Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    94 találat a(z) piaci érték cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Olvasva a tulajdonrész című kérdésre adott válaszát http://adozona.hu/kerdesek/2017_3_31_tulajdonresz_umr válaszát, az a kérdésem, hogy a névértéken történő adásvétel (csere), ha a felek kölcsönösen így egyeznek meg, az kifogásolható-e? Az adásvétel során a kialkudott ár lehet-e a névérték, vagy pedig a piaci értékhez kell, hogy igazodjon? Ha nem a piaci értéken történik a kétszeres adásvétel (azaz a csere), van-e annak valamilyen konzekvenciája? A piaci érték meghatározását milyen módon kellene alátámasztani? Előre is köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó (pénzforgalmi elszámolású áfás) használt tehergépjárművet értékesítene. Az lenne a kérdésem, hogy ezt milyen árral teheti meg, illetve kell-e számlát kiállítani vagy adásvételi szerződéssel is megteheti, és ha számlát kell adjon róla milyen összegről kell számlát kiállítani, a tgk. maradványértékéről vagy a jelenlegi piaci értékről, vagy a teljes eladási árról? Köszönöm!

    Kérdés

    Egy társaság egyedüli tulajdonosa megvásárolta 13 000 ezer Ft piaci értékű befektetett eszközök között szereplő üzletrészt 500 ezer forintért. A tulajdonos egyben a társaság ügyvezetője, havonta bér kerül számára kifizetésre. Véleményem szerint a piaci érték és fizetett ellenérték közötti különbözet egyéb összevonandó jövedelem. Kérdésem, hogy az szja fizetési kötelezettség csak a magánszemély 2016. évi bevallásában szerepeltetendő, vagy évközben a kifizetett bérekből is kellett volna levonni előleget? A magánszemély jövedelme után szocho-fizetési kötelezettség van, vagy a magánszemély fizet ehót? Válaszukat köszönöm. Szeles Béláné Controlling Kft ügyvezető

    Kérdés

    Kedves Szakértő ! Két magánszemély keresztben tulajdonolja 20 százalékban a két kft.-t. Tehát Ágnes tag 20 százalékban az F Kft.-ben, István tag 20 százalékban a B Kft.-ben. Most elcserélik az üzletrészeiket. Ez a csere, ha jól gondolom, egy vétel és egy eladás, mindkét félnél. Az szja törvény szerinti szokásos piaci értéket csak a 9. pont F.) alapján lehet meghatározni, mivel a többi nem jöhet szóba. Így például István megszerezte a csere kapcsán F Kft. saját tőke 20 százalékát, plusz az előírt, Ágnes által fel nem vett osztalékra való jogosultságot. (A beszerzéshez kapcsolódó ráfordítástól most térjünk el. ) Kérdésem: 1. István adóalapja mint árfolyamnyereség most a cserénél a saját tőke 20% + előírt osztalék. Helyes? 2. István fel akarja venni az előírt osztalékot, ami Ágnes volt tulajdonrésze alapján most neki jár majd. Osztalékként adózza. Helyes? Ha mindkettő helyes, akkor az osztalék, ami a cserénél meghatározásra került, kétszer adózik. Ez zavar. Azt gondolom, hiba van a jogértelmezésemben. De lehet, ez volt a jogalkotói szándék. Kérem a segítséget. Köszönettel !

    Kérdés

    A 01. 05-ei, azonos című kérdésemhez kapcsolódóan kérdezném: A felesbérleti szerződés alapján átadott terméket úgy kell a bérlőnek kezelnie, mintha értékesítésről lenne szó, azaz meg kell állapítania a termény – áfát is magában foglaló – piaci értékét, és számlát kell kibocsátania róla. Kérdésem az, hogy ebben az esetben konkrét költség a bérleti díjról nem jelenik meg ebben az ügyletben? Ha jól értelmezem, akkor az összevezetéssel ez az ügylet nulla értékkel zárul. Ha nem így van, akkor kérhetnék egy példát? Köszönöm szépen!

    Kérdés

    A kft. ügyvezetője 2016. júliusában meghalt, a társaság csak most decemberben választott ügyvezetőt. A tagok megváltanák az örökös üzletrészét, csak a kérdés az, hogy milyen időpontra kell elkészíteni a piaci értéknek megfelelő cégértéket. A problémát az okozza, hogy a cég vagyona - éppen az ügyvezető kiesése miatt - az elmúlt időszakban lényegesen csökkent.

    Kérdés

    Tisztelt szakértő! Egy magánszemély, aki a kft. tagja, egy tőkeemeléshez kapcsolódóan ingatlant hozna be a kft. tőketartalékába. Kérdésünk, hogy egyrészt ez az ügylet ütközik-e bármilyen jogszabályba (azaz megvalósítható-e), másrészt hogy milyen illetékkötelezettséggel jár (visszterhes vagy ajándékozási), ha piaci értéken történik a tranzakció, illetve ha a piaci érték alatti értéken kerül az ingatlan a kft. tulajdonába (és tőketartalékába)? Válaszukat előre is köszönjük.

    Kérdés

    A társaság már korábban elhatározta, hogy az adott év adózott eredményét kiegészítve az eredménytartalékkal (megfelel az előírásoknak, nincs korlát) osztalékként osztják fel a tulajdonosok között. Ezt előírták, de az osztalékot a mai napig nem fizették ki. Az egyik tulajdonos elfogadná a társaság tulajdonát képező ingatlant. Azzal tisztában vagyok, hogy az ingatlan piaci értékét meg kell határozni, de kötelező-e az ingatlan értékbecslése? Ha az ingatlan értéke meghaladja az osztalék szja-val és 14 százalék ehoval csökkentett összegét, akkor a fenti összeget meghaladó részre szintén 15 százalék szja-t kell számolni, és ezt a tulajdonossal szemben kell követelésként előírni (hiszen már nincs miből levonni), és a társaságnak 27 százalék ehót kell fizetni. Helyes-e így? Van-e lehetőség rá, és mi van akkor, ha az osztalékrészen felüli részt a tulajdonos megfizeti? Az egész könyvelése hogyan történik? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás nyílt végű pénzügyi lízingbe vett eszközt. A lízingszerződés lejártával nem kíván élni vételi jogával, azt ingyenesen kapcsolt vállalkozására engedményezi. Az ügylet tehát alapesetben nem tartozik az áfa hatálya alá, hiszen nincs ellenérték. Viszont ők nem független feleknek minősülnek (259. § 13.), és a vételi jog engedményesét mint szolgáltatás igénybe vevőjét nem illeti meg teljes egészében levonási jog. Ilyen esetben a szolgáltatás adóalapját a szokásos piaci ár (255. §) alapján kell meghatározni. Kérdésem arra vonatkozik, hogyan, milyen szempontok alapján lehet meghatározni ilyen speciális esetben a vételi jog piaci értékét? Hogyan alkalmazható az áfatörvény 255. § (1) bekezdése? Ha esetleg nem alkalmazható, akkor a 255. § (2) b) alapján kell a piaci értéket meghatározni? Helyes lehet-e az a feltételezésem, hogy ez utóbbi esetben az áfatörvény szerinti piaci érték nulla lesz, annak okán, hogy a vételi jogról való lemondással semmilyen költség nem merült fel a lízingbevevő (jelen esetben szolgáltatás nyújtó) oldalán? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. végelszámolás alatt áll, van a tulajdonában egy gépkocsi, és néhány, már nulla forint értéken nyilvántartott, kisértékű tárgyi eszköz. A kft. tagjai a tárgyi eszközöket maguk kívánják megvásárolni (a végelszámoló is a kft. tagja). Hogyan köteles a végelszámoló a tárgyi eszközök piaci értékét meghatározni, és igazolni, hogy a NAV azokat elfogadja? Konkrét példaként, hogyan igazolható egy gépkocsi piaci ára a NAV számára? Hogyan határozható meg, igazolható például egy 4 éves laptop vagy egy 4 éves mobiltelefon piaci ára úgy, hogy azt a NAV elfogadja?

    Kérdés

    1./ A kft. az ingatlan értékét piaci értéken veszi fel 2015. 12. 31-ével. Az értékbecslést okleveles értékbecslő végezte. Kell-e könyvszakértő? A bruttó értékkülönbözetet külön kell nyilvántartani az értékelési tartalékkal szemben? A növelt ingatlan értékére kell 2016. évben értékcsökkenést elszámolni? 2./ Másik kérdésem bérelt ingatlanhoz kapcsolódik. A bérelt ingatlanon (lakóingatlan) végzett felújítást aktiválta a kft. Az értékcsökkenést 2 százalékban határozta meg. Jó ez így?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy I. 31-ei fordulónapú vállalkozás külföldi tulajdoni részesedését jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket. Elfogadható-e a piaci érték alátámasztására a 2015. XII. 31-ei időpontra készített olyan piaci értékelés, melynek érvényességi ideje 1 hónap, azaz 2016. I. 31-ig tart?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő ! A cég tulajdonosa a nevén lévő személygépkocsival szeretné megemelni a jegyzett tőkét. Az személygépkocsi szerzési értéke 900 ezer forint volt. A piaci értéke 1,2 millió forint, melynek értékét a hirdetési portálokról kigyűjtött autók áraival kivánja alátámasztani. Ez megfelelő a piaci érték biztositására? Másik kérdés pedig, hogy a magánszemélynél az apport révén ingóságértékesités történik, azaz a szerzési érték és az eladási érték közötti különbözet szja köteles lenne. De mivel nem haladja meg a 600 ezer forintot, jól gondoljuk-e, hogy nem kell bevallani és megfizetni az adót? Ha értékpapírt vinne be a vállalkozásba, az után mint magánszemély hogyan köteles adózni? Köszönettel Vne

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Írországban bejegyzett munkáltató

    Horváthné Szabó Beáta

    adószakértő

    25 év alattiak szja-kedvezménye

    Horváthné Szabó Beáta

    adószakértő

    Német munkavállalóként hogyan adózom?

    Horváthné Szabó Beáta

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 február
    H K Sze Cs P Sz V
    26 27 28 29 30 31 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media