Tisztelt Adózóna! 12.14-én megjelent pótbefizetéssel kapcsolatos szakmai cikkükhöz kérdésem, hogy egyszemélyes kft. alapító okiratában, ha nem szerepel a pótbefizetési kötelezettség előírása, de mégis szükség van az elrendelésére, akkor az eljárás megegyezik a többszemélyes kft.-nél leírtakkal, vagy ebben az esetben elengedő egy alapítói határozat?
Egy gazdasági társaság életében előfordulhat, hogy a fennálló pénzügyi veszteségeket mielőbb pótolni kell annak érdekében, hogy a cég életben maradjon és tovább végezhesse gazdasági tevékenységét. Erre a problémára ad alapvetően megoldást a tagok által nyújtott pótbefizetés.
Tisztelt Szakértő! Érdeklőnék, hogy van-e akadálya egyszemélyes kft.-nél, hogy a pótbefizetés lehetőségét a társasági szerződésbe beletegyék? Köszönettel: Reinhardt Éva
Betéti társaság vég elszámol A végelszámolás ideje alatt keletkezett kiadásokra nincs fedezet. Ilyenek tagi kölcsön elengedés miatti illeték könyvelési díj, ügyvédi dij. A tagok határozhatnak pótbefizetésról? köszönöm
A megengedett érték alá csökkent saját tőke kiegészíthető-e tagi kölcsönből? Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! 2017-ben kezdő kft. saját tőkéje a megengedett érték alá csökkent, és 2018-ban sem fog még rendeződni. A vállalkozás tagi kölcsön nyújtása mellett működik. A kérdésem az, hogy a pótbefizetést már év közben is el lehet rendelni, vagy csak a mérleg elfogadása alkalmával? A tagi kölcsönt át lehet-e fordítani pótbefizetésre, és ha igen, hogyan (ügyvédi papír kell hozzá, vagy elég a tagok feljegyzése)? Átvezethető lekötött tartalékba pénzmozgás nélkül? Nem elengedett követelés lenne, mivel amint engedi az eredmény, a tulajdonosok visszakapják. Van valamilyen adóvonzata? Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! A taggyűlés pótbefizetésről döntött 2010-ben, melynek visszafizetési határideje 2014-ben volt. Az egyik tulajdonos nem teljesítette, 2018-ban fogja befizetni. A társaság helyzete nem tette lehetővé, hogy a másik tulajdonos pótbefizetése visszafizetésre kerüljön. Van-e előírás arra, hogy ebben az esetben milyen határidőre kell visszafizetni a most beérkező pótbefizetést? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Pótbefizetésre vonatkozóan a Ptk. előírása a következő: 3:183. § [A pótbefizetés] (1) Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. IIyen előírás alapján megteheti-e egy bt. taggyűlése a társasági szerződés módosítása nélkül is azt, hogy a veszteségek fedezetére pótbefizetést ír elő a tagoknak, és a kapott összegből megadja az egyik tagnak a régóta fennálló tagikölcsön-tartozását? A bt. taggyűlése – egy taggyűlési határozattal – eleve azért rendel egy pótbefizetést, hogy abból rendezhessen egy régóta fennálló kötelezettséget, a beltaggal szembeni tartozást! Kérem, hogy válaszát joghelyekkel szíveskedjék alátámasztani! Előre is köszönettel: Kgy.pl.
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., akinek a saját tőkéje az előző évek vesztesége miatt negatív lett. A tulajdonosok szeretnék rendezni a cég tőkehelyzetét. A kérdésem az, hogy ha a pótbefizetés mellett döntenek, akkor ezt a pótbefizetést a tagok ki tudják venni a cégből adómentesen? A pótbefizetés összegét a lekötött vagy a tőketartalékba kell könyvelni? Ha a társasági szerződés nem rendelkezik a pótbefizetésről, szükséges-e annak módosítása? A kft.-nek továbbá kölcsöntartozása van egy másik vállalkozással szemben. Amennyiben ez a másik vállalkozás elengedi a kölcsönt, rendezhető-e így a veszteséges kft. tőkehelyzete? Milyen adóvonzata van ennek a kölcsön adósánál és a hitelezőnél? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 1. kérdés: Mi történik a pótbefizetéssel (tulajdonosok fizették be tulajdoni hányaduknak megfelelően a sajáttőke rendezésére), ha" A" cég beolvad "B" cégbe, és "A" cégnél volt pótbefizetés, és a beolvadás előtt nem tudják visszafizetni a tulajdonosoknak, akik berakták ezt az összeget. 2. kérdés: Mi lesz a pótbefizetéssel, ha "A" cég nem beolvad, hanem eladják? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott egy zrt., amely a negatív saját tőke rendezése érdekében pótbefizetést írt elő a tulajdonosainak. A pótbefizetés lehetőségére a zrt. alapszabálya nem tér ki. Szabályos ez így? A Pt. 3:318-as pontja nem vonatkozik a zrt.-re? A pótbefizetést tagi kölcsön átsorolásával oldották meg. Sajnos nem láttam a kapcsolódó szerződést, csak annyit tudok, hogy nem járt pénzmozgással az ügylet. Tehát ténylegesen nem fizette vissza cég a tagi kölcsönt, és nem került átutalásra a pótbefizetés. A fenti ügylet szabályszerű-e? Tudomásom szerint tagi kölcsönből közvetlenül nem lehet pótbefizetést eszközölni. Ha nem szabályos az ügylet, akkor mi a megoldás? A 2017-es évben ez a gazdasági esemény bekerült a könyvelésbe, a beszámoló szempontjából jelentős és átfogó összegben. Vissza kell rendezni az eredeti állapotot háromoszlopos beszámolóval? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa a veszteség fedezetére pótbefizetést teljesitett. Igy korrigálta ki a saját tőkét. Egyszemélyes társaságnál is lehetséges ez a lépés a saját tőke rendezésére? Tisztelettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, egy kft. korábban veszteséges volt, amit a két tulajdonos a tulajdoni hányaduk arányában pótbefizetéssel hidalt át. Még a pótbefizetések visszafizetése előtt az egyik tulajdonos kivásárolta a másikat, és ezzel "hozzájutott" a másik fél pótbefizetéséhez is. Kérdésem, hogy ha a kft. tőkehelyzete rendeződik és megkezdődik a pótvefizetés visszafizetése, akkor van-e valamilyen kötöttség a pótbefizetések visszafizetésével kapcsolatban? A volt tulajdonos pótbefizetését 15% szja és 19,5% eho mellett tudja a megmaradt tulajdonos kivenni, a sajátját adómentesen. Megteheti a tulajdonos, hogy először a saját pótbefizetését veszi ki adómentesen és azt követően kezdi meg az adóköteles rész kifizetését, vagy minden kifizetésnél a fix arányban kell ezt is, azt is kivenni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi magánszemély megvásárol egy több éve veszteséges kft.-t, külföldi tulajdonosoktól. A cégben 10 millió feletti pótbefizetés, 14 millió tagi kölcsön, 2002. évi elévült vevőkövetelés és tartozás van. Egyetlen érték egy rozoga ingatlan. A szerződésben valamennyi tétel értékkel engedményeztetésre kerüljön,vagy nem szükséges? Az ingatlanon kivüli tételek illetékkötelesek lesznek-e, a tagi kölcsön és pótbefizetés?
Tisztelt Szakértő, Egy bt. jelentős összegű tagikölcsön-állománnyal rendelkezik, melyet hátrasorolt kötelezettségek között tart nyilván. Egyéb kötelezettségei (szállítók, adók) jelenleg nincsenek. Kérdésem az lenne, hogy jogilag és adózási szempontból van-e bármilyen akadálya annak, hogy ha a társasági szerződését úgy módosítja, hogy pótbefizetési kötelezettség legyen előírható, akkor egy taggyűlés által eszközölt pótbefizetés után visszafizesse a tagi kölcsönét, kikerülve ezzel a tagi kölcsön elengedés, elévülés miatt elszámolt bevétel utáni társasági adó és illetékfizetési kötelezettséget? Jól gondoljuk, hogy amennyiben kötelezettséggel nem rendelkezik, de a pótbefizetés kapcsán beszámolójában a lekötött tartalékban szerepel adat, a vállalkozás végelszámolással megszüntethető, és a pótbefizetés kapcsán nem keletkezik adófizetési kötelezettsége sem? Köszönettel:
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel