176 találat a(z) pótbefizetés cimkére
Zrt. pótbefizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy zrt., amely a negatív saját tőke rendezése érdekében pótbefizetést írt elő a tulajdonosainak. A pótbefizetés lehetőségére a zrt. alapszabálya nem tér ki. Szabályos ez így? A Pt. 3:318-as pontja nem vonatkozik a zrt.-re? A pótbefizetést tagi kölcsön átsorolásával oldották meg. Sajnos nem láttam a kapcsolódó szerződést, csak annyit tudok, hogy nem járt pénzmozgással az ügylet. Tehát ténylegesen nem fizette vissza cég a tagi kölcsönt, és nem került átutalásra a pótbefizetés. A fenti ügylet szabályszerű-e? Tudomásom szerint tagi kölcsönből közvetlenül nem lehet pótbefizetést eszközölni. Ha nem szabályos az ügylet, akkor mi a megoldás? A 2017-es évben ez a gazdasági esemény bekerült a könyvelésbe, a beszámoló szempontjából jelentős és átfogó összegben. Vissza kell rendezni az eredeti állapotot háromoszlopos beszámolóval? Válaszát előre is köszönöm.
Pótbefizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa a veszteség fedezetére pótbefizetést teljesitett. Igy korrigálta ki a saját tőkét. Egyszemélyes társaságnál is lehetséges ez a lépés a saját tőke rendezésére? Tisztelettel várom válaszukat.
Időbeli sorrend pótbefizetés visszafizetésénél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, egy kft. korábban veszteséges volt, amit a két tulajdonos a tulajdoni hányaduk arányában pótbefizetéssel hidalt át. Még a pótbefizetések visszafizetése előtt az egyik tulajdonos kivásárolta a másikat, és ezzel "hozzájutott" a másik fél pótbefizetéséhez is. Kérdésem, hogy ha a kft. tőkehelyzete rendeződik és megkezdődik a pótvefizetés visszafizetése, akkor van-e valamilyen kötöttség a pótbefizetések visszafizetésével kapcsolatban? A volt tulajdonos pótbefizetését 15% szja és 19,5% eho mellett tudja a megmaradt tulajdonos kivenni, a sajátját adómentesen. Megteheti a tulajdonos, hogy először a saját pótbefizetését veszi ki adómentesen és azt követően kezdi meg az adóköteles rész kifizetését, vagy minden kifizetésnél a fix arányban kell ezt is, azt is kivenni? Köszönettel.
Kft. megvásárlása magánszemélyként
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi magánszemély megvásárol egy több éve veszteséges kft.-t, külföldi tulajdonosoktól. A cégben 10 millió feletti pótbefizetés, 14 millió tagi kölcsön, 2002. évi elévült vevőkövetelés és tartozás van. Egyetlen érték egy rozoga ingatlan. A szerződésben valamennyi tétel értékkel engedményeztetésre kerüljön,vagy nem szükséges? Az ingatlanon kivüli tételek illetékkötelesek lesznek-e, a tagi kölcsön és pótbefizetés?
Pótbefizetés kontra tagi kölcsön
Kérdés
Tisztelt Szakértő, Egy bt. jelentős összegű tagikölcsön-állománnyal rendelkezik, melyet hátrasorolt kötelezettségek között tart nyilván. Egyéb kötelezettségei (szállítók, adók) jelenleg nincsenek. Kérdésem az lenne, hogy jogilag és adózási szempontból van-e bármilyen akadálya annak, hogy ha a társasági szerződését úgy módosítja, hogy pótbefizetési kötelezettség legyen előírható, akkor egy taggyűlés által eszközölt pótbefizetés után visszafizesse a tagi kölcsönét, kikerülve ezzel a tagi kölcsön elengedés, elévülés miatt elszámolt bevétel utáni társasági adó és illetékfizetési kötelezettséget? Jól gondoljuk, hogy amennyiben kötelezettséggel nem rendelkezik, de a pótbefizetés kapcsán beszámolójában a lekötött tartalékban szerepel adat, a vállalkozás végelszámolással megszüntethető, és a pótbefizetés kapcsán nem keletkezik adófizetési kötelezettsége sem? Köszönettel:
Lekötött tartalék pótbefizetésre
Kérdés
Egy régóta működő kétszemélyes kft.-ből 2017.07.27-én kiszállt az egyik tulajdonos (jegyzett tőke 4500 ezer forint, eredménytartalék: 18 000 ezer forint, és volt lekötött eredménytartalék pótbefizetésre 22 500 ezer forint, ez régen a veszteség fedezése miatt lett befizetve). Most a pénztárt kellene csökkenteni, mert elég magas, lehetséges ezzel? Vagy kellett volna könyvelni valamit amikor az egyik tulajdonos kiszállt belőle?
Osztalékfizetés vagy pótbefizetés visszafizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy 2010-ben alapított kft. 5 éven keresztül veszteséges volt, így osztalékfizetés 5 évig szóba sem kerülhetett. A 2016-os volt az első nyereséges éve, azonban osztalékot még ekkor sem tudott fizetni, mivel a negatív eredménytartaléka elnyelte a teljes adózott eredményét. A 2017. évet szintén nyereséggel zárta, ebből viszont már lehetne osztalékot fizetni, mivel a negatív eredménytartalék jóval kisebb, mint az adózott nyereség. A korábbi évekből viszont jelentős összegű tulajdonosi pótbefizetés található a lekötött tartalékban. Kérdésem az, hogy az adózott nyereségnek a negatív eredménytartalék ellentételezése után fennmaradó részét ki lehet-e fizetni osztalékként, vagy a tulajdonosok kötelesek olyan határozatot hozni, hogy ezt az összeget a pótbefizetés visszafizetésére fordítják? Válaszát előre is köszönöm!
Jövedelemnyereség-minimum, pótbefizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A jövedelemnyereség minimum számításakor a tagok általi pótbefizetés összege növeli bevételi alapot?
Pótbefizetés visszafizetése új magánszemély tulajdonosnak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az új tulajdonos piaci áron vette meg a kft. üzletrészét (500 ezer Ft-ért). A kft. veszteséges volt, a veszteség nagysága akkora mint a pótbefizetés összege, kb. 1 milliárd Ft. A cég saját tőkéje –1 millió Ft volt a megvásárláskor. A kft.-ben jelentős összegű lekötött tartalék van pl. 1 milliárd Ft – mely pótbefizetésből van –, a negatív eredménytartalék mellett. Ezt a pótbefizetést a korábbi tulajdonosok bocsátották a cég rendelkezésére. Ha a gazdálkodás lehetővé teszi, hogy a korábban teljesített pótbefizetés visszafizetésre kerülhet az új tulajdonosnak, a fenti ügylethez kapcsolódóan keletkezhet-e az új tulajdonos magánszemélynek szja-, vagy bármilyen más adó- és járulékfizetési kötelezettsége? Ha igen, akkor mely jogszabály alapján és mikor?
Pótbefizetés üzletrész-átrhuházás esetén
Kérdés
Egyszemélyes kft. üzletrész-átruházása esetén a régi tag által teljesített pótbefizetés összegének az új tag részére történő visszafizetése eredményez-e adókötelezettséget a magánszemélynél? Ha igen, van-e az adásvételnek olyan módja, mellyel ez kiküszöbölhető?
Tagi kölcsön pótbefizetésként, lekötött tartalékba
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Egyik társaságunk saját tőkéje negatív, viszont tagikölcsön-állománya magas. A legalul látható linkeken olvasható tanácsok nem egyértelműek, szeretném kérni a pontosítást a következők szerint: - a tagi hitel "konvertálása" lekötött tartalékba csak jegyzett tőke emelésével együtt lehetséges? - amennyiben a társasági szerződés megengedi, lehetséges csupán a lekötött tartalék emelés (JT változtatás nélkül) tagi hitelből pótbefizetésként (követelés apportálás)? Vagy csak ha valóban megvalósul a pénzmozgás? - ha választani lehet, melyik megoldás szabályozását látják védhetőbbnek, egyértelműbbnek? Van valamilyen speciális szabály amire könyveléskor oda kell figyelni? Köszönettel, Szentesi Péter Virtus Kft. És az említett 3 válasz: http://adozona.hu/kerdesek/2016_3_3_Potbefizetes_tulajdonosi_kolcsonb_wih http://adozona.hu/kerdesek/2017_5_9_sajat_toke_rendezes_shd http://adozona.hu/kerdesek/2016_11_14_Tulajdonosok_altal_nyujtott_hitel_nqm
Egyszemélyes kft. pótbefizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. saját tőkéje a jegyzett tőke 50%-a alá süllyedt. A kft. nagyösszegű beruházást hajtott végre, ami fedezetéhez tagi kölcsön nyújtására volt szükség. A gazdasági helyzet eddig nem tette lehetővé a kölcsön visszafizetését, az értékcsökkenés elszámolása veszteségbe vitte az eredményt. Kérdésem, hogy a tagi kölcsönt át lehet-e minősíteni pótbefizetéssé alapítói határozattal? Az alapítói okiratban nincs utalás pótbefizetésre. Válaszát előre is köszönöm.
Pótbefizetés visszafizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy rt.-ben a korábbi tulajdonos által befizetett tagi pótbefizetésre már nincs szükség, az új tulajdonos egy magánszemély. A kifizetendő pótbefizetés összege az új tulajdonosnál az szja-törvény szerint hogyan adózik, tőkekivonásként vagy összevonandó jövedelemként? Köszönettel: Kiss Mónika
Pótbefizetés végelszámolási rendezése pontosítva
Kérdés
http://adozona.hu/kerdesek/2017_3_13_Potbefizetes_vegelszamolasi_rende_vaf Köszönöm a választ a kérdésemre, egészen pontosan azt szeretném tisztázni, hogy a lekötött tartalékban lévő pótbefizetéseket, melyeket a veszteségek fedezetére írtak elő, nem kell elengedett követelésként kezelni? Mivel abból visszafizetésre sor nem fog kerülni nagy valószínűséggel. A társaság 100 százalékos tulajdonosa egy másik társaság, tehát nem magánszemély volt a befizető és nincs tagi kölcsön.
Pótbefizetés végelszámolási rendezése
Kérdés
http://adozona.hu/kerdesek/2017_1_27_Vesztesegrendezes_a_vegelszamolas_jte Tisztelt Szakértő! A linkelt válasz értelmében, amennyiben egy kft. rendelkezett veszteségek fedezetére adott pótbefizetésekkel és miután évek óta veszteséges, de van pénzeszköze, a végelszámolásról döntve jól értelmezem, hogy a tevékenységet záró beszámolóban a veszteségek fedezetére az anyavállalattól kapott pótbefizetést össze lehet vezetni az elhatárolt veszteségekkel, és társaságiadó-alapban nem jelenik meg a tétel? Hiszen nincs mit visszafizetni sem. Köszönettel. Eszter
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
