Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    206 találat a(z) pótbefizetés cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Bocsánat, hogy ennyit kérdezek, de már megint először cselekedtem, s azóta csak gondolkodom. Áttértünk az alanyi adómentességre. Boltról van szó, többszáz cikkelemből álló, egyedi beszerzői ár nyilvántartására alkalmatlan, fifo-val megoldott árukészlettel. Az éves nyitókészletre természetesen alkalmaztuk az áfalevonást. 5 millió a nyitókészlet, 1,2 millió áfatartalommal, majdnem 12 millió lesz az idei árbevétel. Úgy tudtam, az 1,2 milliót be kell vallani (nem tudom, mikor, talán ma?), s befizetni (ma, vagy valamilyen ütemezés szerint). Nemrég hallottam olyan nem hivatalos, de mégiscsak mértékadó véleményt (nem áll jogomban megnevezni, bár ennyiből is sejthető annak forrása), hogy árukészletre nem vonatkozik az előzőekben vázolt kötelezettség. Helytálló-e ez a rendkívül jó hír? Ha mégsem, mi a menetrend az előzőekben vázolt kérdéseim kapcsán? Szeretnék még egy kérdést feltenni. Pótbefizetés csak banki befizetéssel teljesíthető-e? Előfordult régebben is, hogy a veszteség miatt szükség volt rá, de azt megoldottuk pénztári bizonylat kiállításával: egy a befizetésről, egy a kölcsönfelvétről, szerződéssel alátámasztva.Legutóbb a cégbíróság ezt nem fogadta el. Kénytelenek voltunk a bankot is közbeiktatni ugyanilyen ügylettel (ahhoz már pénzt is kellett vinni, meg hozni). A kérdésem: jogszerű-e a cégbíróság elvárása, s valóban csak a bankszámla bevonásával fogadható el a pótbefizetés? Köszönettel és tisztelettel: KisháziS

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. pótbefizetést szeretne a saját vagyon javítása érdekében. Kötelező-e az alapítói okiratban rögzíteni a pótbefizetést, vagy elég egy alapítói határozat – ez lenne a könyvelési bizonylat. Az ügyvéd szerint nincs lehetőség (hiányzik a 7. pont) az alapítói határozatban ennek rögzítésére, idézem a válaszát kérdésünkre: "Önök dönthetnek alapítói határozatban erről, de ez feltüntetésre sem cégkivonaton sem az alapító okiratban nem kerül rögzítésre, hiszen a cégbíróság ezt nem tudja és nincs lehetősége feltüntetésre. Az ön által hivatkozott 3:183. § arról szól, hogy pótbefizetést akkor lehet előríni, ha a társasági szerződés erre feljogosítja a taggyűlést. Egyszemélyes kft. esetében nincs társasági szerződés, hanem alapító okirat van és értelemszerűen az alapító saját magával nem tart taggyűlést, hanem alapítói határozatokat hoz. A pótbefizetés mint jogintézmény azt a célt szolgálja, hogy a gazdasági társaság az egyes tagok érdekétől és akaratától függetlenül is előírhassa a tőke utánpótlás fedezetét. Az alapító saját magát nem jogosíthatja és nem is kötelezheti pótbefizetés teljesítésére, szuverén döntése az, hogy milyen pénzügyi teljesítéseket foganatosít a saját maga által alapított és 100%-ban tulajdonát képező cég részére." A könyvvizsgáló szerint viszont nem könyvelhetünk pótbefizetés címén semmit, amennyiben az nincs rögzítve az alapítói okiratban. Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A Ptk. előírja, hogy a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tulajdonosok részére vissza kell fizetni, de nem tiltja azt sem a törvény, hogy a tulajdonosok a pótbefizetés összegéről véglegesen lemondjanak. A számviteli törvény változása alapján 2020-tól ezt a gazdasági eseményt a lemondás napjával a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni. Kérdésem: kapcsolódik-e illetékfizetési kötelezettség a pótbefizetésről történő lemondáskor, ha a tulajdonosok magánszemélyek vagy jogi személyek? Köszönettel!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság végelszámolást szeretne kezdeni, de van 7 millió forint tagi hitele. Az eredménytartaléka 7 millió forint. Van-e törvényi akadálya annak, hogy a tagok 7 millió forint pótbefizetést teljesítsenek a veszteségek fedezetére (erre a társasági szerződésük lehetőséget ad), majd ebből visszafizetésre kerüljön a 7 millió forint tagi hitel. Amennyiben ezt nem tudják készpénzben, vagy banki átutalással rendezni, megfelelő-e, ha pénzmozgás nélküli, (kompenzációs) megállapodást írnak. Így a tagi hitel már nem volna akadálya a végelszámolásnak. Válaszukat előre is köszönöm! Várnainé Mizsei Gabriella

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság egyszerűsített végelszámolással szeretne megszűnni. Követelése nincsen, tartozása csak a tulajdonosokkal szembeni tagi kölcsön. A tagi kölcsön rendezésére pótbefizetésről határoztak a tulajdonosok. Pótbefizetésről a társasági szerződés nem rendelkezik. Kérdésem az lenne, hogy a taggyűlési határozat elegendő-e a pótbefizetéshez vagy előtte a társasági szerződés is módosítani kell. Köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Adott egy egyszemélyes kft. A tulajdonos magánszemély. A kft. kivaalany. Korábban több tulajdonos volt a cégben, akiknek a tulajdonrészét a mostani tulajdonos megvásárolta, így lett egyszemélyes. Az üzletrész-adásvételkor nem rendelkeztek külön a pótbefizetés sorsáról, amit a korábbi tulajdonosok befizettek. A kft. saját tőkéje most már lehetővé tenné, hogy a pótbefizetés visszafizetésre kerüljön a jelenlegi tulajdonos részére. Mivel nem a jelenlegi tulajdonos fizette be a pótbefizetést, ezért ez a visszafizetés a magánszemélynek egyéb jövedelem, ami után meg kell fizetnie a 15% szja-t, de vajon mi a helyzet a szochoval? Tekintettel a kivára, megtennék, hogy leírják: ebben az esetben mi lenne önök szerint a helyes elszámolás és bevallás, hogy ne keletkezzen adóhiány? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! A kérdező társaság tagja az eredmény alakulására való tekintettel pótbefizetést teljesített. A későbbi évek eredménye lehetővé teszi ennek visszafizetését. Kérdésünk arra vonatkozik, szükséges-e az adott esemény után kamatot elszámolni? Keletkezik-e a magánszemélynél kamatkedvezményre tekintettel bevétel, ha kamatmentes az ügylet? Segítségüket előre is köszönjük!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: amikor egy kft.-ből (két magánszemély tag, 50-50%) az egyik tag ki akar lépni, és a másik szeretné őt kifizetni, akkor azt hogyan teheti meg? Van a kilépő tagnak tagi kölcsöne és pótbefizetése is a cégben a másik taggal együtt egyenlő összegben, melyeket – gondolom – szintén vissza kell neki fizetni. A saját tőke és a jegyzett tőke közötti különbség nagyobb, mint a tag pótbefizetése, tehát ha kifizetik neki, akkor a saját tőke nem csökkenne a törzstőke alá. Ezekről kellene dönteni egy taggyűlésen, illetve az üzletrész-adásvételi szerződésben ezeket is beírni? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves segítségét: egyszemélyes kft. alapító okiratában nem szerepel a pótbefizetés lehetősége (sem az, hogy lehet, sem az, hogy ne lehetne). Az ügyvezető egy másik (nem az 1/1 tag) személy. Ez esetben egy jegyzőkönyv alapján eszközölhet a tulajdonos (saját tőke javítása céljából) pótbefizetést, vagy ha ezt meg akarja tenni, akkor esetleg emiatt módosítani kell az alapító okiratát? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel maradok!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 1.) Követelésekre elszámolt értékvesztés kivaalap-növelő tétel-e, hasontóan a Tao. rendszerében ismertekhez? 2.) Pótbefizetés mint sajáttőke-növekmény csökkenti-e a kiva alapját, visszafizetéskor pedig növelné?

    Kérdés

    A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 37. § (7) bekezdése a nem pénzeszközzel történő pótbefizetéssel kapcsolatban a következőt tartalmazza: „Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt – az eszközmozgással egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni.” Kérem, állásfoglalásukat abban, hogy a fenti jogszabályi hely alábbi értelmezése – kiegészítve a Tao. törvény vizsgálatával – helytálló-e? Amennyiben a pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik és a pótbefizetésként teljesített eszköz nyilvántartási (könyvszerinti) értéke eltér a tagok által elfogadott határozatban, döntésben szereplő, pótbefizetésként elfogadott, meghatározott értéktől, akkor az ilyen módon pótbefizetést teljesítő tagnál a két érték közötti különbözet, a tagnál eredménytételként (nyereségként vagy veszteségként) jelentkezik, és a Tao. törvény az így keletkezett eredményt adóalap módosítás nélkül rendeli adóztatni.

    Cikk

    Gyakran felmerülő kérdés a kisvállalati adóalany gazdasági társaságoknál, hogy a tagok által teljesített pótbefizetés összegével szükséges-e módosítani a kisvállalati adó alapját, illetve a korábban – akár a társasági adóalanyiság időszakában – teljesített pótbefizetés visszafizetése esetén van-e korrekciós tétel a kivában.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi linken leírt kérdésemhez kérnék kicsit részletesebb választ és pontosítást: https://adozona.hu/kerdesek/2019_3_14_Potbefizetes_uzletresz_vasarlasna_drp Kizárólag az "A" cég számvitele és adózása érdekel. Tegyük fel, hogy a kérdésben leírt adatokkal meghatároztuk a vételárat 300 millió Ft-ban. Az üzletrész adásvételekor meg kell határozni, hogy a vételárból mennyi a követelésvásárlás, majd hogy a fennmaradó üzletrész értékéből mennyi a pótbefizetésre jutó rész? Az "A" cég befektetett eszközei között mi lesz a részesedés értéke, ha a vételár 300 millió Ft, azonban ebből 50 millió Ft követelésvásárlás, 100 millió Ft pedig "B" társaságnál pótbefizetésként szerepel? Hogyan könyveljük az "A" társaságnál az adásvételt? Amennyiben "A" cég majd kiveszi a pótbefizetést, azt a saját eredménytartalékával szemben kell könyvelnie, ha jól értem a válaszából. Ezek szerint a pótbefizetés "bekerülési értéke" nem lehet része a részesedés értékének, azt szintén lehet az eredménytartalékkal szemben könyvelni, mintha az új tulajdonos akkor fizette volna be? Lehet esetleg az adásvételi szerződést úgy meghatározni, mintha "A" cég az adásvétel keretében visszafizetné a pótbefizetést a tulajdonosoknak, és ezáltal "B" cégben a lekötött tartalékot átvezetnénk "A" céggel szemben kötelezettségre? Köszönettel, Laczkó Mónika

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kérdésemmel kapcsolatos gazdasági esemény: "A" gazdasági társaság megvásárolja "B" gazdasági társaság 100%-os üzletrészét "C" és "D" magánszemélytől 300 millió Ft-ért. "B" gazdasági társaság jegyzett tőkéje 300 millió Ft, pótbefizetésből lekötött tartalék 100 millió Ft, saját tőke 400 millió Ft, tulajdonosokkal szembeni kötelezettség (tagi kölcsön) 50 millió Ft. Az üzletrész-adásvétel során hogyan kell eljárni? a. Az "A" társaság megvásárolná a tulajdonosok 50 milllió Ft-os követelését névértéken, és az üzletrészért 250 millió Ft-ot fizetne ki. Elképzeléseink szerint "A" társaság könyveibe 250 millió Ft értékű részesedés és 50 millió Ft értékű követelés kerülne. Helyes-e ez így, ebben az esetben, ha "A" társaság ki szeretné venni a pótbefizetést, azt milyen módon teheti meg, a kivét a részesedés értékét csökkenti-e, van-e adózási vonzata? b. Ügyvédünk véleménye szerint a pótbefizetést is engedményezni kell "A" társaságra. Helyes-e ez a megoldás, ebben az esetben a pótbefizetés összegével vásárláskor csökkenteni kell a részesedés értékét, és követelésként nyilvántartásba venni? Kérem szíves segítségüket a tranzakció helyes számviteli és adózási lebonyolításához. Köszönettel: Laczkó Mónika

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Fióktelep megszüntetése

    Erdős Gabriella

    adószakértő

    Spanyol állampolgár megbízási szerződése

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Személygépjármű-áfa nyílt végű lízing esestén

    dr. Kelemen László

    adószakértő, jogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 május
    H K Sze Cs P Sz V
    27 28 29 30 1 2 3
    4 5 6 7 8 9 10
    11 12 13 14 15 16 17
    18 19 20 21 22 23 24
    25 26 27 28 29 30 31
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media