Tisztelt Szakértő! A Gt. a veszteség rendezésére pótbefizetést ír elő, ami pénztárba is történhet, nem csak bankszámlára. Kérdésem, hogy a befizetésnek van-e időbeli korlátja (például 1 éven belül kell befizetni a tagoknak), illetve, hogy a könyvelésbe az előírás történhet-e így: T 368 Egyéb követelés, K 414 Lekötött tartalék? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ha egy társaság tagjai a pótbefizetést nem pénzbeli szolgáltatás útján, a társaság által még ki nem fizetett osztalékból származó követelésük átadásával teljesítik, kell-e személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást fizetni a követelés átadásakor? Ha igen, a pótbefizetés értéke az osztaléknak a levont adókkal csökkentett nettó értékével egyezik meg? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kft. a saját tőke problémáját pótbefizetés elrendelésével rendezi. Erről 2014. december 15-én taggyűlési határozatot hoztak a tulajdonosok. A társasági szerződésben szerepel a pótbefizetés lehetősége. A határozat alapján a pótbefizetést nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás biztosításával teljesíti a társaság. A nem pénzbeli hozzájárulás meghatározott összege két tételből áll a taggyűlési határozat szerint: – tulajdonosi kölcsönből (anyavállalat követelése), – lejárt szállítói kötelezettségből (anyavállalat követelése). Jelenleg a kft. mindkét tételt a rövid lejáratú kötelezettségei között tartja nyilván. A pótbefizetést elrendelő taggyűlési határozathoz mindkét fél által aláírt adós-hitelező elismerő nyilatkozat áll rendelkezésre, hogy az anyavállalat követelése jogszerű. Kérdéseim: – Elfogadható-e az taggyűlési határozat dátuma előtt már rendelkezésre bocsátott tulajdonosi kölcsön és szállítói kötelezettség a pótbefizetés forrásának (hitel-tőke konverzió)? – Ha igen, akkor milyen dátummal kell az eszközmozgást könyvelni? – Melyek a kontírozási lépései a gazdasági eseménynek? Köszönettel!
A forint árfolyama 2014. december 31-én 18 forinttal volt gyengébb, mint 2013 utolsó napján, és ennek súlyos számviteli következményei lehetnek az euróban eladósodott cégek tömegére nézve – figyelmeztetett Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója. Ugyanis annak ellenére, hogy az árfolyamveszteség nem realizálódott, a számvitel szabályainak megfelelő elszámolás mégis rontja az eredményt és ez végső soron pótbefizetési kötelezettséget eredményezhet.
http://adozona.hu/kerdesek/2014_4_15_Potbefizetes_ons Fenti kérdésre adott válasznál a konklúzió az, hogy üzletrésztulajdonos-váltásnál, az új tulajdonos részére az előző tag által fizetett pótbefizetés visszafizetése egyéb bevételnek minősül. Ha az üzletrész adásvételekor erre kitértek, és a megfizetett vételár az üzletrészen kívül ezt is tartalmazta, akkor is egyéb bevételnek minősül? Mit kell kikötni egy üzletrész-adásvételi szerződésben erre vonatkozólag, hogy ne legyen extra adófizetési kötelezettség? Egy másik pótbefizetésre vonatkozó kérdés: ha üzletrész-adásvételkor abban állapodnak meg a felek, hogy a korábbi tulajdonos részére visszafizetik a pótbefizetést a következő években, akkor a kifizetés adózási szempontból minek minősül? Üdvözlettel: NG
Tisztelt Szakértők! Pótbefizetéssel kapcsolatos kérdésben kérném segítségüket. Az új Ptk. hatályba lépése óta nem volt társasági szerződés módosítása a kft.-nek, a jegyzett tőkéje 3 millió forint. A társasági szerződés a pótbefizetés lehetőségét nem tartalmazza. 2014.é vben a kft. saját tőkéje teljes bizonyossággal a jegyzett tőke 50 százaléka alá fog csökkenni. A társaság tagjai pótbefizetés vállalásával szeretnék a tőkevesztést pótolni. Eltérő vélemény alakult ki abban, hogy a pótbefizetés – mint a tőkepótlás egyik eszköze – milyen feltételek fennállása alapján lehetséges. Kérdés: Lehetőség van-e a tagok egybehangzó szavazatán nyugvó taggyűlési határozat alapján történő pótbefizetésre abban az esetben, ha a társasági szerződés a pótbefizetés lehetőségét nem tartalmazza? Ha lehetséges, kérném annak kifejtését is, hogy e kérdésben a Gt. és az új Ptk. szabályai mennyiben térnek el egymástól. Előzetesen is megköszönöm szíves válaszukat.
Tisztelt Adózóna! Az általam könyvelt cég tulajdonosa és ügyvezetője – 1 650 000 forint tagi kölcsönt maga után hagyva – 2013. 12. 06-án elhunyt. A hagyatéki tárgyalásban a tagi kölcsönről nincs említés. Az elhunyt tag tulajdonrészét a felesége örökölte, aki addig nem volt a kft tagja. A kft. még 2013. évben elvesztette a saját tőkéjének több mint a felét. A cég végelszámolásra kerül. A végelszámolás kezdő időpontja 2014. 09. 30. A végelszámolás alatt – az egyéb tartozások fedezésére is – az örökös (tag) részéről pótbefizetésre kerül sor. Ebből kívánják rendezni az egyéb (NAV, ipa stb.) tartozásokat, és visszafizetnék a tagi kölcsönt is a tagnak (örökösnek). Kérdéseim: a tartozások rendezésével a végelszámolás befejeződhet-e? A tagi kölcsön visszafizetésével kapcsolatban felmerülhet-e valakinek adózási kötelezettsége? Ha a pótbefizetés csak az egyéb tartozásokra nyújt fedezetet és a tagi kölcsönre nem (a tag nem engedi el a tagi kölcsönt), akkor a folyamat átmegy-e felszámolásba? Üdv. Szekér László Gordiosz Kft.
Kedves Hölgyem/Uram! Segítséget szeretnénk kérni az alábbi kérdésben. Tényállás: Egy belföldi adóalany (kft.) rendelkezett két ingatlannal, egyiket sok évvel ezelőtt 25 millió forintért, a másikat 30 millió forintért vásárolta. Az ingatlanokat jelentős veszteséggel az idén el tudta adni, a két ügyleten összesen mintegy 15 millió forintot vesztett. Az ingatlanokat a korábbi években bérbeadás céljára használta, de sokszor volt üresen a két lakás, és a havi bérleti díjak több esetben nem fedezték a havi fix kiadásokat. Most, hogy a kft. eladta a lakásokat, jelentős veszteséggel zár. A cég végelszámolással meg akar szűnni, de többmillió forint van a tagikölcsön-számlán nyilvántartva, mert a két ingatlant saját finanszírozásban vette a társaság, viszont ezt kifizetni magának már biztos nem tudja. Kapcsolatba lépett az ügyvédjével, milyen módon lehetséges a tagi kölcsönt megszüntetni annak érdekében, hogy a végelszámolást választhassa. Az ügyvéd a természetben adott pótbefizetést javasolta, melyről az új Ptk. rendelkezik. A Complex Jogtár 48/2014. számú Számviteli kérdése foglalkozik ezzel a témával, de még mindig bizonytalanok vagyunk. Kérdésünk: Lehetséges-e, hogy a tagikölcsön-számla tartozik oldalára és a lekötött tartalék követel oldalára történik könyvelés a veszteségek fedezetére? Hálás köszönettel, Nagy Edit
Egyszemélyes ügyvédi iroda tagja gyesen van. A gyes és a gyed alatt szüneteltette ügyvédi tevékenységét, de állandó költségei attól még felmerültek, például bankköltség, BÜK-, MÜBSE-tagdíjak, stb. A költségek fedezetére a bankszámlára befizetéseket teljesített. Minősíthetők-e a befizetett összegek pótbefizetésnek? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy a kft.-tagok által korábban pótbefizetés címén a lekötött tartalékban elhelyezett összeget fel lehet-e használni a jegyzett tőke emelésére? Köszönettel: Vágner Emília
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját tőkéje tartósan negatív, ezért a cégbíróság esetleg törölheti, így a 2014. évi mérleg elfogadási jegyzőkönyvében a tagok pótbefizetést határoztak meg (ezt a társasági szerződés lehetővé teszi). Milyen formában kell ezt a cégbíróság felé igazolni, hiszen a megvalósulás csak a következő mérlegben látszik majd? Szeretnénk elkerülni a törlést. (NAV, igazságügyi minisztérium, Cégbíróság nem tud infót adni.) Válaszát előre is köszönöm!
Kérdésem pótbefizetéssel kapcsolatos. Amikor tagváltozás történt, a korábbi tag pótbefizetése átszállt az új tulajdonosra. Milyen adójogi következményei vannak, lehetnek, és mikor? Gondolok arra, hogy az üzletrész átszállásakor keletkezhet jövedelem, vagy ajándékozási illeték alap, esetleg amikor visszakapja a pótbefizetés összegét az új tag, vagy amikor az új tag eladja az üzletrészét? Válaszukat előre is megköszönve: Sz.R.
Gondokkal terhes örökség, amikor valakinek a "nyakába szakad" egy kft., amelynek a saját tőkéje negatív a tagi kölcsön miatt. Hogyan tudná ezt rendezni – kérdezte olvasónk? Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Van-e kötelező sorrend a visszafizetésnél pótbefizetés, illetve tagi kölcsön vonatkozásában?
Tisztelt Szakértő! Betéti társaságunk 3 éve jelentős veszteségeket szenvedett el, sürgősen tőkére volna szüksége a tevékenység folytatásához. A tagok – kültagok és beltag – pótbefizetéssel kívánják ezt megoldani. Kérdésünk: 1. Helyesen jártak-e el, ha taggyűlési határozat alapján, amelyben a pótbefizetés összes követelményét rögzítették, a pótbefizetést végrehajtották? (Megjegyezni kívánjuk, hogy az alapító okirat a pótbefizetést nem teszik kötelezővé.) 2. Amennyiben később végelszámolásra kerülne sor, a vagyonfelosztásnál a saját tőke és a pótbefizetés tagonkénti összegét kell-e figyelembe venni, illetve a pótbefizetés nem minősül-e hitelnyújtásnak? Mivel ez a megoldás még a 2013. évi mérlegidőszakot érinti, ezért sürgős válaszukat kérjük, fáradozásukat köszönjük.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték