetne figyelembe venni, ha több ilyen ajánlat lenne? Az ajánlat alapján a piaci érték körülbelül 200 ezer forinttal lenne kevesebb a könyv szerinti értéknél, ami 300 ezer forint. A piaci átértékelést milyen főkönyvi számlákra könyveljük: terven felüli értékcsökkenés vagy 869 egyéb ráfordítás? Ha elszámoljuk a vagyoncsökkenést, a könyv szerinti érték kevesebb lesz a nyilvántartási értéknél (ez a piaci átértékelés előtt megegyezett). A tao-alap módosítására jogutód nélküli megszűnéskor az alábbiakat írja elő: – az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja az együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja. Nem igazán értem, hogy ez miért van így? Egyszer ráfordításként érvényesítek 200 ezer forintot, majd a tao-alapot is csökkentem még 200 ezer forinttal (könyv szerinti érték 100 ezer forint, nyilvántartási érték 300 ezer forint), ha pedig nem értékeltem volna át az eszközt, akkor nem lenne adólap-módosító tétel, és az eredményem is magasabb lenne?!

Ingatlanvagyonnal rendelkező társaság Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy ingatlanvagyonnal rendelkező társaság magánszemély tulajdonosai (80%, 20%) eladják üzletrészeiket két egymástól független (nem kapcsolt minőség) kínai magánszemélynek (60%, 40%). A társaság jegyzett tőkéje 3 millió forint, saját tőkéje 100 millió forint, a teljes vételár (100% üzletrész) 20 millió forint. Az eladókat a tulajdoni hányaduk arányában a 20 millió forint és 3 millió forint különbözete után 15% szja és 19,5% szocho terheli? A vevőknek keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége? A harmadik országbeli vevőt terheli-e szja fizetési kötelezettség? Az üzletrész vételár vonatkozásában van-e az adóhatóságnak értékmegállapítási jogosultsága (felülvizsgálat) mint például az ingatlan piaci értéke esetén? Válaszát előre is köszönöm!

Üzletrész-értékesítés adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. üzletrészének értékesítése után fizetendő adók számításához hogyan kell meghatározni a piaci értéket, ha a saját tőke értékét vesszük alapul? A saját tőke üzletrészre jutó értéket az utolsó lezárt mérleg vagy az értékesítés időpontja szerint kell számolni? A szerzési értékbe beleszámít-e a teljesített pótbefizetés összege? Válaszát előre is köszönjük.

Üzletrészértékesítés magánszemélyek között Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni Magánszemély 2018. évben megvásárolt egy üzletrészt 20 millió forintért. A megvásárolt kft. jegyzett tőkéje 3 milllió forint, a saját tőkéje 24 millió forint volt. Ezt az üzletrészt szeretné értékesíteni 2019-ben 150 millió forintért. Az szja-törvény 67. §-as alapján, ha az üzletrész átruházásából származó jövedelem több mint a megszerzésére fordított érték, akkor az árfolyamnyereségként adózik. Ugyanakkor az szja-törvény 28. § (14) bekezdése egyéb jövedelemnek minősíti a piaci érték feletti rész. Az eladó és a vevő független felek. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben figyelembe kell-e venni az egyéb jövedelemre vonatkozó kitételt, s ha igen, az egyéb jövedelem megállapítása akként történik, hogy a piaci érték (24 millió forint) és a vételár (jelen esetben a 150 millió forint) különbözete, amit 15% szja és 19,5% eho terhel 2019-ben, vagy a megszerzésre fordított összeg és az eladási ár közötti különbség teljes egészében árfolyamnyereségnek minősül, mivel független felekről van szó? Köszönettel Gódor Erzsébet

Értékpapír tulajdonosváltásának adózása Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! A következő kérdésben várnám szakértői segítségüket. Egy kft. rövid távon meg kíván szűnni. Nyilvántartásai között 30 millió forintos értékpapír szerepel (374-es számlán tartjuk nyilván). Az értékpapírral kapcsolatban csak tulajdonosváltásra kerülne sor, a kft. tulajdonából az értékpapír a mostani ügyvezető mint magánszemély tulajdonába kerülne át. Az értékpapír piaci értéke 300 millió forint. Kérdés: milyen értéken kell kivezetni az értékpapírt a kft. könyveiből (nyilvántartási vagy piaci érték)? Kérem szíveskedjenek a könyvelési tételeket és a kapcsolódó adókötelezettségeket mind a társaság, mind a magánszemély esetében ismertetni. Állásfoglalásukat megköszönve, tisztelettel: Ötletmozaik Könyvelő Kft.

Ingatlannal rendelkező társaság? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosa megvásárolná a cég többi tagjainak üzletrészét. A könyvekben az ingatlan nagyon alacsony értéken szerepel (piaci érték 20 millió Ft, könyv szerinti érték 2 millió Ft). Kötelező-e értékhelyesbítést végezni, mivel ez befolyásolná, hogy a cég ingatlannal rendelkező társasággá válik-e, illetékköteles lesz-e? Köszönettel: Királyné Anikó