979 találat a(z) pénztárgép cimkére

Kérdés

Tisztelt Szolnoki Úr! Köszönöm szépen a válaszát (2020. 02. 12.). https://adozona.hu/kerdesek/2020_2_1_Penztargep_vwp Azt szeretném megkérdezni, hogy a készpénzes számlához kötelező-e bevételi pénztárbizonylatot kiállítani, hiszen a készpénzes számlát a fizetéskor adjuk át a vevőnek, és számlázóprogrammal történik a kiállítása, valamint a NAV-hoz be van kötve, így még egyszer leírni ugyanazt, ami a számlán szerepel, túlzott adminisztrálásnak érezzük és a könyvelés a bizonylat alapján történik és nem a bevételi bizonylat alapján. Előre is köszönöm a válaszát. GG

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy gépjárműalkatrész-kereskedelmi tevékenységet folytató kft. az olyan készpénzes vásárlásokat is beüti a pénztárgépbe, melyekről számla is készül. Ezen számlák kiállítása jelenleg papír alapon történik. A jövőben szeretnék egy online számlázó program használatára áttérni. Mivel 2020. 07. 01-jétől változik az online számla adatszolgáltatás rendszere, nem fog ez dupla adatszolgáltatást eredményezni? Továbbra is elfogadható lesz ez a gyakorlat, hogy a számlázóprogrammal kiállított készpénzes számlák összege is beütésre kerül az online pénztárgépbe? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.

Kérdés

Kedves Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy hol találok törvényi előÍrást arra vonatkozóan, hogy a pénztárgépkezelő a gyakorlatban mikor köteles a nyugtát a vevő kezébe adni. Amikor megkapja a vevőtől a készpénzt, vagy előbb odaadja a nyugtát és utána veheti el a készpénzt. NAV szempontjából fontos a dolog, mert volt olyan eset, amikor azért bírságoltak meg egy céget, mert a készpénz átvétele után adta csak oda a nyugtát, ami gyakorlatban elég érdekes kérdés. Köszönöm válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 2020. 07. 01-jétől hatályba lévő törvényi szabályozás szerint a kibocsátott számlákról készülő adatszolgáltatás köre kibővül és minden belföldi adóalany részére kiállított számla értékhatártól függetlenül a NAV-hoz lejelentésre kell kerüljön. Kérdésem az alábbi gyakorlatra vonatkozik: egy üzletben pénztárgépbe kerül beütésre az értékesítés árbevétele. Ha a vevő számlát kér, akkor is be van ütve a pénztárgépbe az összeg, viszont akkor egy nyomdai úton előállított számlatömbben kézzel kiállított számlát kap az ügyfél, a pénztárgépes nyugta pedig a számlatömbbe kerül az adott számlához hozzátűzve. Ez esetben jelenleg az online pénztárgépen keresztül jut el az árbevétel adat az adóhatósághoz. Viszont ha 2020. 07. 01. után a számlákat is külön le kell jelenteni az online számla elektronikus felületén, akkor a bevételi adat megduplázódva érkezik a NAV-hoz. Mi a megoldás? 1. Az online pénztárgépbe beütött számlákat nem kell lejelenteni külön (törvényhely)? 2. Nem szabad az online pénztárgépbe beütni az árbevételt, ha a vevő számlát kér? Viszont akkor ez utóbbi esetben kassza ellenőrzéskor a NAV ellenőrei azt fogják kifogásolni, hogy nem egyezik a kasszában található pénzösszeg a pénztárgépbe beütött bevétel összegével. Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő, Személyi edző (katás) 8551 szám alatti tevékenységéről adhat-e nyugtát pénztárgéppel? Köszönettel: GG

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kávézónkban pénztárgépet és bankkártyaolvasó terminált üzemeltetünk. Havonta pár alkalommal vendégeink kérnek számlát, készpénzes és kártyás fizetésről. Eddig számlázóprogramunkkal adtunk számlát, úgy, hogy a pénztárgépbe beütöttük az összeget, és hozzátűztük a számlához a bizonylatokat, a nyugtát és a bankos papírt. Úgy gondolom, ez nem jó megoldás, mert így a NAV rendszerébe kétszer megy, mi a fentieket egyszer szerepeltettük a könyvelésben. Gondolom, a kártyás fizetést nem kellene a pénztárgépbe ütni, csak a terminálon lehúzni és számlát adni, de mi a teendő a készpénzessel? A pénztárgép nem tud számlát adni, pedig az lehetne a megoldás. Kérem segítségét abban, mi a helyes eljárás! Köszönettel: GG

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó megveszi a Szerencsejáték Zrt.-től a sorsjegyeket, amelyeket azonnal kifizet (NEM bizományos értékesítés). A Szerencsejáték Zrt. elszámolási bizonylattal átadja a sorsjegyeket, majd azonnal önszámlázás formájában számlázza a jutalékot, és az elszámolási bizonylat végén a sorsjegyek eladási árából levonva, megállapítja, hogy mennyi az egyéni vállalkozó által fizetendő összeg. Mit és hogyan kell az egyéni vállalkozónál könyvelni (az egyéni vállalkozó eredményébe számít-e a sorsjegyekből befolyt bevétel illetve kiadás)? A sorsjegy eladásakor az ellenértéket be kell ütni a pénztárgépbe? Amennyiben a vásárló nyer, akkor azt a pénztárgépben milyen jogcímű kifizetésként kell rögzíteni (csak 5000 forint alatti nyereményt fizethet ki az egyéni vállalkozó, a szemközti lottózóban váltható ki az efölötti nyertes összeg. Nap végén a lottózó által kifizetett összeget átadja az egyéni vállalkozónak.)? Hogyan könyvelendő? A kapott összeget szerepeltetni kell a pénztárgépben?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy hajnalig nyitvatartó vendéglátó egységnél a napi forgalmi jelentésen szereplő napi bevétel összege adózás szempontjából mely időszakhoz tartozik például egy szilveszteri ünnepség alkalmával, hiszen nem lekövethető számunkra, hogy abból arányosan mekkora részösszeg alkotja az előző, illetve a tárgyévi bevételt? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Kérdésem: 1.) Mi az eljárás abban az esetben ha egy büfében a vendég kártyával fizet, de számlát is kér, azaz a számlakiállítás miatt nem szerepelhet a pénztárgép forgalomban, viszont ha nem szerepel a pénztárgép forgalomban, akkor az esti zárásnál nem egyezik a terminál által kiadott záró összeg a pénztárgép záró összegével. Köszönettel

Kérdés

Tisztelt Szolnoki Béla! Köszönöm válaszát: "https://adozona.hu/kerdesek/2020_1_12_Uzeltben_nyilvantartott_keszpenz__jlj" De én nem a könyvelési részét kérdeztem az üzletben használt pénztárgép használatának, hanem azt, hogy az üzletben a pénztárosnak technikailag hogyan kell kezelnie a pénztárgépet és a készpénzt. Kérem, szíveskedjen elolvasni a kérdésemet újra, és a technikai részét leírni annak, hogy az üzletben mi a teendő! Azt, hogy hogyan kell könyvelni, mi is tudjuk. Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Ügyfelem őstermelő, saját gazdaságában előállított húskészítményeket értékesít (rendelkezik megfelelő hatósági engedélyekkel), a "műhely"-hez tartozó bemutatótermében. A kérdésem az, hogy pénztárgép használatára kötelezett-e, vagy elegendő a kézi nyugta, számla kiállítása. Az értékesítés időszakos, egy-egy falusi rendezvényhez kapcsolódóan, illetve meghirdetett falusi vendégasztal keretében értékesíti a saját készítményeit. Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy üzletben, ahol kötelező a pénztárgéphasználat, milyen módon kell a készpénzt nyilvántartani? Azokat az értékesítéseket, melyekről a vevő készpénzes számlát kér, tudomásom szerint a pénztárgépbe már nem kell beütni, de ezt az összeget ebben az esetben milyen módon kell nyilvántartani? Esetleg a pénztárgépbe mégis be kell ütni mint pénzbevételezés és így kell a kasszába belerakni? Ha a szállítókat fizetik ki készpénzzel, akkor pedig a pénztárgépbe be kell ütni egy pénzkivételt? Ha igen, ezeknek mi a módja? A pénztárgépes kasszában ennek megfelelően annak az összegnek kell szerepelnie, amit akár nyugta ellenében, akár számla ellenében a pénztáros megkapott, illetve amit készpénzes szállítókra kifizetett? Ha igen, ezt a NAV helyszíni ellenőrzés alkalmával ellenőrizheti, hogy a kasszában lévő pénz megegyezik a bevételezett és kiadott összegek egyenlegével? Abban az esetben, ha a szállítók készpénzes számlái már a könyvelőnél vannak, akkor a NAV milyen módon tudja ellenőrizni, hogy a kasszában nyilvántartott összeg stimmel a bizonylatok (kimenő-bejövő) összegeinek egyenlegével? A bankkártyás fizetéseket be kell ütni a pénztárgépbe, abban az esetben, ha a vevő erről számlát is kér? A bankkártyás fizetéseket be kell ütni a pénztárgépbe, ha a vevő nem kér róla számlát? Hisz ekkor a pénz nem jelenik meg a kasszában.

Kérdés

Tisztelt Partnerünk! Kiskereskedő vállalkozó pénztárgépet használ, valamint készletei nyilvántartására számlázó programot. Minden ügyfélnek számlát bocsát ki, aki készpénzes fizető, azt a pénztárgépbe nyugtával beütik, és ha számlát kér kiállítják, ha nem kér, akkor egy opció szerepel a számlázó programban "Lakossági vásárló". Ezt használva tudja a készletet azonnal kezelni, valamint a napi pénztárjelentését elkészíteni, és a pénztárgép forgalma igy tud egyező lenni mindig számolhatóan a saját és az elszámoltatás miatt is, minden egyező. A napokban volt egy NAV-próbavásárlás. A kereskedő a pénzt elvette, a pénztárgépbe a nyugtát beütötte, megkérdezte, hogy kérnek-e számlát, a válasz az volt, hogy nem, ezért a lakossági opcióval kinyomtatott számlát adták át az ügyfélnek. Aki ezek után igazolta magát és közölte, hogy az eljárásuk nem felel meg a törvényi előírásoknak, mert a nyugtaadási kötelezettség adását elmulasztották. Lefotózták és leírták jegyzőkönyvben, hogy minden bevétel rendezetten a pénztárgépbe beütésre történt, de a nyugta a vállalkozó példányához került betűzésre. Ezért az adási kötelezettség elmulasztását tartalmazza a jegyzőkönyv. Kérdés: ez ténylegesen kimeríti az adási, vagy a vállalkozó csak a nyugta "átadási" kötelezettségét mulasztotta így el. A számlázó rendszer megbízható, viszont jóhiszeműen használták így. Most azóta a nyugtást ugyan úgy lakosságiként rögzítik, de a számla helyett a nyugtát adják oda annak a vevőnek, aki nem nevesíti önmagát. Mekkora hibát vétett?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Adószám rögzítése NTAK rendszerben

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Védjegy használata

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Energiaital forgalmazása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink