Tisztelt Szakértő! Egy kft., melynek jegyzett tőkéje 3 millió forint, 2018-ban még 4 114 ezer forint saját tőkével rendelkezett. 2019-ben hatalmas vesztesége keletkezett, és a saját tőke - 5 149 ezer forint lett. Kell-e intézkedni már most, vagy meg kell várni a 2020-as év zárását és, ha akkor sem éri el a saját tőke a jegyzett tőke 50 százalékát pótbefizetést vagy bt.-vé alakulást kell a tulajdonosoknak elhatározni.
Tisztelt Szakértő! Kft. esetén lehetséges-e olyan taggyűlési határozatot hozni, amelyben a 3 tulajdonos arról dönt, hogy csak egyikük, egy 30 százalékos törzsbetéttel rendelkező tag teljesít pótbefizetést? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a leánycégének nagyösszegű pótbefizetést szolgáltat. A leánycég nem veszteséges, a saját tőke eléri a jegyzett tőke összegét. A tulajdonos azzal indokolja a pótbefizetés jogszerűségét, hogy ő tudja, hogy a jövőben veszteséges lesz a cég, és előre gondolkodva döntött így. Az ügyvédek is támogatták ebben, hivatkozva az új Ptk.-nak a pótbefizetéssel kapcsolatos megengedőbb jellegére. Jogszerű-e ez az – igazából finanszírozási – megoldás? Lekönyvelhetem-e a tranzakciót pótbefizetésként? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Bocsánat, hogy ennyit kérdezek, de már megint először cselekedtem, s azóta csak gondolkodom. Áttértünk az alanyi adómentességre. Boltról van szó, többszáz cikkelemből álló, egyedi beszerzői ár nyilvántartására alkalmatlan, fifo-val megoldott árukészlettel. Az éves nyitókészletre természetesen alkalmaztuk az áfalevonást. 5 millió a nyitókészlet, 1,2 millió áfatartalommal, majdnem 12 millió lesz az idei árbevétel. Úgy tudtam, az 1,2 milliót be kell vallani (nem tudom, mikor, talán ma?), s befizetni (ma, vagy valamilyen ütemezés szerint). Nemrég hallottam olyan nem hivatalos, de mégiscsak mértékadó véleményt (nem áll jogomban megnevezni, bár ennyiből is sejthető annak forrása), hogy árukészletre nem vonatkozik az előzőekben vázolt kötelezettség. Helytálló-e ez a rendkívül jó hír? Ha mégsem, mi a menetrend az előzőekben vázolt kérdéseim kapcsán? Szeretnék még egy kérdést feltenni. Pótbefizetés csak banki befizetéssel teljesíthető-e? Előfordult régebben is, hogy a veszteség miatt szükség volt rá, de azt megoldottuk pénztári bizonylat kiállításával: egy a befizetésről, egy a kölcsönfelvétről, szerződéssel alátámasztva.Legutóbb a cégbíróság ezt nem fogadta el. Kénytelenek voltunk a bankot is közbeiktatni ugyanilyen ügylettel (ahhoz már pénzt is kellett vinni, meg hozni). A kérdésem: jogszerű-e a cégbíróság elvárása, s valóban csak a bankszámla bevonásával fogadható el a pótbefizetés? Köszönettel és tisztelettel: KisháziS
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. pótbefizetést szeretne a saját vagyon javítása érdekében. Kötelező-e az alapítói okiratban rögzíteni a pótbefizetést, vagy elég egy alapítói határozat – ez lenne a könyvelési bizonylat. Az ügyvéd szerint nincs lehetőség (hiányzik a 7. pont) az alapítói határozatban ennek rögzítésére, idézem a válaszát kérdésünkre: "Önök dönthetnek alapítói határozatban erről, de ez feltüntetésre sem cégkivonaton sem az alapító okiratban nem kerül rögzítésre, hiszen a cégbíróság ezt nem tudja és nincs lehetősége feltüntetésre. Az ön által hivatkozott 3:183. § arról szól, hogy pótbefizetést akkor lehet előríni, ha a társasági szerződés erre feljogosítja a taggyűlést. Egyszemélyes kft. esetében nincs társasági szerződés, hanem alapító okirat van és értelemszerűen az alapító saját magával nem tart taggyűlést, hanem alapítói határozatokat hoz. A pótbefizetés mint jogintézmény azt a célt szolgálja, hogy a gazdasági társaság az egyes tagok érdekétől és akaratától függetlenül is előírhassa a tőke utánpótlás fedezetét. Az alapító saját magát nem jogosíthatja és nem is kötelezheti pótbefizetés teljesítésére, szuverén döntése az, hogy milyen pénzügyi teljesítéseket foganatosít a saját maga által alapított és 100%-ban tulajdonát képező cég részére." A könyvvizsgáló szerint viszont nem könyvelhetünk pótbefizetés címén semmit, amennyiben az nincs rögzítve az alapítói okiratban. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A Ptk. előírja, hogy a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tulajdonosok részére vissza kell fizetni, de nem tiltja azt sem a törvény, hogy a tulajdonosok a pótbefizetés összegéről véglegesen lemondjanak. A számviteli törvény változása alapján 2020-tól ezt a gazdasági eseményt a lemondás napjával a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni. Kérdésem: kapcsolódik-e illetékfizetési kötelezettség a pótbefizetésről történő lemondáskor, ha a tulajdonosok magánszemélyek vagy jogi személyek? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság végelszámolást szeretne kezdeni, de van 7 millió forint tagi hitele. Az eredménytartaléka 7 millió forint. Van-e törvényi akadálya annak, hogy a tagok 7 millió forint pótbefizetést teljesítsenek a veszteségek fedezetére (erre a társasági szerződésük lehetőséget ad), majd ebből visszafizetésre kerüljön a 7 millió forint tagi hitel. Amennyiben ezt nem tudják készpénzben, vagy banki átutalással rendezni, megfelelő-e, ha pénzmozgás nélküli, (kompenzációs) megállapodást írnak. Így a tagi hitel már nem volna akadálya a végelszámolásnak. Válaszukat előre is köszönöm! Várnainé Mizsei Gabriella
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság egyszerűsített végelszámolással szeretne megszűnni. Követelése nincsen, tartozása csak a tulajdonosokkal szembeni tagi kölcsön. A tagi kölcsön rendezésére pótbefizetésről határoztak a tulajdonosok. Pótbefizetésről a társasági szerződés nem rendelkezik. Kérdésem az lenne, hogy a taggyűlési határozat elegendő-e a pótbefizetéshez vagy előtte a társasági szerződés is módosítani kell. Köszönöm válaszát!
Végelszámolás előtt álló betéti társaság nyugdíjas beltagja után fizetett egészségügyi szolgáltatási járulékát forrás híján a beltag finanszírozta a bt. helyett. Elszámolható-e tagi kölcsönként a befizetés? Olvasói kérdésre Szipszer Tamás mérlegképes könyvelő válaszolt.
Tisztelt Szakértők! Adott egy egyszemélyes kft. A tulajdonos magánszemély. A kft. kivaalany. Korábban több tulajdonos volt a cégben, akiknek a tulajdonrészét a mostani tulajdonos megvásárolta, így lett egyszemélyes. Az üzletrész-adásvételkor nem rendelkeztek külön a pótbefizetés sorsáról, amit a korábbi tulajdonosok befizettek. A kft. saját tőkéje most már lehetővé tenné, hogy a pótbefizetés visszafizetésre kerüljön a jelenlegi tulajdonos részére. Mivel nem a jelenlegi tulajdonos fizette be a pótbefizetést, ezért ez a visszafizetés a magánszemélynek egyéb jövedelem, ami után meg kell fizetnie a 15% szja-t, de vajon mi a helyzet a szochoval? Tekintettel a kivára, megtennék, hogy leírják: ebben az esetben mi lenne önök szerint a helyes elszámolás és bevallás, hogy ne keletkezzen adóhiány? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! A kérdező társaság tagja az eredmény alakulására való tekintettel pótbefizetést teljesített. A későbbi évek eredménye lehetővé teszi ennek visszafizetését. Kérdésünk arra vonatkozik, szükséges-e az adott esemény után kamatot elszámolni? Keletkezik-e a magánszemélynél kamatkedvezményre tekintettel bevétel, ha kamatmentes az ügylet? Segítségüket előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: amikor egy kft.-ből (két magánszemély tag, 50-50%) az egyik tag ki akar lépni, és a másik szeretné őt kifizetni, akkor azt hogyan teheti meg? Van a kilépő tagnak tagi kölcsöne és pótbefizetése is a cégben a másik taggal együtt egyenlő összegben, melyeket – gondolom – szintén vissza kell neki fizetni. A saját tőke és a jegyzett tőke közötti különbség nagyobb, mint a tag pótbefizetése, tehát ha kifizetik neki, akkor a saját tőke nem csökkenne a törzstőke alá. Ezekről kellene dönteni egy taggyűlésen, illetve az üzletrész-adásvételi szerződésben ezeket is beírni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves segítségét: egyszemélyes kft. alapító okiratában nem szerepel a pótbefizetés lehetősége (sem az, hogy lehet, sem az, hogy ne lehetne). Az ügyvezető egy másik (nem az 1/1 tag) személy. Ez esetben egy jegyzőkönyv alapján eszközölhet a tulajdonos (saját tőke javítása céljából) pótbefizetést, vagy ha ezt meg akarja tenni, akkor esetleg emiatt módosítani kell az alapító okiratát? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel maradok!
Tisztelt Szakértő! 1.) Követelésekre elszámolt értékvesztés kivaalap-növelő tétel-e, hasontóan a Tao. rendszerében ismertekhez? 2.) Pótbefizetés mint sajáttőke-növekmény csökkenti-e a kiva alapját, visszafizetéskor pedig növelné?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 37. § (7) bekezdése a nem pénzeszközzel történő pótbefizetéssel kapcsolatban a következőt tartalmazza: „Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt – az eszközmozgással egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni.” Kérem, állásfoglalásukat abban, hogy a fenti jogszabályi hely alábbi értelmezése – kiegészítve a Tao. törvény vizsgálatával – helytálló-e? Amennyiben a pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik és a pótbefizetésként teljesített eszköz nyilvántartási (könyvszerinti) értéke eltér a tagok által elfogadott határozatban, döntésben szereplő, pótbefizetésként elfogadott, meghatározott értéktől, akkor az ilyen módon pótbefizetést teljesítő tagnál a két érték közötti különbözet, a tagnál eredménytételként (nyereségként vagy veszteségként) jelentkezik, és a Tao. törvény az így keletkezett eredményt adóalap módosítás nélkül rendeli adóztatni.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték