A befektetők és a társadalom is nagyobb nyitottságot vár el a szervezetektől – derül ki az EY több mint 1000 pénzügyi vezető körében készített globális felméréséből. A cégkultúrára vonatkozó információk a befektetői döntéseket is jelentősen befolyásolják, a vállalati jelentések azonban ritkán tartalmaznak ilyen jellegű adatokat.
2020. január 1-jétől nem lehet majd jogszerűen kibújni a tőkekivonás valós piaci értéke után fizetendő adó alól. Ha egy vállalkozás külföldre helyezi üzletvezetését, áttelepíti eszközeit, vagy üzletágát értékesíti külföldre, akkor ezentúl meg kell fizetnie a nemzetközi szaknyelvben exit taxnak nevezett adót. „Annak ellenére, hogy bizonyos vagyonáthelyezések már az új adó bevezetése előtt is adókötelesek voltak, eddig erre a területre nem igazán figyeltek. 2020-tól várható, hogy szigorúbban fogják ellenőrizni különösen a kapcsolt vállalkozásoknál.” – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély vásárolt egy ingatlant, aminek az adásvételi szerződés szerinti értéke 18 millió forint. A magánszemély pár hónappal később apportálta egy cégbe az ingatlant, ugyanezen az értéken, jegyzett tőkeként. Az ingatlanon értéknövelő beruházás nem történt. Az adóhatóság vizsgálta az illetékkiszabás alapját, a vizsgálatot követően 20,5 millió forintban állapította meg az ingatlan piaci értékét. Kérdésem az lenne, hogy a NAV határozata alapján kell-e a társasági szerződést/törzstőkét módosítani? Valamint a magánszemélynek keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a megállapított különbözet miatt? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Egy kft. magánszemélytől bérli az irodáját. 3 évvel ezelőtt 1 millió forint értékben végzett felújítást a bérleményen (festés, mázolás). Az áfát nem vonta le. Most év végén váratlanul felmondja a kft. a bérleti szerződést, viszont a felújítás könyv szerinti értéke még jelentős. Kérdésem az lenne, hogy lehet-e utólag módosítani az értékcsökkenés mértékét? 6 százalékot állapítottak meg, de ez nem reális már. Másrészről a piaci értéke a felújításnak már alacsonyabb értékű, plusz történt káresemény is az ingatlanon (beázás és a fal megrongálódása). Leértékelheti-e a vállalkozás a tárgyi eszközt? Köszönettel,
Tisztelt Szakértő! Egyszerűsített végelszámolás keretében a vállalkozás tulajdonában lévő – korábban bérbe adott – tehergépjármű vagyonfelosztás keretében az egyik tulajdonoshoz kerül. Egy független használtautó-kereskedőtől kapott a vállalkozás egy írásos ajánlatot, hogy mennyiért vennék meg a gépjárművet. Ez alapján megállapítható a jármű piaci értéke, vagy az ajánlatot csak akkor lehetne figyelembe venni, ha több ilyen ajánlat lenne? Az ajánlat alapján a piaci érték körülbelül 200 ezer forinttal lenne kevesebb a könyv szerinti értéknél, ami 300 ezer forint. A piaci átértékelést milyen főkönyvi számlákra könyveljük: terven felüli értékcsökkenés vagy 869 egyéb ráfordítás? Ha elszámoljuk a vagyoncsökkenést, a könyv szerinti érték kevesebb lesz a nyilvántartási értéknél (ez a piaci átértékelés előtt megegyezett). A tao-alap módosítására jogutód nélküli megszűnéskor az alábbiakat írja elő: – az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja az együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja. Nem igazán értem, hogy ez miért van így? Egyszer ráfordításként érvényesítek 200 ezer forintot, majd a tao-alapot is csökkentem még 200 ezer forinttal (könyv szerinti érték 100 ezer forint, nyilvántartási érték 300 ezer forint), ha pedig nem értékeltem volna át az eszközt, akkor nem lenne adólap-módosító tétel, és az eredményem is magasabb lenne?!
Tisztelt Szakértő! Egy ingatlanvagyonnal rendelkező társaság magánszemély tulajdonosai (80%, 20%) eladják üzletrészeiket két egymástól független (nem kapcsolt minőség) kínai magánszemélynek (60%, 40%). A társaság jegyzett tőkéje 3 millió forint, saját tőkéje 100 millió forint, a teljes vételár (100% üzletrész) 20 millió forint. Az eladókat a tulajdoni hányaduk arányában a 20 millió forint és 3 millió forint különbözete után 15% szja és 19,5% szocho terheli? A vevőknek keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége? A harmadik országbeli vevőt terheli-e szja fizetési kötelezettség? Az üzletrész vételár vonatkozásában van-e az adóhatóságnak értékmegállapítási jogosultsága (felülvizsgálat) mint például az ingatlan piaci értéke esetén? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kft. üzletrészének értékesítése után fizetendő adók számításához hogyan kell meghatározni a piaci értéket, ha a saját tőke értékét vesszük alapul? A saját tőke üzletrészre jutó értéket az utolsó lezárt mérleg vagy az értékesítés időpontja szerint kell számolni? A szerzési értékbe beleszámít-e a teljesített pótbefizetés összege? Válaszát előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni Magánszemély 2018. évben megvásárolt egy üzletrészt 20 millió forintért. A megvásárolt kft. jegyzett tőkéje 3 milllió forint, a saját tőkéje 24 millió forint volt. Ezt az üzletrészt szeretné értékesíteni 2019-ben 150 millió forintért. Az szja-törvény 67. §-as alapján, ha az üzletrész átruházásából származó jövedelem több mint a megszerzésére fordított érték, akkor az árfolyamnyereségként adózik. Ugyanakkor az szja-törvény 28. § (14) bekezdése egyéb jövedelemnek minősíti a piaci érték feletti rész. Az eladó és a vevő független felek. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben figyelembe kell-e venni az egyéb jövedelemre vonatkozó kitételt, s ha igen, az egyéb jövedelem megállapítása akként történik, hogy a piaci érték (24 millió forint) és a vételár (jelen esetben a 150 millió forint) különbözete, amit 15% szja és 19,5% eho terhel 2019-ben, vagy a megszerzésre fordított összeg és az eladási ár közötti különbség teljes egészében árfolyamnyereségnek minősül, mivel független felekről van szó? Köszönettel Gódor Erzsébet
Tisztelt Szerkesztőség! A következő kérdésben várnám szakértői segítségüket. Egy kft. rövid távon meg kíván szűnni. Nyilvántartásai között 30 millió forintos értékpapír szerepel (374-es számlán tartjuk nyilván). Az értékpapírral kapcsolatban csak tulajdonosváltásra kerülne sor, a kft. tulajdonából az értékpapír a mostani ügyvezető mint magánszemély tulajdonába kerülne át. Az értékpapír piaci értéke 300 millió forint. Kérdés: milyen értéken kell kivezetni az értékpapírt a kft. könyveiből (nyilvántartási vagy piaci érték)? Kérem szíveskedjenek a könyvelési tételeket és a kapcsolódó adókötelezettségeket mind a társaság, mind a magánszemély esetében ismertetni. Állásfoglalásukat megköszönve, tisztelettel: Ötletmozaik Könyvelő Kft.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosa megvásárolná a cég többi tagjainak üzletrészét. A könyvekben az ingatlan nagyon alacsony értéken szerepel (piaci érték 20 millió Ft, könyv szerinti érték 2 millió Ft). Kötelező-e értékhelyesbítést végezni, mivel ez befolyásolná, hogy a cég ingatlannal rendelkező társasággá válik-e, illetékköteles lesz-e? Köszönettel: Királyné Anikó
Keletkezik-e adókötelezettség üzletrészek cseréjénél? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Válaszadó! Két tulajdonos (A, B) és két cég (X Kft., Y Kft.). Az A tulajdonos 30 százalékban tulajdonosa X Kft.-nek és 60 százalékban Y Kft.-nek. X Kft. jegyzett tőkéje 1 000, saját tőkéje 5 000, Y Kft. jegyzett tőkéje 2 000, saját tőkéje 10 000. A két tulajdonos úgy itéli meg, hogy az üzletrészeik tényleges piaci értéke megegyezik, ezért "csereszerződés " keretében arról kívánnak dönteni, hogy minden egyéb ellenszolgáltatás nélkül A tulajdonos kilép az Y Kft.-ből, B tulajdonos pedig az X Kft.-ből. Az ügylet eredményeképpen így A tulajdonos 100 százalékos tulajdona lesz az X Kft., B tulajdonosé pedig az Y Kft. Kérdésem lényege az lenne, hogy a leírt csereügylet kapcsán keletkezik-e szja-fizetési kötelezettség? Köszönjük válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Egy bt. a végelszámolását tervezi. A bt. tulajdonában van 1998. október óta egy gépkocsibeálló és a hozzá tartozó telek. Az első kérdésem az lenne, hogy ezt a beltag eladhatja-e az édesapjának a könyv szerinti értéken? Vagy csak piaci árfolyamon adhatja el? A második kérdésem, hogy ha ezt a gépkocsibeállót nem adja el, hanem elviszi végelszámolásban, akkor a vagyonfelosztásban milyen értéken kell szerepeltetni, könyv szerinti vagy piaci értéken? Amennyiben bekerül a vagyonfelosztásba, akkor jól tudom, hogy meg kell fizetni a 15 százalék szja-t és a 14 százalék ehót? Előre is köszönöm a válaszát! Üdvözlettel: Noémi
Egyik céges ügyfelünk személyautót bérelt több éven keresztül, a bérleti díj áfájának levonása mellett. A bérleti szerződés tartalmazta, hogy annak lejártakor a cég megnevezhet egy vevőt, de ő maga nem veheti meg a gépkocsit. Lehet-e adójogi vonzata annak, ha a cég az egy szem tulajdonosát nevezi meg potenciális vevőnek? Befolyásolhatja-e az adójogi megítélést az a tény, hogy a bérbeadó által felkínált vételár a kocsi piaci értéke alatt van? Köszönettel várom válaszukat! Amberg Éva Márta
A cikk a befektetések vagy forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedések értékelésével kapcsolatos társaságiadó-kötelezettség eseteit és számviteli összefüggéseit mutatja be.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték