192 találat a(z) pótbefizetés cimkére
Pótbefizetés rendezése végelszámoláskor
Kérdés
Egyszemélyes társaság végelszámolásakor kötelező-e a pótbefizetést visszafizetni, ha ezt nem tudja a társaság felszámolásba kell átmenni? Van-e más megoldás, ami nem jár adó- vagy illetékfizetéssel, illetve hogyan minimalizálható ez? A következő ötleteim lennének ha ezek jogszabályba nem ütköznek. 1, Az illeték tv. 11. § (2) bek alapján ha a lemondás 150 ezer forintot nem haladja meg, nincs illeték izetési kötelezettség, és nem kell a NAV-nak sem bejelenteni? 2, Vagy a 17. § (4) bek alapján 11 százalék az illeték, mivel az ajándékozott az ajándékozó nem gazdálkodó 100 százalékos tulajdonában áll. 3, Vagy 11. § (3) alapján nem tárgya az illetéknek, mert az ajándékozó maga javára tartja fenn az elengedett követelésből a kötelezettségek kifizetése után megmaradó részt. 4, Ha az illetéken nem lehet csökkenteni, vissza nem fizetendő támogatást adhat-e a végelszámoló által ügyvezetett evás bt., amiből a pótbefizetést vissza lehetne fizetni. Az ügyvezetés miatt kapcsolt vállalkozások lévén, van-e ennek jogi vagy adózási akadálya? "A" kft. az ebből adódó eredmény után 10 százalék tao-t megfizet. Várom válaszát, köszönettel
Kapcsolt vállalkozás és a tagi kölcsön kapcsolata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A tegnapi kötelező mérlegképes továbbképzésen hallottam, hogy 2015-től tovább bővül a kapcsolt vállalkozások köre. Akár magánszemély is állhat kapcsolt vállalkozással szerződésben, és akkor azt is a 201 t nyomtatványon be kell jelenteni. Az ok, hogy mind a két esetben ugyanaz a magánszemély szerepel. Akkor mi van például a pótbefizetéssel, a cégalapítással? Ilyen alapon, amennyiben magánszemélyek alapítják, már azonnal kapcsolt vállalkozás kategóriába tartozik? Ha cég ügyvezetője például egyeneságbeli hozzátartozójának ad el valamit, akkor szintén ez a kategória? Előre is köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Lekötött tartalék végelszámolásnál
Kérdés
Kedves Szakértő! Van egy cég, ahol a magánszemély tulajdonosok a veszteség fedezetére pótbefizetést teljesítettek 2013-ban. A cég most 2015-ben végelszámolás mellett döntött. A lekötött tartalékként bemutatott pótbefizetést nem lehetséges visszafizetni a tulajdonosoknak. Ennek elengedése a tagi kölcsönhöz hasonlóan illetékköteles-e Ön szerint? Köszönöm válaszát!
Pótbefizetés felhasználása
Kérdés
A kft. veszteség miatt pótbefizetésről határozott, amit a társasági szerződés is lehetővé tesz. A befizetett összeg korlátozás nélkül felhasználható a működési költségekre és a kötelezettségek kifizetésére? BL
Követelés-elengedés automatikusan
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségüket kérem az alábbiakban: Egy kft. (nonprofit, közhasznú) már több mint egy éve tartozik szállítóinak. Az eltelt időben nem indított senki felszámolást a kft ellen. A közlönyben megjelentette, hogy a törzstőkéjét 3 millió forintra csökkenti, ez ellen senki nem jelentkezett hitelezői/biztosíték nyújtása iránti igénnyel. Másfél év után a tulajdonostól támogatás érkezett, ami azonban nem elegendő az összes tartozás kiegyenlítésére. Hogy a tőkecsökkentés biztosított legyen, a tulajdonos pótbefizetést is teljesített egyidejűleg, de a tartozásokat elsősorban a támogatásból kellene megoldani, majd a pótbefizetést a tulajdonosnak visszaadni. Emiatt minden szállítóval fel szeretnék venni a kapcsolatot, hogy egyezség keretében rendezzék a tartozást. Ha a szállító enged a követeléséből valamennyit, akkor utalás után lezárt az ügy, a megállapodással elengedetteket egyéb/rendkívüli bevételként könyvelik. (Helyes ez így?) Az egyezségek sorra születnek, de van jó néhány partner, akik egyszerűen nem reagálnak a postai levelekre, amelyekben arról tájékoztatjuk őket, hogy szeretnénk rendezni a tartozást (vagy visszajön a székhely címéről, vagy átveszik, de nem jelentkeznek). A kérdésem: van-e arra mód és lehetőség, hogy ezeket a tartozásokat elengedett követelésként leírjuk? Bele tudjuk-e fogalmazni például egy tértivevényes levélbe, hogy, ha nem jelentkezik, akkor úgy vesszük, hogy a követelését – például 50 százalékra –leszállította, ezt a részt átutaljuk, a fennmaradt részt pedig leírjuk? Köszönöm!
Romániai cég magyarországi fióktelepe
Kérdés
Egy romániai cég magyarországi fióktelepe 2012-ben alakult 500 ezer forint jegyzett tőkével. Mivel 2012-ben és 2013. évben is veszteséges volt, így a saját vagyona nulla lett. 2014-ben is veszteséges lesz, mivel bevétele nem volt, de bankszámla-vezetési költségek merültek fel, erre a szükséges összegeket a romániai cég átutalta a fióktelep Magyaroszági bankszámlájára. Kérdéseink: 1. A fióktelepre is vonatkozik-e a Gt. rendelkezése, miszerint a 2014. évi beszámoló elfogadását követő 3 hónapon belül rendelkezni kellene pótbefizetésről vagy a törzstőke leszállításáról ? 2. A 2014-ben a költségekre átutalt összegek a fióktelepnél egyéb rövidlejáratú kötelezettségként vannak nyilvántartva. Ezt figyelembe lehet-e venni a pótbefizetés összegébe, ha pótbefizetésről dönt a taggyűlés ? Válaszukat előre is köszönöm.
Üzletrész-értékesítés – pótbefizetés
Kérdés
Tisztelt Surányi Imréné! A következő kérdésben kérem a Tisztelt Adószakértő Asszony állásfoglalását. Ügyfelem 2013. évben értékesítette a 3 millió törzstőkével alapított társasága üzletrészét 44 millió 200 ezer forintért. A társaság részére 2009. évben pótbefizetést teljesített 20 millió forint értékben. A pótbefizetést tévesen tőketartalékra és nem lekötött tartalékra könyvelték. A könyvelés javítására nincs módja, ráhatása a társaság értékesítését követően. Az üzletrész értékesítése után árfolyamnyereség miatt adózni köteles. Az Szja tv 67. § (9) bekezdés ac) pontja értelmében a törzstőke összegével az üzletrész vételára csökkenthető. A kérdésem arra irányul, hogy az Szja tv. 67. § (9) bekezdés bb) pontja értelmében a pótbefizetés tekinthető-e, és ha igen, mely indokok alapján az értékpapír (üzletrész) tartásával összefüggő kiadásnak, és emiatt az üzletrész vételárából levonható-e? Mindezekre vonatkozóan a személyijövedelemadó-bevallás elkészítését megelőzően az Adózóna oldalán találtunk rá az Ön adószakértői válaszára. Ez alapján történt az adóbevallás elkészítése, a 20 millió forint pótbefizetés tehát az üzletrész vételárából a 3 millió forintos törzstőke értéke mellett levonásra került, és a 21 200 000 forint után a személyi jövedelemadót ügyfelem megfizette. A kérdés megválaszolása azért nagyon fontos és sürgős, mert az ügyfelem ellen jelenleg egyes adókötelezettségek vizsgálatára irányuló ellenőrzés van folyamatban.
Pótbefizetési határidő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A Gt. a veszteség rendezésére pótbefizetést ír elő, ami pénztárba is történhet, nem csak bankszámlára. Kérdésem, hogy a befizetésnek van-e időbeli korlátja (például 1 éven belül kell befizetni a tagoknak), illetve, hogy a könyvelésbe az előírás történhet-e így: T 368 Egyéb követelés, K 414 Lekötött tartalék? Válaszukat előre is köszönöm.
Pótbefizetés osztalék-követelés átadásával
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy társaság tagjai a pótbefizetést nem pénzbeli szolgáltatás útján, a társaság által még ki nem fizetett osztalékból származó követelésük átadásával teljesítik, kell-e személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást fizetni a követelés átadásakor? Ha igen, a pótbefizetés értéke az osztaléknak a levont adókkal csökkentett nettó értékével egyezik meg? Válaszát előre is köszönöm.
Pótbefizetés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. a saját tőke problémáját pótbefizetés elrendelésével rendezi. Erről 2014. december 15-én taggyűlési határozatot hoztak a tulajdonosok. A társasági szerződésben szerepel a pótbefizetés lehetősége. A határozat alapján a pótbefizetést nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás biztosításával teljesíti a társaság. A nem pénzbeli hozzájárulás meghatározott összege két tételből áll a taggyűlési határozat szerint: – tulajdonosi kölcsönből (anyavállalat követelése), – lejárt szállítói kötelezettségből (anyavállalat követelése). Jelenleg a kft. mindkét tételt a rövid lejáratú kötelezettségei között tartja nyilván. A pótbefizetést elrendelő taggyűlési határozathoz mindkét fél által aláírt adós-hitelező elismerő nyilatkozat áll rendelkezésre, hogy az anyavállalat követelése jogszerű. Kérdéseim: – Elfogadható-e az taggyűlési határozat dátuma előtt már rendelkezésre bocsátott tulajdonosi kölcsön és szállítói kötelezettség a pótbefizetés forrásának (hitel-tőke konverzió)? – Ha igen, akkor milyen dátummal kell az eszközmozgást könyvelni? – Melyek a kontírozási lépései a gazdasági eseménynek? Köszönettel!
Pótbefizetés várhat a cégekre a gyengélkedő forint miatt
Cikk
A forint árfolyama 2014. december 31-én 18 forinttal volt gyengébb, mint 2013 utolsó napján, és ennek súlyos számviteli következményei lehetnek az euróban eladósodott cégek tömegére nézve – figyelmeztetett Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója. Ugyanis annak ellenére, hogy az árfolyamveszteség nem realizálódott, a számvitel szabályainak megfelelő elszámolás mégis rontja az eredményt és ez végső soron pótbefizetési kötelezettséget eredményezhet.
Pótbefizetés
Kérdés
http://adozona.hu/kerdesek/2014_4_15_Potbefizetes_ons Fenti kérdésre adott válasznál a konklúzió az, hogy üzletrésztulajdonos-váltásnál, az új tulajdonos részére az előző tag által fizetett pótbefizetés visszafizetése egyéb bevételnek minősül. Ha az üzletrész adásvételekor erre kitértek, és a megfizetett vételár az üzletrészen kívül ezt is tartalmazta, akkor is egyéb bevételnek minősül? Mit kell kikötni egy üzletrész-adásvételi szerződésben erre vonatkozólag, hogy ne legyen extra adófizetési kötelezettség? Egy másik pótbefizetésre vonatkozó kérdés: ha üzletrész-adásvételkor abban állapodnak meg a felek, hogy a korábbi tulajdonos részére visszafizetik a pótbefizetést a következő években, akkor a kifizetés adózási szempontból minek minősül? Üdvözlettel: NG
Kft. tőkeemelés pótbefizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Pótbefizetéssel kapcsolatos kérdésben kérném segítségüket. Az új Ptk. hatályba lépése óta nem volt társasági szerződés módosítása a kft.-nek, a jegyzett tőkéje 3 millió forint. A társasági szerződés a pótbefizetés lehetőségét nem tartalmazza. 2014.é vben a kft. saját tőkéje teljes bizonyossággal a jegyzett tőke 50 százaléka alá fog csökkenni. A társaság tagjai pótbefizetés vállalásával szeretnék a tőkevesztést pótolni. Eltérő vélemény alakult ki abban, hogy a pótbefizetés – mint a tőkepótlás egyik eszköze – milyen feltételek fennállása alapján lehetséges. Kérdés: Lehetőség van-e a tagok egybehangzó szavazatán nyugvó taggyűlési határozat alapján történő pótbefizetésre abban az esetben, ha a társasági szerződés a pótbefizetés lehetőségét nem tartalmazza? Ha lehetséges, kérném annak kifejtését is, hogy e kérdésben a Gt. és az új Ptk. szabályai mennyiben térnek el egymástól. Előzetesen is megköszönöm szíves válaszukat.
Elhunyt tag tagi kölcsönének sorsa végelszámoláskor
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az általam könyvelt cég tulajdonosa és ügyvezetője – 1 650 000 forint tagi kölcsönt maga után hagyva – 2013. 12. 06-án elhunyt. A hagyatéki tárgyalásban a tagi kölcsönről nincs említés. Az elhunyt tag tulajdonrészét a felesége örökölte, aki addig nem volt a kft tagja. A kft. még 2013. évben elvesztette a saját tőkéjének több mint a felét. A cég végelszámolásra kerül. A végelszámolás kezdő időpontja 2014. 09. 30. A végelszámolás alatt – az egyéb tartozások fedezésére is – az örökös (tag) részéről pótbefizetésre kerül sor. Ebből kívánják rendezni az egyéb (NAV, ipa stb.) tartozásokat, és visszafizetnék a tagi kölcsönt is a tagnak (örökösnek). Kérdéseim: a tartozások rendezésével a végelszámolás befejeződhet-e? A tagi kölcsön visszafizetésével kapcsolatban felmerülhet-e valakinek adózási kötelezettsége? Ha a pótbefizetés csak az egyéb tartozásokra nyújt fedezetet és a tagi kölcsönre nem (a tag nem engedi el a tagi kölcsönt), akkor a folyamat átmegy-e felszámolásba? Üdv. Szekér László Gordiosz Kft.
Természetben adott pótbefizetés
Kérdés
Kedves Hölgyem/Uram! Segítséget szeretnénk kérni az alábbi kérdésben. Tényállás: Egy belföldi adóalany (kft.) rendelkezett két ingatlannal, egyiket sok évvel ezelőtt 25 millió forintért, a másikat 30 millió forintért vásárolta. Az ingatlanokat jelentős veszteséggel az idén el tudta adni, a két ügyleten összesen mintegy 15 millió forintot vesztett. Az ingatlanokat a korábbi években bérbeadás céljára használta, de sokszor volt üresen a két lakás, és a havi bérleti díjak több esetben nem fedezték a havi fix kiadásokat. Most, hogy a kft. eladta a lakásokat, jelentős veszteséggel zár. A cég végelszámolással meg akar szűnni, de többmillió forint van a tagikölcsön-számlán nyilvántartva, mert a két ingatlant saját finanszírozásban vette a társaság, viszont ezt kifizetni magának már biztos nem tudja. Kapcsolatba lépett az ügyvédjével, milyen módon lehetséges a tagi kölcsönt megszüntetni annak érdekében, hogy a végelszámolást választhassa. Az ügyvéd a természetben adott pótbefizetést javasolta, melyről az új Ptk. rendelkezik. A Complex Jogtár 48/2014. számú Számviteli kérdése foglalkozik ezzel a témával, de még mindig bizonytalanok vagyunk. Kérdésünk: Lehetséges-e, hogy a tagikölcsön-számla tartozik oldalára és a lekötött tartalék követel oldalára történik könyvelés a veszteségek fedezetére? Hálás köszönettel, Nagy Edit
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
