90 találat a(z) piaci érték cimkére
Üzletrész-értékesítés adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. üzletrészének értékesítése után fizetendő adók számításához hogyan kell meghatározni a piaci értéket, ha a saját tőke értékét vesszük alapul? A saját tőke üzletrészre jutó értéket az utolsó lezárt mérleg vagy az értékesítés időpontja szerint kell számolni? A szerzési értékbe beleszámít-e a teljesített pótbefizetés összege? Válaszát előre is köszönjük.
Üzletrészértékesítés magánszemélyek között
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni Magánszemély 2018. évben megvásárolt egy üzletrészt 20 millió forintért. A megvásárolt kft. jegyzett tőkéje 3 milllió forint, a saját tőkéje 24 millió forint volt. Ezt az üzletrészt szeretné értékesíteni 2019-ben 150 millió forintért. Az szja-törvény 67. §-as alapján, ha az üzletrész átruházásából származó jövedelem több mint a megszerzésére fordított érték, akkor az árfolyamnyereségként adózik. Ugyanakkor az szja-törvény 28. § (14) bekezdése egyéb jövedelemnek minősíti a piaci érték feletti rész. Az eladó és a vevő független felek. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben figyelembe kell-e venni az egyéb jövedelemre vonatkozó kitételt, s ha igen, az egyéb jövedelem megállapítása akként történik, hogy a piaci érték (24 millió forint) és a vételár (jelen esetben a 150 millió forint) különbözete, amit 15% szja és 19,5% eho terhel 2019-ben, vagy a megszerzésre fordított összeg és az eladási ár közötti különbség teljes egészében árfolyamnyereségnek minősül, mivel független felekről van szó? Köszönettel Gódor Erzsébet
Értékpapír tulajdonosváltásának adózása
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! A következő kérdésben várnám szakértői segítségüket. Egy kft. rövid távon meg kíván szűnni. Nyilvántartásai között 30 millió forintos értékpapír szerepel (374-es számlán tartjuk nyilván). Az értékpapírral kapcsolatban csak tulajdonosváltásra kerülne sor, a kft. tulajdonából az értékpapír a mostani ügyvezető mint magánszemély tulajdonába kerülne át. Az értékpapír piaci értéke 300 millió forint. Kérdés: milyen értéken kell kivezetni az értékpapírt a kft. könyveiből (nyilvántartási vagy piaci érték)? Kérem szíveskedjenek a könyvelési tételeket és a kapcsolódó adókötelezettségeket mind a társaság, mind a magánszemély esetében ismertetni. Állásfoglalásukat megköszönve, tisztelettel: Ötletmozaik Könyvelő Kft.
Ingatlannal rendelkező társaság?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosa megvásárolná a cég többi tagjainak üzletrészét. A könyvekben az ingatlan nagyon alacsony értéken szerepel (piaci érték 20 millió Ft, könyv szerinti érték 2 millió Ft). Kötelező-e értékhelyesbítést végezni, mivel ez befolyásolná, hogy a cég ingatlannal rendelkező társasággá válik-e, illetékköteles lesz-e? Köszönettel: Királyné Anikó
Üzletrészek cseréje: hogyan kell megállapítani az adót?
Cikk
Keletkezik-e adókötelezettség üzletrészek cseréjénél? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Üzletrészek cseréje
Kérdés
Tisztelt Válaszadó! Két tulajdonos (A, B) és két cég (X Kft., Y Kft.). Az A tulajdonos 30 százalékban tulajdonosa X Kft.-nek és 60 százalékban Y Kft.-nek. X Kft. jegyzett tőkéje 1 000, saját tőkéje 5 000, Y Kft. jegyzett tőkéje 2 000, saját tőkéje 10 000. A két tulajdonos úgy itéli meg, hogy az üzletrészeik tényleges piaci értéke megegyezik, ezért "csereszerződés " keretében arról kívánnak dönteni, hogy minden egyéb ellenszolgáltatás nélkül A tulajdonos kilép az Y Kft.-ből, B tulajdonos pedig az X Kft.-ből. Az ügylet eredményeképpen így A tulajdonos 100 százalékos tulajdona lesz az X Kft., B tulajdonosé pedig az Y Kft. Kérdésem lényege az lenne, hogy a leírt csereügylet kapcsán keletkezik-e szja-fizetési kötelezettség? Köszönjük válaszukat!
Gépkocsibeálló végelszámolásnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. a végelszámolását tervezi. A bt. tulajdonában van 1998. október óta egy gépkocsibeálló és a hozzá tartozó telek. Az első kérdésem az lenne, hogy ezt a beltag eladhatja-e az édesapjának a könyv szerinti értéken? Vagy csak piaci árfolyamon adhatja el? A második kérdésem, hogy ha ezt a gépkocsibeállót nem adja el, hanem elviszi végelszámolásban, akkor a vagyonfelosztásban milyen értéken kell szerepeltetni, könyv szerinti vagy piaci értéken? Amennyiben bekerül a vagyonfelosztásba, akkor jól tudom, hogy meg kell fizetni a 15 százalék szja-t és a 14 százalék ehót? Előre is köszönöm a válaszát! Üdvözlettel: Noémi
Személyautó vétele a bérleti szerződés lejárta után
Kérdés
Egyik céges ügyfelünk személyautót bérelt több éven keresztül, a bérleti díj áfájának levonása mellett. A bérleti szerződés tartalmazta, hogy annak lejártakor a cég megnevezhet egy vevőt, de ő maga nem veheti meg a gépkocsit. Lehet-e adójogi vonzata annak, ha a cég az egy szem tulajdonosát nevezi meg potenciális vevőnek? Befolyásolhatja-e az adójogi megítélést az a tény, hogy a bérbeadó által felkínált vételár a kocsi piaci értéke alatt van? Köszönettel várom válaszukat! Amberg Éva Márta
Részesedések értékelése, számviteli összefüggései
Cikk
A cikk a befektetések vagy forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedések értékelésével kapcsolatos társaságiadó-kötelezettség eseteit és számviteli összefüggéseit mutatja be.
Üzletrész-adásvétel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek 50 százalékban tulajdonosa egy bt. A bt.-ben 10 százalékos tulajdonrésszel rendelkező magánszemély eladja a részesedését a kft-nek. A 10 százalék névértéke 50 ezer forint, az eladási ár 1,2 millió forint, amit a bt. átutalt a magánszemélynek. A piaci érték meghatározása hogyan történik? Ez befolyásolja az adófizetést? A magánszemély Franciaországban él, ennyit tudok róla. Kérdésem hogy kft.-ként mi a teendő, mennyi adót kell levonni, a '08-ason kell bevallani? A magánszemélyt nyilatkoztatni kell hogy a Tbj. szerint belföldi vagy külföldi illetőségű? Válaszát, segítségét előre is köszönöm.
Tulajdonrész-értékesítés
Kérdés
A kölcsönösen megállapodott vételár azonos a tulajdonrész névértékével. Magánszemélyek közötti ilyen visszterhes átruházásnál van-e a vevőnek, illetve az eladónak adófizetési kötelezettsége, ha a névérték azonos a korábbi bekerülési értékkel, és a névérték alacsonyabb a piaci értéknél? Előre is köszönöm válaszukat!
Tulajdonrészcsere értéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Olvasva a tulajdonrész című kérdésre adott válaszát http://adozona.hu/kerdesek/2017_3_31_tulajdonresz_umr válaszát, az a kérdésem, hogy a névértéken történő adásvétel (csere), ha a felek kölcsönösen így egyeznek meg, az kifogásolható-e? Az adásvétel során a kialkudott ár lehet-e a névérték, vagy pedig a piaci értékhez kell, hogy igazodjon? Ha nem a piaci értéken történik a kétszeres adásvétel (azaz a csere), van-e annak valamilyen konzekvenciája? A piaci érték meghatározását milyen módon kellene alátámasztani? Előre is köszönöm válaszát!
Tehergépkocsi értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó (pénzforgalmi elszámolású áfás) használt tehergépjárművet értékesítene. Az lenne a kérdésem, hogy ezt milyen árral teheti meg, illetve kell-e számlát kiállítani vagy adásvételi szerződéssel is megteheti, és ha számlát kell adjon róla milyen összegről kell számlát kiállítani, a tgk. maradványértékéről vagy a jelenlegi piaci értékről, vagy a teljes eladási árról? Köszönöm!
Üzletrész adózása, szja, járulék
Kérdés
Egy társaság egyedüli tulajdonosa megvásárolta 13 000 ezer Ft piaci értékű befektetett eszközök között szereplő üzletrészt 500 ezer forintért. A tulajdonos egyben a társaság ügyvezetője, havonta bér kerül számára kifizetésre. Véleményem szerint a piaci érték és fizetett ellenérték közötti különbözet egyéb összevonandó jövedelem. Kérdésem, hogy az szja fizetési kötelezettség csak a magánszemély 2016. évi bevallásában szerepeltetendő, vagy évközben a kifizetett bérekből is kellett volna levonni előleget? A magánszemély jövedelme után szocho-fizetési kötelezettség van, vagy a magánszemély fizet ehót? Válaszukat köszönöm. Szeles Béláné Controlling Kft ügyvezető
Szja üzletrészek cseréjekor
Kérdés
Kedves Szakértő ! Két magánszemély keresztben tulajdonolja 20 százalékban a két kft.-t. Tehát Ágnes tag 20 százalékban az F Kft.-ben, István tag 20 százalékban a B Kft.-ben. Most elcserélik az üzletrészeiket. Ez a csere, ha jól gondolom, egy vétel és egy eladás, mindkét félnél. Az szja törvény szerinti szokásos piaci értéket csak a 9. pont F.) alapján lehet meghatározni, mivel a többi nem jöhet szóba. Így például István megszerezte a csere kapcsán F Kft. saját tőke 20 százalékát, plusz az előírt, Ágnes által fel nem vett osztalékra való jogosultságot. (A beszerzéshez kapcsolódó ráfordítástól most térjünk el. ) Kérdésem: 1. István adóalapja mint árfolyamnyereség most a cserénél a saját tőke 20% + előírt osztalék. Helyes? 2. István fel akarja venni az előírt osztalékot, ami Ágnes volt tulajdonrésze alapján most neki jár majd. Osztalékként adózza. Helyes? Ha mindkettő helyes, akkor az osztalék, ami a cserénél meghatározásra került, kétszer adózik. Ez zavar. Azt gondolom, hiba van a jogértelmezésemben. De lehet, ez volt a jogalkotói szándék. Kérem a segítséget. Köszönettel !
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
