Egy gazdasági társaság életében előfordulhat, hogy a fennálló pénzügyi veszteségeket mielőbb pótolni kell annak érdekében, hogy a cég életben maradjon és tovább végezhesse gazdasági tevékenységét. Erre a problémára ad alapvetően megoldást a tagok által nyújtott pótbefizetés.
Tisztelt Szakértő! Érdeklőnék, hogy van-e akadálya egyszemélyes kft.-nél, hogy a pótbefizetés lehetőségét a társasági szerződésbe beletegyék? Köszönettel: Reinhardt Éva
Betéti társaság vég elszámol A végelszámolás ideje alatt keletkezett kiadásokra nincs fedezet. Ilyenek tagi kölcsön elengedés miatti illeték könyvelési díj, ügyvédi dij. A tagok határozhatnak pótbefizetésról? köszönöm
A megengedett érték alá csökkent saját tőke kiegészíthető-e tagi kölcsönből? Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! 2017-ben kezdő kft. saját tőkéje a megengedett érték alá csökkent, és 2018-ban sem fog még rendeződni. A vállalkozás tagi kölcsön nyújtása mellett működik. A kérdésem az, hogy a pótbefizetést már év közben is el lehet rendelni, vagy csak a mérleg elfogadása alkalmával? A tagi kölcsönt át lehet-e fordítani pótbefizetésre, és ha igen, hogyan (ügyvédi papír kell hozzá, vagy elég a tagok feljegyzése)? Átvezethető lekötött tartalékba pénzmozgás nélkül? Nem elengedett követelés lenne, mivel amint engedi az eredmény, a tulajdonosok visszakapják. Van valamilyen adóvonzata? Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! A taggyűlés pótbefizetésről döntött 2010-ben, melynek visszafizetési határideje 2014-ben volt. Az egyik tulajdonos nem teljesítette, 2018-ban fogja befizetni. A társaság helyzete nem tette lehetővé, hogy a másik tulajdonos pótbefizetése visszafizetésre kerüljön. Van-e előírás arra, hogy ebben az esetben milyen határidőre kell visszafizetni a most beérkező pótbefizetést? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Pótbefizetésre vonatkozóan a Ptk. előírása a következő: 3:183. § [A pótbefizetés] (1) Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. IIyen előírás alapján megteheti-e egy bt. taggyűlése a társasági szerződés módosítása nélkül is azt, hogy a veszteségek fedezetére pótbefizetést ír elő a tagoknak, és a kapott összegből megadja az egyik tagnak a régóta fennálló tagikölcsön-tartozását? A bt. taggyűlése – egy taggyűlési határozattal – eleve azért rendel egy pótbefizetést, hogy abból rendezhessen egy régóta fennálló kötelezettséget, a beltaggal szembeni tartozást! Kérem, hogy válaszát joghelyekkel szíveskedjék alátámasztani! Előre is köszönettel: Kgy.pl.
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., akinek a saját tőkéje az előző évek vesztesége miatt negatív lett. A tulajdonosok szeretnék rendezni a cég tőkehelyzetét. A kérdésem az, hogy ha a pótbefizetés mellett döntenek, akkor ezt a pótbefizetést a tagok ki tudják venni a cégből adómentesen? A pótbefizetés összegét a lekötött vagy a tőketartalékba kell könyvelni? Ha a társasági szerződés nem rendelkezik a pótbefizetésről, szükséges-e annak módosítása? A kft.-nek továbbá kölcsöntartozása van egy másik vállalkozással szemben. Amennyiben ez a másik vállalkozás elengedi a kölcsönt, rendezhető-e így a veszteséges kft. tőkehelyzete? Milyen adóvonzata van ennek a kölcsön adósánál és a hitelezőnél? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 1. kérdés: Mi történik a pótbefizetéssel (tulajdonosok fizették be tulajdoni hányaduknak megfelelően a sajáttőke rendezésére), ha" A" cég beolvad "B" cégbe, és "A" cégnél volt pótbefizetés, és a beolvadás előtt nem tudják visszafizetni a tulajdonosoknak, akik berakták ezt az összeget. 2. kérdés: Mi lesz a pótbefizetéssel, ha "A" cég nem beolvad, hanem eladják? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott egy zrt., amely a negatív saját tőke rendezése érdekében pótbefizetést írt elő a tulajdonosainak. A pótbefizetés lehetőségére a zrt. alapszabálya nem tér ki. Szabályos ez így? A Pt. 3:318-as pontja nem vonatkozik a zrt.-re? A pótbefizetést tagi kölcsön átsorolásával oldották meg. Sajnos nem láttam a kapcsolódó szerződést, csak annyit tudok, hogy nem járt pénzmozgással az ügylet. Tehát ténylegesen nem fizette vissza cég a tagi kölcsönt, és nem került átutalásra a pótbefizetés. A fenti ügylet szabályszerű-e? Tudomásom szerint tagi kölcsönből közvetlenül nem lehet pótbefizetést eszközölni. Ha nem szabályos az ügylet, akkor mi a megoldás? A 2017-es évben ez a gazdasági esemény bekerült a könyvelésbe, a beszámoló szempontjából jelentős és átfogó összegben. Vissza kell rendezni az eredeti állapotot háromoszlopos beszámolóval? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa a veszteség fedezetére pótbefizetést teljesitett. Igy korrigálta ki a saját tőkét. Egyszemélyes társaságnál is lehetséges ez a lépés a saját tőke rendezésére? Tisztelettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, egy kft. korábban veszteséges volt, amit a két tulajdonos a tulajdoni hányaduk arányában pótbefizetéssel hidalt át. Még a pótbefizetések visszafizetése előtt az egyik tulajdonos kivásárolta a másikat, és ezzel "hozzájutott" a másik fél pótbefizetéséhez is. Kérdésem, hogy ha a kft. tőkehelyzete rendeződik és megkezdődik a pótvefizetés visszafizetése, akkor van-e valamilyen kötöttség a pótbefizetések visszafizetésével kapcsolatban? A volt tulajdonos pótbefizetését 15% szja és 19,5% eho mellett tudja a megmaradt tulajdonos kivenni, a sajátját adómentesen. Megteheti a tulajdonos, hogy először a saját pótbefizetését veszi ki adómentesen és azt követően kezdi meg az adóköteles rész kifizetését, vagy minden kifizetésnél a fix arányban kell ezt is, azt is kivenni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi magánszemély megvásárol egy több éve veszteséges kft.-t, külföldi tulajdonosoktól. A cégben 10 millió feletti pótbefizetés, 14 millió tagi kölcsön, 2002. évi elévült vevőkövetelés és tartozás van. Egyetlen érték egy rozoga ingatlan. A szerződésben valamennyi tétel értékkel engedményeztetésre kerüljön,vagy nem szükséges? Az ingatlanon kivüli tételek illetékkötelesek lesznek-e, a tagi kölcsön és pótbefizetés?
Tisztelt Szakértő, Egy bt. jelentős összegű tagikölcsön-állománnyal rendelkezik, melyet hátrasorolt kötelezettségek között tart nyilván. Egyéb kötelezettségei (szállítók, adók) jelenleg nincsenek. Kérdésem az lenne, hogy jogilag és adózási szempontból van-e bármilyen akadálya annak, hogy ha a társasági szerződését úgy módosítja, hogy pótbefizetési kötelezettség legyen előírható, akkor egy taggyűlés által eszközölt pótbefizetés után visszafizesse a tagi kölcsönét, kikerülve ezzel a tagi kölcsön elengedés, elévülés miatt elszámolt bevétel utáni társasági adó és illetékfizetési kötelezettséget? Jól gondoljuk, hogy amennyiben kötelezettséggel nem rendelkezik, de a pótbefizetés kapcsán beszámolójában a lekötött tartalékban szerepel adat, a vállalkozás végelszámolással megszüntethető, és a pótbefizetés kapcsán nem keletkezik adófizetési kötelezettsége sem? Köszönettel:
Egy régóta működő kétszemélyes kft.-ből 2017.07.27-én kiszállt az egyik tulajdonos (jegyzett tőke 4500 ezer forint, eredménytartalék: 18 000 ezer forint, és volt lekötött eredménytartalék pótbefizetésre 22 500 ezer forint, ez régen a veszteség fedezése miatt lett befizetve). Most a pénztárt kellene csökkenteni, mert elég magas, lehetséges ezzel? Vagy kellett volna könyvelni valamit amikor az egyik tulajdonos kiszállt belőle?
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték