927 találat a(z) pénztárgép cimkére

Borravaló bankkártyás fizetés esetén Kérdés

Pénztárgéphasználat Kérdés

Üzemanyagtöltő-állomás bizonylatai Kérdés

A 48/2013. NGM rendelet GA) pontja határozza meg az üzemanyagkút-kezelő pénztárgép-követelményét. A törvény 2. pontja előírja: 2. Az üzemanyag kiadását követően a kútoszlop számlálójának nullázását, és újabb üzemanyag kiadásának engedélyezését a nyugta, egyszerűsített számla teljes körű kinyomtatásával egy időben kizárólag a pénztárgép végezheti el. Amikor jövedéki ellenőrzés van, a NAV első kérdése, hogy kérnek egy nyilatkozatot a pénztárgép-forgalmazótól, hogy az oszlop és a pénztárgép szabályosan van-e összekötve. Ezt mi úgy értelmezzük, hogy bármilyen üzemanyag-értékesítés után a pénztárgépnek gondoskodnia kell egy bizonylat kinyomtatásáról. Felmerült az igény, hogy mobil applikációval lehessen tankolni éjszaka és ekkor csak számla készüljön. Lehet-e pénztárgép nélkül bizonylatot kiadni töltőállomáson? A töltőállomás nappal pénztárgépet használ, akár bankkártyás, akár készpénzes fizetéssel, akár szerződött partner részére végez értékesítést. Többféle álláspont létezik .Van, aki azt mondja, hogy ha számlát ad, nem kell nyugtát adni. Van, aki azt mondja, hogy ez kezelő személyzet nélküli üzemmód, erre az Áfa tv. 163. § (2) b) pontja irányadó. A 48/2013. NGM rendelet GC pontja külön szabályozza az önkiszolgáló üzemanyagkút-rendszer bizonylatolását. Mivel lehet számlát kiállítani üzemanyagkúton? Kötelező-e a pénztárgép használata?

Zöldségbolt nyitása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbi esetben: alanyi mentes, nyugdíjas egyéni vállalkozó főtevékenysége a piaci kiskereskedelem, zöldség-gyümölcs értékesítés, 2020. 04. 27-étől melléktevékenységként üzlethelyiséget is bérel és zöldség-gyümölcs boltot nyit, alkalmazottat vesz föl a boltba (de főtevékenység továbbra marad a piaci értékesítés). Az üzletbe pénztárgépet vásárol, a napi forgalmat itt rögzíti, de a piaci forgalmát ahol eddig nyugtát, számlát adott hogyan kell? A kérdés az, hogy maradhat-e a piacra továbbra is a nyugta számla, és a boltba a pénztárgép-használat vagy a piaci értékesítéseit adott nap végén be kell ütni a pénztárgépbe? Hogyan jár el ebben az esetben szabályosan? Ugye nem kell kettő pénztárgép? Köszönöm!

A veszélyhelyzet után még 120 nap van a pénztárgépek és az automata berendezések éves felülvizsgálatára Cikk

Ha az online pénztárgép, illetve az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezés felügyeleti egysége éves felülvizsgálatának határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, akkor a felülvizsgálatot az üzemeltetőnek a veszélyhelyzet megszűnése utáni 120 napon belül kell elvégeztetnie, tette közzé oldalán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Nyugdíjas, átalányadózó egyéni vállalkozó Kérdés

Fodrász tevékenységét nyugdíjas, átalányadózó egyéni vállalkozóként folytatja. Pénztárgéphasználatra nem kötelezett, a bevételeiről nyugtát állít ki. Kérdésem: 2020. 07.01. után a bevételek elszámolása hogyan történhet? Továbbra is kiállíthat-e nyugtát, vagy elektronikus számlázásra lesz kötelezett? Milyen lehetőségek közül választhat? Várom megtisztelő válaszát.

Tovább érvényesek a pénztárgépek szervizelésére jogosító igazolványok Cikk

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró műszerészi igazolványok érvényességének meghosszabbodására hívja fel a figyelmet.

Egycélú utalvány beváltása pénztárgépes értékesítésnél Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk bolti kiskereskedelmi tevékenységet folytat, csak 27 százalékos adókulcsú terméket forgalmazunk. A vevőink részére saját kibocsátású utalványt értékesítünk, elszámolása: T38-K45 utalvány értéke illetve T36-467 utalvány áfatartalma. A pénztárgépünk egyben készletet is kezel, a termékek tételesen megjelennek a nyugtán. Helyes-e, hogy a pénztárgépbe beütjük az 1 db „X” terméket, melynek értéke bruttó 1270 forint (nettó 1.000, áfa 270 forint), majd fizetőeszközként kezeljük az elfogadott 500 forint (áfatartalom 106 forint) utalványt? Az értékesített termék könyvelése T38-K91 és K467. A beváltott utalvány értéke T45-K38. Mivel az utalványértékesítéskor megfizettük az arra jutó áfát, ezért a könyvelésben korrekciós tételként szerepeltetjük T 467-K368. A pénztárgép zárószalagján látszik az elfogadott utalványok összege. Kérdésünk az, hogy mi az utalvány beváltásakor a helyes könyvelés pénztárgép használata esetén, a gyakorlatban mi az elfogadott az áfa és a bevétel elszámolására? Segítő válaszát köszönjük!

Pénztárgép Kérdés

Tisztelt Szolnoki Úr! Köszönöm szépen a válaszát (2020. 02. 12.). https://adozona.hu/kerdesek/2020_2_1_Penztargep_vwp Azt szeretném megkérdezni, hogy a készpénzes számlához kötelező-e bevételi pénztárbizonylatot kiállítani, hiszen a készpénzes számlát a fizetéskor adjuk át a vevőnek, és számlázóprogrammal történik a kiállítása, valamint a NAV-hoz be van kötve, így még egyszer leírni ugyanazt, ami a számlán szerepel, túlzott adminisztrálásnak érezzük és a könyvelés a bizonylat alapján történik és nem a bevételi bizonylat alapján. Előre is köszönöm a válaszát. GG

Számlázóprogram és pénztárgép Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy gépjárműalkatrész-kereskedelmi tevékenységet folytató kft. az olyan készpénzes vásárlásokat is beüti a pénztárgépbe, melyekről számla is készül. Ezen számlák kiállítása jelenleg papír alapon történik. A jövőben szeretnék egy online számlázó program használatára áttérni. Mivel 2020. 07. 01-jétől változik az online számla adatszolgáltatás rendszere, nem fog ez dupla adatszolgáltatást eredményezni? Továbbra is elfogadható lesz ez a gyakorlat, hogy a számlázóprogrammal kiállított készpénzes számlák összege is beütésre kerül az online pénztárgépbe? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.

Pénztárgép nyugtaadás kezeléséhez Kérdés

Kedves Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy hol találok törvényi előÍrást arra vonatkozóan, hogy a pénztárgépkezelő a gyakorlatban mikor köteles a nyugtát a vevő kezébe adni. Amikor megkapja a vevőtől a készpénzt, vagy előbb odaadja a nyugtát és utána veheti el a készpénzt. NAV szempontjából fontos a dolog, mert volt olyan eset, amikor azért bírságoltak meg egy céget, mert a készpénz átvétele után adta csak oda a nyugtát, ami gyakorlatban elég érdekes kérdés. Köszönöm válaszát.

Pénztárgépbe beütött számláról adatszolgáltatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 2020. 07. 01-jétől hatályba lévő törvényi szabályozás szerint a kibocsátott számlákról készülő adatszolgáltatás köre kibővül és minden belföldi adóalany részére kiállított számla értékhatártól függetlenül a NAV-hoz lejelentésre kell kerüljön. Kérdésem az alábbi gyakorlatra vonatkozik: egy üzletben pénztárgépbe kerül beütésre az értékesítés árbevétele. Ha a vevő számlát kér, akkor is be van ütve a pénztárgépbe az összeg, viszont akkor egy nyomdai úton előállított számlatömbben kézzel kiállított számlát kap az ügyfél, a pénztárgépes nyugta pedig a számlatömbbe kerül az adott számlához hozzátűzve. Ez esetben jelenleg az online pénztárgépen keresztül jut el az árbevétel adat az adóhatósághoz. Viszont ha 2020. 07. 01. után a számlákat is külön le kell jelenteni az online számla elektronikus felületén, akkor a bevételi adat megduplázódva érkezik a NAV-hoz. Mi a megoldás? 1. Az online pénztárgépbe beütött számlákat nem kell lejelenteni külön (törvényhely)? 2. Nem szabad az online pénztárgépbe beütni az árbevételt, ha a vevő számlát kér? Viszont akkor ez utóbbi esetben kassza ellenőrzéskor a NAV ellenőrei azt fogják kifogásolni, hogy nem egyezik a kasszában található pénzösszeg a pénztárgépbe beütött bevétel összegével. Köszönöm válaszát!

Pénztárgép – személyi edző Kérdés

Tisztelt Szakértő, Személyi edző (katás) 8551 szám alatti tevékenységéről adhat-e nyugtát pénztárgéppel? Köszönettel: GG

Pénztárgép Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kávézónkban pénztárgépet és bankkártyaolvasó terminált üzemeltetünk. Havonta pár alkalommal vendégeink kérnek számlát, készpénzes és kártyás fizetésről. Eddig számlázóprogramunkkal adtunk számlát, úgy, hogy a pénztárgépbe beütöttük az összeget, és hozzátűztük a számlához a bizonylatokat, a nyugtát és a bankos papírt. Úgy gondolom, ez nem jó megoldás, mert így a NAV rendszerébe kétszer megy, mi a fentieket egyszer szerepeltettük a könyvelésben. Gondolom, a kártyás fizetést nem kellene a pénztárgépbe ütni, csak a terminálon lehúzni és számlát adni, de mi a teendő a készpénzessel? A pénztárgép nem tud számlát adni, pedig az lehetne a megoldás. Kérem segítségét abban, mi a helyes eljárás! Köszönettel: GG

Sorsjegy-értékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó megveszi a Szerencsejáték Zrt.-től a sorsjegyeket, amelyeket azonnal kifizet (NEM bizományos értékesítés). A Szerencsejáték Zrt. elszámolási bizonylattal átadja a sorsjegyeket, majd azonnal önszámlázás formájában számlázza a jutalékot, és az elszámolási bizonylat végén a sorsjegyek eladási árából levonva, megállapítja, hogy mennyi az egyéni vállalkozó által fizetendő összeg. Mit és hogyan kell az egyéni vállalkozónál könyvelni (az egyéni vállalkozó eredményébe számít-e a sorsjegyekből befolyt bevétel illetve kiadás)? A sorsjegy eladásakor az ellenértéket be kell ütni a pénztárgépbe? Amennyiben a vásárló nyer, akkor azt a pénztárgépben milyen jogcímű kifizetésként kell rögzíteni (csak 5000 forint alatti nyereményt fizethet ki az egyéni vállalkozó, a szemközti lottózóban váltható ki az efölötti nyertes összeg. Nap végén a lottózó által kifizetett összeget átadja az egyéni vállalkozónak.)? Hogyan könyvelendő? A kapott összeget szerepeltetni kell a pénztárgépben?