Egy kft. végelszámolás alatt van. Egy hitelezője van, aki magánszemély, de nem tulajdonos. Az eszközök, anyagok értékesítésre kerültek. A befolyt összeg 3 millió forinttal kevesebb, mint a hitel összege. Lehetséges megoldás-e, ha a tulajdonosok befizetik a 3 millió forintot? Így nem maradna tartozása a társaságnak, befejezhető lenne a végelszámolás. Ha igen, akkor milyen adó-, illetve illetékvonzata van a tagok által befizetett összegnek? Kérném szíves szakmai válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Segítséget kérnék pótbefizetés könyvelésében: Egy kft.-nek három tulajdonosa van (egyenlő tulajdoni és szavazati joggal). Novemberi taggyűlési jegyzőkönyv szerint a likviditási problémák kezelésére 1 millió forint pótbefizetést rendel el (30 napon belül kell teljesíteni). A három tulajdonosból kettő teljesítette, de a harmadik tag nagy valószínűséggel nem fogja (ő nemmel is szavazott a taggyűlésen). Hogyan könyveljem a pótbefizetést? Előírjam az 1 millió forintot, vagy csak a tényleges befizetést könyveljem?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a tulajdonosa részére vissza tudja fizetni a korábban a tulajdonos által a lekötött tartalékra (pénzben) teljesített pótbefizetés összegét úgy, hogy a visszafizetés után a saját tőke összege a hatályos jogszabályi feltételeknek továbbra is megfelel. A pénzben történő visszafizetés semelyik fél számára nem jár adó, illetve illetékfizetési kötelezettséggel. Ha a tulajdonos nem pénzben, hanem a befizetett összeggel azonos értékű ingatlan formájában kapja vissza a pótbefizetést a kft.-től, akkor keletkezik-e bármilyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége a kft.-nek vagy a tulajdonosnak? Köszönöm válaszát!
A kft., bt. ügyvezetője ad tagi kölcsönt a cégének, amit később visszafizetnek. Ebben az esetben vonatkozik rá a 1,5 vagy az 1 millió forintos készpénzfizetési korlát (kapcsolt vállalkozás miatt)? A tagi kölcsön esetében (általában a kölcsönöknél) nincs ellenérték, mint a vevő-szállító esetében? Példaként: bankba a tag befizet 4 millió forint tagi kölcsönt, a visszafizetés készpénzben történik. Ebben az esetben mennyi a készpénzben visszafizethető összeg egyszerre? Ugyanez a kérdés, ha a tag a pénztárba fizet be 4 millió forint tagi kölcsönt? Vonatkozik rá a korlát?
A bt.-tagok pótbefizetéssel fedeznék a társaság veszteségét, figyelembe kell-e venni ekkor az 1 millió forintos készpénzfizetési értékhatárt? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia okleveles adószakértőnk válaszolt.
Az új Ptk 3:183 § értelmében a társaság pótbefizetés mellett döntene, a veszteségek fedezetére. A probléma csak az,hogy a nevezett társaság bt. Tiltja-e bármi is, hogy taggyűlési határozat alapján a bt.-tagok a tagi betétek arányában pótbefizetést eszközöljenek a lekötött tartalék terhére? A pótbefizetés pénztáron keresztül történne, itt figyelembe kell-e venni az 1 milliós készpénz értékhatárt, a NAV felé való bejelentéshez?
A kft.-nek több cég, és több magánszemély tulajdonosa van. Az évek folyamán a kft. jelentős veszteséget halmozott fel. A tulajdonosok a jegyzett tőke csökkentése mellett döntöttek (eredménytartalékkal szemben számolták el). 1. A tőkecsökkentés esetében a korábban teljesített pótbefizetést is kellett volna arányosan csökkenteni (a pótbefizetést pénzben teljesítették, és lekötött tartalékként került kimutatásra a kft. könyvelésében)? 2. Mivel a tőkecsökkentésnél jövedelem nem került kifizetésre a tagok részére, így a kft. nem számolt el semmiféle közterhet. Helyesen tették így? A tőkecsökkentést követően a társaság tőkeemelés mellett döntött. Sajnos az ebből származó forrást is felélte, és ismét tőkecsökkentést kellett elhatároznia és végrehajtania a tagoknak. Időközben a társaság tulajdonosi köre változott, mert egyes tulajdonok értékesítették az üzletrészüket. Jelentkezett a kft.-re egy vevő, aki rendkívül jelentős vételárat fizetne (a vételár jóval a kft. mérlege alapján reális vételár felett van). 3. A társaság jelenlegi magánszemély tulajdonosa, aki a kft. számára ismeretlen áron vette meg a tulajdonrészét a korábbi tulajdonostól, a tőkecsökkentést követően, egy esetleges eladás során mi után fog adózni, illetve a kft. mit tekintsen szja- és eho- alapnak? A magánszemély tulajdonosoknak nyilatkozni kell arról. hogy mennyiért jutottak hozzá jelenlegi tulajdoni részükhöz, vagy az szja és az ehoalapja a tulajdonosra jutó vételárrész az üzletrész névértéke közti különbözet lesz?
Tisztelt Szakértő ! A kivaalap meghatározásánál korrekciós tényezőnek számít-e a pótbefizetés mint tőkebevonás, illetve tőkekivonás a visszafizetéskor? Könyvviteli nyilvántartása is hasonló, tőketartalék címén kell kimutatni. Ebben kérek megerősítést.
Egyszemélyes társaság végelszámolásakor kötelező-e a pótbefizetést visszafizetni, ha ezt nem tudja a társaság felszámolásba kell átmenni? Van-e más megoldás, ami nem jár adó- vagy illetékfizetéssel, illetve hogyan minimalizálható ez? A következő ötleteim lennének ha ezek jogszabályba nem ütköznek. 1, Az illeték tv. 11. § (2) bek alapján ha a lemondás 150 ezer forintot nem haladja meg, nincs illeték izetési kötelezettség, és nem kell a NAV-nak sem bejelenteni? 2, Vagy a 17. § (4) bek alapján 11 százalék az illeték, mivel az ajándékozott az ajándékozó nem gazdálkodó 100 százalékos tulajdonában áll. 3, Vagy 11. § (3) alapján nem tárgya az illetéknek, mert az ajándékozó maga javára tartja fenn az elengedett követelésből a kötelezettségek kifizetése után megmaradó részt. 4, Ha az illetéken nem lehet csökkenteni, vissza nem fizetendő támogatást adhat-e a végelszámoló által ügyvezetett evás bt., amiből a pótbefizetést vissza lehetne fizetni. Az ügyvezetés miatt kapcsolt vállalkozások lévén, van-e ennek jogi vagy adózási akadálya? "A" kft. az ebből adódó eredmény után 10 százalék tao-t megfizet. Várom válaszát, köszönettel
Tisztelt Szakértő! A tegnapi kötelező mérlegképes továbbképzésen hallottam, hogy 2015-től tovább bővül a kapcsolt vállalkozások köre. Akár magánszemély is állhat kapcsolt vállalkozással szerződésben, és akkor azt is a 201 t nyomtatványon be kell jelenteni. Az ok, hogy mind a két esetben ugyanaz a magánszemély szerepel. Akkor mi van például a pótbefizetéssel, a cégalapítással? Ilyen alapon, amennyiben magánszemélyek alapítják, már azonnal kapcsolt vállalkozás kategóriába tartozik? Ha cég ügyvezetője például egyeneságbeli hozzátartozójának ad el valamit, akkor szintén ez a kategória? Előre is köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Kedves Szakértő! Van egy cég, ahol a magánszemély tulajdonosok a veszteség fedezetére pótbefizetést teljesítettek 2013-ban. A cég most 2015-ben végelszámolás mellett döntött. A lekötött tartalékként bemutatott pótbefizetést nem lehetséges visszafizetni a tulajdonosoknak. Ennek elengedése a tagi kölcsönhöz hasonlóan illetékköteles-e Ön szerint? Köszönöm válaszát!
A kft. veszteség miatt pótbefizetésről határozott, amit a társasági szerződés is lehetővé tesz. A befizetett összeg korlátozás nélkül felhasználható a működési költségekre és a kötelezettségek kifizetésére? BL
Tisztelt Szakértő! Segítségüket kérem az alábbiakban: Egy kft. (nonprofit, közhasznú) már több mint egy éve tartozik szállítóinak. Az eltelt időben nem indított senki felszámolást a kft ellen. A közlönyben megjelentette, hogy a törzstőkéjét 3 millió forintra csökkenti, ez ellen senki nem jelentkezett hitelezői/biztosíték nyújtása iránti igénnyel. Másfél év után a tulajdonostól támogatás érkezett, ami azonban nem elegendő az összes tartozás kiegyenlítésére. Hogy a tőkecsökkentés biztosított legyen, a tulajdonos pótbefizetést is teljesített egyidejűleg, de a tartozásokat elsősorban a támogatásból kellene megoldani, majd a pótbefizetést a tulajdonosnak visszaadni. Emiatt minden szállítóval fel szeretnék venni a kapcsolatot, hogy egyezség keretében rendezzék a tartozást. Ha a szállító enged a követeléséből valamennyit, akkor utalás után lezárt az ügy, a megállapodással elengedetteket egyéb/rendkívüli bevételként könyvelik. (Helyes ez így?) Az egyezségek sorra születnek, de van jó néhány partner, akik egyszerűen nem reagálnak a postai levelekre, amelyekben arról tájékoztatjuk őket, hogy szeretnénk rendezni a tartozást (vagy visszajön a székhely címéről, vagy átveszik, de nem jelentkeznek). A kérdésem: van-e arra mód és lehetőség, hogy ezeket a tartozásokat elengedett követelésként leírjuk? Bele tudjuk-e fogalmazni például egy tértivevényes levélbe, hogy, ha nem jelentkezik, akkor úgy vesszük, hogy a követelését – például 50 százalékra –leszállította, ezt a részt átutaljuk, a fennmaradt részt pedig leírjuk? Köszönöm!
Egy romániai cég magyarországi fióktelepe 2012-ben alakult 500 ezer forint jegyzett tőkével. Mivel 2012-ben és 2013. évben is veszteséges volt, így a saját vagyona nulla lett. 2014-ben is veszteséges lesz, mivel bevétele nem volt, de bankszámla-vezetési költségek merültek fel, erre a szükséges összegeket a romániai cég átutalta a fióktelep Magyaroszági bankszámlájára. Kérdéseink: 1. A fióktelepre is vonatkozik-e a Gt. rendelkezése, miszerint a 2014. évi beszámoló elfogadását követő 3 hónapon belül rendelkezni kellene pótbefizetésről vagy a törzstőke leszállításáról ? 2. A 2014-ben a költségekre átutalt összegek a fióktelepnél egyéb rövidlejáratú kötelezettségként vannak nyilvántartva. Ezt figyelembe lehet-e venni a pótbefizetés összegébe, ha pótbefizetésről dönt a taggyűlés ? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Surányi Imréné! A következő kérdésben kérem a Tisztelt Adószakértő Asszony állásfoglalását. Ügyfelem 2013. évben értékesítette a 3 millió törzstőkével alapított társasága üzletrészét 44 millió 200 ezer forintért. A társaság részére 2009. évben pótbefizetést teljesített 20 millió forint értékben. A pótbefizetést tévesen tőketartalékra és nem lekötött tartalékra könyvelték. A könyvelés javítására nincs módja, ráhatása a társaság értékesítését követően. Az üzletrész értékesítése után árfolyamnyereség miatt adózni köteles. Az Szja tv 67. § (9) bekezdés ac) pontja értelmében a törzstőke összegével az üzletrész vételára csökkenthető. A kérdésem arra irányul, hogy az Szja tv. 67. § (9) bekezdés bb) pontja értelmében a pótbefizetés tekinthető-e, és ha igen, mely indokok alapján az értékpapír (üzletrész) tartásával összefüggő kiadásnak, és emiatt az üzletrész vételárából levonható-e? Mindezekre vonatkozóan a személyijövedelemadó-bevallás elkészítését megelőzően az Adózóna oldalán találtunk rá az Ön adószakértői válaszára. Ez alapján történt az adóbevallás elkészítése, a 20 millió forint pótbefizetés tehát az üzletrész vételárából a 3 millió forintos törzstőke értéke mellett levonásra került, és a 21 200 000 forint után a személyi jövedelemadót ügyfelem megfizette. A kérdés megválaszolása azért nagyon fontos és sürgős, mert az ügyfelem ellen jelenleg egyes adókötelezettségek vizsgálatára irányuló ellenőrzés van folyamatban.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték