109 találat a(z) pótbefizetés cimkére
Pótbefizetés kamata
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A kérdező társaság tagja az eredmény alakulására való tekintettel pótbefizetést teljesített. A későbbi évek eredménye lehetővé teszi ennek visszafizetését. Kérdésünk arra vonatkozik, szükséges-e az adott esemény után kamatot elszámolni? Keletkezik-e a magánszemélynél kamatkedvezményre tekintettel bevétel, ha kamatmentes az ügylet? Segítségüket előre is köszönjük!
Tag kilépése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: amikor egy kft.-ből (két magánszemély tag, 50-50%) az egyik tag ki akar lépni, és a másik szeretné őt kifizetni, akkor azt hogyan teheti meg? Van a kilépő tagnak tagi kölcsöne és pótbefizetése is a cégben a másik taggal együtt egyenlő összegben, melyeket – gondolom – szintén vissza kell neki fizetni. A saját tőke és a jegyzett tőke közötti különbség nagyobb, mint a tag pótbefizetése, tehát ha kifizetik neki, akkor a saját tőke nem csökkenne a törzstőke alá. Ezekről kellene dönteni egy taggyűlésen, illetve az üzletrész-adásvételi szerződésben ezeket is beírni? Válaszukat előre is köszönöm.
Egyszemélyes kft. és a pótbefizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves segítségét: egyszemélyes kft. alapító okiratában nem szerepel a pótbefizetés lehetősége (sem az, hogy lehet, sem az, hogy ne lehetne). Az ügyvezető egy másik (nem az 1/1 tag) személy. Ez esetben egy jegyzőkönyv alapján eszközölhet a tulajdonos (saját tőke javítása céljából) pótbefizetést, vagy ha ezt meg akarja tenni, akkor esetleg emiatt módosítani kell az alapító okiratát? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel maradok!
Kiva alapjának korrekciója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1.) Követelésekre elszámolt értékvesztés kivaalap-növelő tétel-e, hasontóan a Tao. rendszerében ismertekhez? 2.) Pótbefizetés mint sajáttőke-növekmény csökkenti-e a kiva alapját, visszafizetéskor pedig növelné?
Pótbefizetés számvitele
Kérdés
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 37. § (7) bekezdése a nem pénzeszközzel történő pótbefizetéssel kapcsolatban a következőt tartalmazza: „Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt – az eszközmozgással egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni.” Kérem, állásfoglalásukat abban, hogy a fenti jogszabályi hely alábbi értelmezése – kiegészítve a Tao. törvény vizsgálatával – helytálló-e? Amennyiben a pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik és a pótbefizetésként teljesített eszköz nyilvántartási (könyvszerinti) értéke eltér a tagok által elfogadott határozatban, döntésben szereplő, pótbefizetésként elfogadott, meghatározott értéktől, akkor az ilyen módon pótbefizetést teljesítő tagnál a két érték közötti különbözet, a tagnál eredménytételként (nyereségként vagy veszteségként) jelentkezik, és a Tao. törvény az így keletkezett eredményt adóalap módosítás nélkül rendeli adóztatni.
Pótbefizetés teljesítése, illetve visszafizetése a kisvállalati adóban
Cikk
Gyakran felmerülő kérdés a kisvállalati adóalany gazdasági társaságoknál, hogy a tagok által teljesített pótbefizetés összegével szükséges-e módosítani a kisvállalati adó alapját, illetve a korábban – akár a társasági adóalanyiság időszakában – teljesített pótbefizetés visszafizetése esetén van-e korrekciós tétel a kivában.
Pótbefizetés üzletrészvásárlásnál II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi linken leírt kérdésemhez kérnék kicsit részletesebb választ és pontosítást: https://adozona.hu/kerdesek/2019_3_14_Potbefizetes_uzletresz_vasarlasna_drp Kizárólag az "A" cég számvitele és adózása érdekel. Tegyük fel, hogy a kérdésben leírt adatokkal meghatároztuk a vételárat 300 millió Ft-ban. Az üzletrész adásvételekor meg kell határozni, hogy a vételárból mennyi a követelésvásárlás, majd hogy a fennmaradó üzletrész értékéből mennyi a pótbefizetésre jutó rész? Az "A" cég befektetett eszközei között mi lesz a részesedés értéke, ha a vételár 300 millió Ft, azonban ebből 50 millió Ft követelésvásárlás, 100 millió Ft pedig "B" társaságnál pótbefizetésként szerepel? Hogyan könyveljük az "A" társaságnál az adásvételt? Amennyiben "A" cég majd kiveszi a pótbefizetést, azt a saját eredménytartalékával szemben kell könyvelnie, ha jól értem a válaszából. Ezek szerint a pótbefizetés "bekerülési értéke" nem lehet része a részesedés értékének, azt szintén lehet az eredménytartalékkal szemben könyvelni, mintha az új tulajdonos akkor fizette volna be? Lehet esetleg az adásvételi szerződést úgy meghatározni, mintha "A" cég az adásvétel keretében visszafizetné a pótbefizetést a tulajdonosoknak, és ezáltal "B" cégben a lekötött tartalékot átvezetnénk "A" céggel szemben kötelezettségre? Köszönettel, Laczkó Mónika
Pótbefizetés üzletrészvásárlásnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésemmel kapcsolatos gazdasági esemény: "A" gazdasági társaság megvásárolja "B" gazdasági társaság 100%-os üzletrészét "C" és "D" magánszemélytől 300 millió Ft-ért. "B" gazdasági társaság jegyzett tőkéje 300 millió Ft, pótbefizetésből lekötött tartalék 100 millió Ft, saját tőke 400 millió Ft, tulajdonosokkal szembeni kötelezettség (tagi kölcsön) 50 millió Ft. Az üzletrész-adásvétel során hogyan kell eljárni? a. Az "A" társaság megvásárolná a tulajdonosok 50 milllió Ft-os követelését névértéken, és az üzletrészért 250 millió Ft-ot fizetne ki. Elképzeléseink szerint "A" társaság könyveibe 250 millió Ft értékű részesedés és 50 millió Ft értékű követelés kerülne. Helyes-e ez így, ebben az esetben, ha "A" társaság ki szeretné venni a pótbefizetést, azt milyen módon teheti meg, a kivét a részesedés értékét csökkenti-e, van-e adózási vonzata? b. Ügyvédünk véleménye szerint a pótbefizetést is engedményezni kell "A" társaságra. Helyes-e ez a megoldás, ebben az esetben a pótbefizetés összegével vásárláskor csökkenteni kell a részesedés értékét, és követelésként nyilvántartásba venni? Kérem szíves segítségüket a tranzakció helyes számviteli és adózási lebonyolításához. Köszönettel: Laczkó Mónika
Pótbefizetés
Kérdés
T. Szerkesztőség! Egy magyarországi kft tulajdonosa egy szlovák cég. Hirtelen tőkevesztés miatt a saját tőke rendezésére szólítottam fel. Ügyvédi tanácsra a társasági szerződés szerinti pótbefizetés lehetőségre hivatkozva, csak szállítólevéllel, ellenérték nélkül kíván terméket átadni. Áfatörvény, Sztv., közösségi összesítő?Ezekre a kérdésekre keresem a választ, illetve lehet-e ez megoldás? Köszönettel:Varga Éva
Negatív saját tőke kft.-nél
Kérdés
Egyszemélyes kft.-ről van szó, 3,2 milliós jegyzett tőkével. Sajnos 2016-2017. évben negatív a cég saját tőkéje ( -1,5 millió, illetve -1,2 millió forint). A társasági szerződésben nem szerepel a veszteség fedezetére pótbefizetési kötelezettség. A 2017. évi beszámoló elfogadásánál taghatározatban határozta a pótbefizetést. Nem láttam még a 2018. évről beszámolóját, hogy rendezte volna. De úgy tudom, hogy ha társasági szerződéseben nem rögzítették a pótbefizetést, akkor NAV nem fogadja el ezt a rendezési formát? Van-e lehetőség 2019. évben a jegyzett tőke emelésére? Várható-e a cégbírósági kényszertörlés? Így az új ügyvezető nyakára venné az 5 évre vezetői tisztségviselőtől való eltiltást is. Köszönöm!
Saját tőke rendezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségüket. Kft. saját tőkéje nem éri el a jegyzett tőkét. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a tulajdonos egy szellemi termékét bocsássa a vállalkozás rendelkezésére? Van-e lehetőség esetleg pótbefizetésre szellemi termékkel, vagy a saját tőke valamilyen módon történő helyreállítására ilyen formában? Ez a szellemi termék egy szoftver. Köszönettel.
Pótbefizetés és osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünknél 2012-ben a lekötött tartalék terhére, 2014-ben a tőketartalék terhére történt pótbefizetés. Ezek a befizetések azóta sem kerültek visszafizetésre, és a tulajdonosok sem szorgalmazzák, hogy ez megtörténjen. Az eredménytartalék 2018-ban már pozitív volt. A 2018-as év is pozitív eredménnyel fog zárulni, ezért a tulajdonosok osztalékot szeretnének kapni. A kérdésem az, hogy fizethető-e az osztalék vagy előbb a pótbefizetést kell a cégnek visszafizetnie? Válaszát előre is köszönöm!
Üzletrész-értékesítés adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. üzletrészének értékesítése után fizetendő adók számításához hogyan kell meghatározni a piaci értéket, ha a saját tőke értékét vesszük alapul? A saját tőke üzletrészre jutó értéket az utolsó lezárt mérleg vagy az értékesítés időpontja szerint kell számolni? A szerzési értékbe beleszámít-e a teljesített pótbefizetés összege? Válaszát előre is köszönjük.
Pótbefizetés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! 12.14-én megjelent pótbefizetéssel kapcsolatos szakmai cikkükhöz kérdésem, hogy egyszemélyes kft. alapító okiratában, ha nem szerepel a pótbefizetési kötelezettség előírása, de mégis szükség van az elrendelésére, akkor az eljárás megegyezik a többszemélyes kft.-nél leírtakkal, vagy ebben az esetben elengedő egy alapítói határozat?
A pótbefizetés haszna, főbb előírások
Cikk
Egy gazdasági társaság életében előfordulhat, hogy a fennálló pénzügyi veszteségeket mielőbb pótolni kell annak érdekében, hogy a cég életben maradjon és tovább végezhesse gazdasági tevékenységét. Erre a problémára ad alapvetően megoldást a tagok által nyújtott pótbefizetés.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
