903 találat a(z) pénztárgép cimkére
Pénztárgéphasználat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetben kérem szíves segítségét. Egy egyéni vállalkozó egy üzlethelyiségben egyszerre több tevékenységet is végezne: fodrászat, masszázs, ruházati és kozmetikai termékek értékesítése. Az üzlet kialakítása erre lehetőséget ad, illetve megvannak a megfelelő szakképzettségű dolgozók is. Információim szerint pénztárgépre kötelezett a ruházati és kozmetikai cikkek kiskereskedelme, illetve a masszázs (9604 01 Övtj), azonban a fodrászat nem. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a vállalkozó használhat-e egy darab pénztárgépet, melybe a fenti összes tevékenységekből származó bevételét elkülönítve beüti (beleértve a fodrászat bevételét is)? Válaszát előre is köszönöm!
Visszáru számlával
Kérdés
Tisztelt Szolnoki Béla ! Korábbi válaszával kapcsolatban lenne még egy kérdésem. Az előző ügyben a konkrét gyakorlat: egy vevő visszahozza a korábban (például 1 hete ) megvett árut, mert nem használta fel. Ezt a bolt visszaveszi tőle. Korábban nyugtát kapott a vásárlásról a vevő, most pedig névre szóló készpénzes számlát állítanak ki (negatív számlát) a visszáruról. Nem helyesbítés, módosítás történik, hanem visszavétel. Pénztárgépbe egyéb kiadásba ütik, nem tudnak nyugtát kiállítani. Pénztárgépesek azt mondták, hogy ezt a gép nem tudja. Ott a funkció hozzá, de nem képes rá a gép. Véleményem szerint a helytelen gyakorlat az online pénztárgép miatt van. Kérem szakértő javaslatát a helyes eljáráshoz a visszáruval kapcsolatban, amennyiben tovább folytatják a készpénzes számla kiállítását. Köszönettel.
Eurós készpénzes fizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Több ügyfelem is jelezte, hogy szeretnének elfogadni eurót, kiskereskedelemben, vendéglátóiparban. A helyes eljáráshoz szeretnék segítséget kérni. 1. Hogyan kell helyesen eljárni helyesen, ha a pénztárgép kezeli az eurót, és ha nem? 2. Jól látható helyen kifüggesztett alkalmazott árfolyam elegendő? Ha a pénztárgép kezeli az eurót, akkor ezzel az árfolyammal átszámított eurós összeget kell beütni a pénztárgépbe? 3. Ha nem kezeli az eurót, akkor be kell ütni a forintértéket, és a kifüggesztett árfolyam szerint kell elvenni az eurót a vendégtől/vásárlótól? Ennek a nyilvántartása hogyan történik a pénztárgépben? El kell különíteni az eurót a kasszában? 4. Fel kell-e tüntetni az árakat euróban is? Vagy elég a kifüggesztett árfolyam? 5.Visszaadni csak forintban lehet? Ha van a pénztárban euró is, akkor lehet visszaadni euróban is eurós fizetés alkalmával? Ez nem minősül pénzváltó tevékenységnek? 6. A cégek jellemzően az MNB-árfolyamot alkalmazzák az áfatörvény és a számviteli törvény esetében. A kifüggesztett árfolyam ezzel természetesen nem egyezik meg. Hogyan állapítom meg az euróval történt fizetés esetén az áfaalapot, illetve a bevétel értékét? (Egy 12 700 forint értékű árunak 2700 forint az áfája. A kifüggesztett árfolyam 285 forint/euró, így elkérek az áruért 45 eurót, aminek – kerekítve – 10 euró az áfatartalma. Bekerül a valutapénztárba 45 euró. Ezen a napon az MNB-árfolyam 320 forint/euró. Milyen forintértéken állapítom meg a valutapénztárban szereplő euró értékét? Mennyi lesz a számviteli törvény szerinti árbevétel, és mennyi lesz a fizetendő áfa összege?) Köszönöm.
Pénztárelszámolás kereskedelmi boltoknál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiskereskedelmi boltjainkban a pénztárzárások adott nap végén úgy történnek, hogy az online pénztárgép zárószalag-lekérdezései után (ezek nyomtatásra és iktatásra kerülnek, illetve a könyvelés alapját is képezik) eladóink kitöltenek egy úgynevezett pénztárelszámolás nyomtatványt. Az első oldalon részletezik a pénztárgépben történő kiadásokat és bevételeket, majd összevetik azokat a pénztárgépben leltár szerint felvett pénzzel. Az ez alapján kiszámolt többletet, hiányt a következő napon értelemszerűen beütik a pénztárgépbe (többletforgalomként, hiány pénztár be művelettel). A pénztárgépeink frissítésen esnek át, aminek következményeként a kiadásokat (szállítók kifizetése) és bevételeket (előző napi pénztárhiány, váltó stb.) csak kódolással lehet ki- és beütni, és záráskor egy plusz kivonatot is kap az eladó a nap végi elszámoláshoz. Kérdésem az lenne, hogy kötelező-e a pénztárelszámolás nyomtatvány a továbbiakban is, mivel ez a kivonat ugyanezen tételeket összesíti, gyakorlatilag felesleges külön elszámolás készítése. (Lábjegyzetben: a nyomtatvány drága, költséges). Előre is köszönjük válaszát!
Ezeken a településeken számítson adóellenőrzésre!
Cikk
Fokozottan ellenőrzi a NAV a virág- és ajándékárusokat október végén, s a távol-keleti áruk kiskereskedelmére irányul kiemelt a figyelem.
Kiskereskedelmi értékesítés EUR-ban, pénztárgép
Kérdés
Egy kft. egyazon kiskereskedelmi üzletében forintért és EUR-ért is értékesíteni szeretné áruit. A cég a termékeken forintban és EUR-ban is feltünteti az árakat. Az EUR-ban megállapított árak figyelembe veszik a keresletet. Azért, hogy a forintban és az EUR-ban is történő eladás egyaránt megfeleljen az online pénztárgépek használatára vonatkozó kötelezettségnek, kerestek az országban olyan pénztárgépet, amely alkalmas az EUR-ban történő kiskereskedelmi értékesítés rögzítésére, vagyis olyat, amely a bevételeket és kiadásokat is EUR-ban rögzíti. Sajnos, ilyen pénztárgépet nem forgalmaznak Magyarországon. Gondolkodtak azon a megoldáson, hogy az EUR-ban lebonyolított forgalomról számlázó szoftveres számlát adnak ki minden vevőnek, és az adatok így jutnak el a NAV-hoz, de ebben az esetben a számlára fel kellene írni a vevő nevét, ami, lévén az EUR-ban vásárlók többsége külföldi vevő, ugyancsak nehézkessé tenné, és esetleg el is lehetetlenítené a kiskereskedelmi eladást. Szeretnénk választ kapni, hogy ebben az esetben mi a helyes megoldás arra, hogy a cég az értékesítéssel kapcsolatos minden jogszabálynak – online pénztárgép használat, áfaalap megállapítása – megfeleljen?
Engedélyeztetés, pénztárgéphasználat tevékenység bővítésekor
Cikk
Kft. bővíteni tervezi a tevékenységét autószerelői, autóvillamosság-szerelői, alkatrész-kereskedelemmel. A bővítéssel összefüggő engedélyezési és egyéb kötelezettségekről érkezett olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Egyéb szálláshely szolgáltatás-üdülés, egyéb átmeneti szálláshely adózása, pénztárgép használata, kötelezettsége
Kérdés
Egy ügyfelem 2012-ben, Siófokon, a tulajdonában lévő lakásban alkalomszerűen 3 szobát kiadott vendégeknek. A NAV felé be is jelentette 559001 egyéb szálláshely-szolgáltatás tevékenység 2012-ben megjelöléssel. Minden alkalommal számlát állított ki a vendégnek fizetéskor, csak a szállást biztosítja a mai napig is. Most a NAV -tól kapott egy felszóllítást hiánypótlásra, mivel az 559001 helyett 552006-ra változott az ÖVTJ kód. A 2018. évre a tételes átalányadózást jelölte adózási formának, de ezt csak az 552006 tevékenységi kör folytatásával lehet. Kérdésem: ahogy utánaolvastam, az 552006 kód pénztárgép használatát írja elő, vagy be kellett volna jelentkezni, hogy számlát használ és adatszolgáltatástási kötelezettsége lenne. Pótolni lehetséges-e a bejelentkezést, adatszolgáltatást utólag be lehet-e adni, mivel utólag szembesültünk a fent leírtakkal? Hogyan lehet ezt helyretenni? Előre is köszönöm a segítő tanácsot. Üdvözlettel: Kutasi G.
Nyugta- és számlaadás együtt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy ha egy kft. a boltjában pénztárgépet használ, és abba beütötte azokat a bevételeket is, amikről számlát is kiállított, akkor ezt hogyan lehet rendezni, mivel így most duplán szerepel nála ez bevételként a könyvelésében. Ez duplán szerepelt az áfabevallásában is? Milyen bizonylattal, jegyzőkönyvvel lehet ezt javítani? Előre is köszönöm a válaszukat.
Vendéglátás kitelepülése fesztiválokra
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vendéglátóhelyünk állandó üzemeltetése mellett kitelepülne fesztiválokra, rendezvényekre. Ezek a rendezvények általában 7 napnál nem hosszabb időtartamúak. Pénztárgépeink állandó státusszal rendelkeznek. A NAV felé van-e jelentési kötelezettségünk? Mi minősül változó telephelynek, mozgóboltnak illetve mozgó vendéglátásnak? Köszönettel: Tóth Ildikó
Kft. tevékenységének bővítése
Kérdés
A kft. bővíteni tervezi a tevékenységét autószerelő, autóvillamosság-szerelő, alkatrész-kereskedelemmel. Milyen bejelentési kötelezettségei vannak a fenti tevékenységekkel kapcsolatban? Pénztárgép használati kötelezettsége lesz-e a vállalkozásnak? Ha igen, a bejelentéstől vagy a tevékenység tényleges megkezdésétől? A vállalkozás kettős könyvvitelt vezet, eddig számláit számítógépes programmal állította ki. Várom megtisztelő válaszukat.
Pénztárgép
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó virágcsokrok, -kosarak házhoz szállításával (gyakorlatilag ajándék virágcsokrok futárkodásával) szeretne foglalkozni. Klasszikus virágüzletet működtetni nem szeretne. A megrendeléseket zömében telefonon tervezi felvenni. Ebben az esetben kötelező-e nevezett vállalkozónak pénztárgépet működtetnie? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel.
Egyéni vállalkozó – nyugta vagy számla adása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném állásfoglalását: Ha egy egyéni vállalkozó (nem őstermelő) saját termelésű zöldséget, gyümölcsöt ad el a székhelyén/telephelyén évente 1-2 alkalommal, akkor az pénztárgépköteles tevékenység, vagy nyugtát is állíthat ki az eladásról? Amennyiben kötelező a pénztárgép, és a vállalkozó nyugtát adott ki, van-e lehetősége utólag ezt korrigálni? Válaszát előre is köszönöm.
Pénztárgép használat NAV állásfoglalás fényében
Kérdés
Tisztelt Szakértő. Egy NAV munkatárs által tartott előadáson vettem részt 06. hóban, ahol u.azt mondták, amit most le is írtak a 2018.08.16án megjelent állásfoglalás 2. és 3 pontjában. Azt, hogy nem lehet beütni árbevételként ha számlát kér a vevő, hanem csak egyéb bevételként lehet (pontosabban kell), hogy egyezzen a pénztárban lévő pénzeszköz. Kérem véleményezze, mert itt a fórumon ezzel ellentételes válaszokat lehet olvasni. Követem ezeket a kérdés-válaszokat és mind azt írja, hogy be lehet ütni bevételként és igen, így duplán megy adat a NAV-nak, de majd egy ellenőrzésen kideríti a NAV, hogy mi a valós adat. És ami nincs beütve a pénztárgépbe mint árbevétel (csak mint egyéb bevétel), akkor arra kell beadni PTGSZLAH jelentést? Köszönettel:
Dilemmák az online számlázás és az egyidejű pénztárgéphasználat miatt
Cikk
A számítógépes számlázóprogram, illetve az online pénztárgép rendszeréből elküldött ugyanazon számlaadatokról honnan fogja tudni a NAV rendszere, hogy az nem két külön eseményről, hanem ugyanarról szól? Az összegen kívül ugyanis nincs más egyező azonosítójuk a bemenő adatoknak. Akár lehet két azonos összegű, de különböző ügylet is. Ha minden, tehát az összes számla, nem csak a 100 ezer forint feletti áfatartalmúak adatait online beküldi az informatikai rendszer, akkor mi szükség van a PTGSZLAH beküldésére? – kérdezte olvasónk. Dr. Kelemen László jogász, adószakértő válaszolt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
