927 találat a(z) pénztárgép cimkére
Önkiszolgáló autómosó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Önkiszolgáló autómosót üzemeltető cég – személyzet nélküli, és azt tudom, hogy alapesetben ilyenkor nem kell pénztárgép – esetében szeretném kikérni a véleményét. 1. eset: Az ügyfelek pénzérmével – 200-as 100-as – használják a berendezést, és van egy pénzváltó automata, ami a papírpénzt váltja. 2. eset: Az ügyfelek zsetont használnak, amelyet egy berendezés biztosít számukra a bedobott pénz ellenében. Kell-e bármelyik esetben pénztárgép? Köszönettel: L.Margit
Cipész – pénztárgép
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás cipész egyéni vállalkozó pénztárgépre kötelezett. Telephelyén bejelentett pénztárgép üzemel. Szeretne más településre kijárni cipőket javításra összeszedni, és javítás után kiszállítani. Milyen feltételekkel teheti ezt meg? Szükséges-e hozzá mobil pénztárgép, vagy elég, ha nyugtatömböt visz magával, és utólag beüti a pénztárgépbe a szolgáltatás díját? Tisztelettel: Bodolai Marianna
Különbözeti áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem használt és új telefon értékesítésével bővíti a tevékenységét. A tevékenységi kört már augusztusban bejelentettük, de a boltot még csak most nyitja. Lehetőség van-e most, boltnyitáskor bejelenteni a különbözeti áfát vagy ezt már csak 2019.01.01-től lehet bejelenteni? Elkülönül-e egymástól a használt és új telefon értékesítése? Vagyis ha új telefont értékesít akkor az a normál szabályok szerint adózik és beszerzésének áfája levonható? Csak a használt telefon értékesítésre kell alkalmaznunk a különbözeti áfát és az árrésből visszaszámítani az áfa összegét? Megveszi 80 000 forintért, eladja 100 000 forintért és a 20 000 forintból kifizeti 4252 forint áfát? Amennyiben használt telefon vesz számlára, abban az esetben sem lehet élni levonási jogával, mert ha bejelentkezünk különbözeti áfára, akkor minden használt telefon vásárlása és értékesítése esetén kötelező alkalmazni a különbözeti áfát? Amennyiben elkülönül az új termék értékesítése és a használt értékesítése akkor a pénztárgépbe új telefon értékesítése esetén 27 százalékos áfával üti be, ha használtat értékesít, akkor áfa nélküli kóddal üti be a pénztárgépbe?
Adományozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Workshop tevékenységet végző társaság az általa nyújtott szolgáltatás ellenértékének felét alapítvány részére kívánja adományozni. Az összeg átvételekor mi a helyes eljárás? A pénztárgépbe a teljes összegnek be kell-e kerülnie, vagy megteheti, hogy csak a felét bevételezi, az adományra szánt összeget pedig külön gyűjti?
Pénztárgép napi készpénzállománya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Várom szíves válaszát alábbi kérdésemre. Mélygarázsban használt NAV-engedélyes pénztárgép csak abban az esetben tud áfás számlát kiállítani, ha a pénztárgépbe beütik az összeget, amelyről áfás.számlát kér a vendég. Ez akkor jelent problémát, ha a vendég már a parkolóautomatánál kifizette a parkolási díjat. Sajnos hiába írtuk ki az automatákra, hogy áfás számla igénylése esetén az ablaknál fizessenek, sokan ezt nem így teszik. Mivel a számla kiállítását nem tagadhatjuk meg, így duplázódik az árbevétel. Ezt úgy javítjuk, hogy az áfás számla összegét levonjuk az automata aznapi bevételéből. Napközben viszont ebben az esetben a pénztárgép napi készpénzállománya nem egyezik meg a tényleges pénzkészlettel, hiszen az automatánál fizettek. Helyes ez a megoldás, ha nem, mi a teendő? Köszönettel: Havasi Györgyi
Pénztárgéphasználat
Kérdés
Tisztelt Szakértó! Egy egyéni vállalkozó használtruha-kereskedelmi tevékenységet folytat. Tevékenységét (teáor 47.79 Használtcikk bolti kiskereskedelem) bérelt üzlethelyiségben online pénztárgép használatával folytatja. Január hónaptól az üzlethelyiség bérleti szerződése felmondásra kerül, így piacon folytatja tovább tevékenységét. A piacon történő árusításhoz, ha jól tudom nem kötelező a pénztárgép használata, elegendő a nyugta? Mi a teendő ebben az esetben a pénztárgéppel, a szüneteltetést szükséges bejelenteni a NAV felé? Szükséges bővíteni a tevékenységi kört a 47.82 Textil, ruházat, lábbeli piaci kereskedelem tevékenységi körrel? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Nyomda
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk nyomdát üzemeltet. Szeretnénk nem saját gyártású irodai papírárukat is értékesíteni a betérő ügyfeleknek, mint például naptárt, határidőnaplót stb. Ezeket a megvásárolható termékeket egy polcon helyeznénk el az irodában, ahol a számlákat állítjuk ki a nyomdai szolgáltatásokról és felvesszük a rendeléseket. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben bolti értékesítés valósul-e meg, azaz a 47.62 Újság, papíráru-kiskereskedelmi tevékenységet kell bejelenteni az önkormányzatnak és pénztárgéphasználati kötelezettség lép életbe, vagy esetleg 47.99 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelmi tevékenységként is végezhető? Nem tudjuk besorolni ezen tevékenység végzésének jellegét, ezáltal nem vagyunk abban biztosak, hogy kell-e pénztárgépet használni ezen termékek értékesítése esetén.
Pénztárgép használata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni. NAV-ellenőrzés során felmerült, hogy egyéb, nem bolti, piaci kereskedelemmel (TEAOR 47.99) foglalkozó cégnek kötelező lenne pénztárgépet használni. A jogszabálynak utána nézve úgy látjuk, hogy nem kötelező számukra a pénztárgép használata a TEAOR alapján, ebben tudna-e tanácsot adni, hogy jól látjuk-e, és ha igen, melyik jogszabályra hivatkozzunk. Köszönöm mihamarabbi válaszát, hogy tudjunk reagálni a jegyzőkönyvre 12 napon belül. Üdvözlettel: Uchály Andrea
Tanboltba pénztárgép
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy pénztárgép használatának mi a menete egy gyakorlati képzést végző vállalkozásnál? Eladótanulókkal is kötött tanulószerződést, és szeretne pénztárgépet használni oktatási, gyakorlási célra. Köszönettel! Ildikó
Pénztárgéphasználat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetben kérem szíves segítségét. Egy egyéni vállalkozó egy üzlethelyiségben egyszerre több tevékenységet is végezne: fodrászat, masszázs, ruházati és kozmetikai termékek értékesítése. Az üzlet kialakítása erre lehetőséget ad, illetve megvannak a megfelelő szakképzettségű dolgozók is. Információim szerint pénztárgépre kötelezett a ruházati és kozmetikai cikkek kiskereskedelme, illetve a masszázs (9604 01 Övtj), azonban a fodrászat nem. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a vállalkozó használhat-e egy darab pénztárgépet, melybe a fenti összes tevékenységekből származó bevételét elkülönítve beüti (beleértve a fodrászat bevételét is)? Válaszát előre is köszönöm!
Visszáru számlával
Kérdés
Tisztelt Szolnoki Béla ! Korábbi válaszával kapcsolatban lenne még egy kérdésem. Az előző ügyben a konkrét gyakorlat: egy vevő visszahozza a korábban (például 1 hete ) megvett árut, mert nem használta fel. Ezt a bolt visszaveszi tőle. Korábban nyugtát kapott a vásárlásról a vevő, most pedig névre szóló készpénzes számlát állítanak ki (negatív számlát) a visszáruról. Nem helyesbítés, módosítás történik, hanem visszavétel. Pénztárgépbe egyéb kiadásba ütik, nem tudnak nyugtát kiállítani. Pénztárgépesek azt mondták, hogy ezt a gép nem tudja. Ott a funkció hozzá, de nem képes rá a gép. Véleményem szerint a helytelen gyakorlat az online pénztárgép miatt van. Kérem szakértő javaslatát a helyes eljáráshoz a visszáruval kapcsolatban, amennyiben tovább folytatják a készpénzes számla kiállítását. Köszönettel.
Eurós készpénzes fizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Több ügyfelem is jelezte, hogy szeretnének elfogadni eurót, kiskereskedelemben, vendéglátóiparban. A helyes eljáráshoz szeretnék segítséget kérni. 1. Hogyan kell helyesen eljárni helyesen, ha a pénztárgép kezeli az eurót, és ha nem? 2. Jól látható helyen kifüggesztett alkalmazott árfolyam elegendő? Ha a pénztárgép kezeli az eurót, akkor ezzel az árfolyammal átszámított eurós összeget kell beütni a pénztárgépbe? 3. Ha nem kezeli az eurót, akkor be kell ütni a forintértéket, és a kifüggesztett árfolyam szerint kell elvenni az eurót a vendégtől/vásárlótól? Ennek a nyilvántartása hogyan történik a pénztárgépben? El kell különíteni az eurót a kasszában? 4. Fel kell-e tüntetni az árakat euróban is? Vagy elég a kifüggesztett árfolyam? 5.Visszaadni csak forintban lehet? Ha van a pénztárban euró is, akkor lehet visszaadni euróban is eurós fizetés alkalmával? Ez nem minősül pénzváltó tevékenységnek? 6. A cégek jellemzően az MNB-árfolyamot alkalmazzák az áfatörvény és a számviteli törvény esetében. A kifüggesztett árfolyam ezzel természetesen nem egyezik meg. Hogyan állapítom meg az euróval történt fizetés esetén az áfaalapot, illetve a bevétel értékét? (Egy 12 700 forint értékű árunak 2700 forint az áfája. A kifüggesztett árfolyam 285 forint/euró, így elkérek az áruért 45 eurót, aminek – kerekítve – 10 euró az áfatartalma. Bekerül a valutapénztárba 45 euró. Ezen a napon az MNB-árfolyam 320 forint/euró. Milyen forintértéken állapítom meg a valutapénztárban szereplő euró értékét? Mennyi lesz a számviteli törvény szerinti árbevétel, és mennyi lesz a fizetendő áfa összege?) Köszönöm.
Pénztárelszámolás kereskedelmi boltoknál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiskereskedelmi boltjainkban a pénztárzárások adott nap végén úgy történnek, hogy az online pénztárgép zárószalag-lekérdezései után (ezek nyomtatásra és iktatásra kerülnek, illetve a könyvelés alapját is képezik) eladóink kitöltenek egy úgynevezett pénztárelszámolás nyomtatványt. Az első oldalon részletezik a pénztárgépben történő kiadásokat és bevételeket, majd összevetik azokat a pénztárgépben leltár szerint felvett pénzzel. Az ez alapján kiszámolt többletet, hiányt a következő napon értelemszerűen beütik a pénztárgépbe (többletforgalomként, hiány pénztár be művelettel). A pénztárgépeink frissítésen esnek át, aminek következményeként a kiadásokat (szállítók kifizetése) és bevételeket (előző napi pénztárhiány, váltó stb.) csak kódolással lehet ki- és beütni, és záráskor egy plusz kivonatot is kap az eladó a nap végi elszámoláshoz. Kérdésem az lenne, hogy kötelező-e a pénztárelszámolás nyomtatvány a továbbiakban is, mivel ez a kivonat ugyanezen tételeket összesíti, gyakorlatilag felesleges külön elszámolás készítése. (Lábjegyzetben: a nyomtatvány drága, költséges). Előre is köszönjük válaszát!
Ezeken a településeken számítson adóellenőrzésre!
Cikk
Fokozottan ellenőrzi a NAV a virág- és ajándékárusokat október végén, s a távol-keleti áruk kiskereskedelmére irányul kiemelt a figyelem.
Kiskereskedelmi értékesítés EUR-ban, pénztárgép
Kérdés
Egy kft. egyazon kiskereskedelmi üzletében forintért és EUR-ért is értékesíteni szeretné áruit. A cég a termékeken forintban és EUR-ban is feltünteti az árakat. Az EUR-ban megállapított árak figyelembe veszik a keresletet. Azért, hogy a forintban és az EUR-ban is történő eladás egyaránt megfeleljen az online pénztárgépek használatára vonatkozó kötelezettségnek, kerestek az országban olyan pénztárgépet, amely alkalmas az EUR-ban történő kiskereskedelmi értékesítés rögzítésére, vagyis olyat, amely a bevételeket és kiadásokat is EUR-ban rögzíti. Sajnos, ilyen pénztárgépet nem forgalmaznak Magyarországon. Gondolkodtak azon a megoldáson, hogy az EUR-ban lebonyolított forgalomról számlázó szoftveres számlát adnak ki minden vevőnek, és az adatok így jutnak el a NAV-hoz, de ebben az esetben a számlára fel kellene írni a vevő nevét, ami, lévén az EUR-ban vásárlók többsége külföldi vevő, ugyancsak nehézkessé tenné, és esetleg el is lehetetlenítené a kiskereskedelmi eladást. Szeretnénk választ kapni, hogy ebben az esetben mi a helyes megoldás arra, hogy a cég az értékesítéssel kapcsolatos minden jogszabálynak – online pénztárgép használat, áfaalap megállapítása – megfeleljen?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
