192 találat a(z) pótbefizetés cimkére
Pótbefizetés visszatérítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Belföldi letelepedettségű magánszemély megvásárolta egy magyar székhelyű kft. 3 millió forint értékű üzletrészét, névértéken. Az üzletrész előző tulajdonosa az értékesítést megelőzően, közvetlenül teljesített 100 millió forint értékű pótbefizetést. Jelen helyzetben a kft. már nyereséges, és lehetőség van a pótbefizetés visszatérítésére is. Kérdésünk, hogy mivel a pótbefizetés összegét nem a jelenlegi tag fizette, ezért annak visszatérítése bevételnek minősül-e az szja-törvény értelmében? Amennyiben igen, akkor melyik jövedelemtípusba tartozik a visszafizetés, és milyen adókötelezettség terheli? Köszönettel!
Pótbefizetés tulajdonosi kölcsönből
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy kft. saját tőkéje tartósan a jegyzett tőke fele alá csökkent. Lehetségese-e a társaságban lévő tagi kölcsönöket átminősíteni pótbefizetéssé (természetesen taggyűlési határozattal)? Ha lehet, a taggyűlés hány százalékos többséggel szavazhatja meg azt? Köszönettel: Kurunczi Imre
Tagi kölcsön, pótbefizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy pótbefizetés történt a lekötött tartalékba. Ezáltal a pénzeszközöm megnőtt, ebből fizethető-e vissza tagi kölcsön? Válaszát előre is köszönöm.
Pótbefizetés könyvelése a pótbefizetéssel érintentett társaság értékesítése esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk pótbefizetést eszközölt egy gazdasági társaságban, amely társaság 100 százalékos üzletrészét időközben értékesítettük egy másik gazdasági társaságnak. Az üzletrész-értékesítési szerződés nem rendelkezett külön az értékesített társaságban lévő pótbefizetésről, a vételár meghatározásakor nem történt utalás a pótbefizetés miatti ellenérték hányadra. Kérdéseim: 1.) Az üzletrész volt tulajdonosánál a pótbefizetés kivezetése hogyan könyvelendő? 2.) Van-e adóhatása annak az üzletrész eladójánál, ha a pótbefizetés miatti követelést "ellenérték nélkül" engedtük át az üzletrész új tulajdonosának? 3.) A pótbefizetés visszafizetése az új tulajdonos részére megtörtént. Hogyan könyvelendő a befolyt pénz az új tulajdonosnál, van-e ennek Tao korrekciója? Köszönettel.
Sajáttőke-kritérium
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy 2014-ben 500 ezer forint jegyzett tőkével alakuló kft. 2014-ben és 2015-ben sem számolt el bevételt, ezért a 2015. év végi saját tőkéje -1565 ezer forint lett (jegyzett tőke: 500 ezer forint, eredménytartalék: -1263 ezer forint, mérleg szerinti eredmény: -802 ezer forint). A társaság 2500 ezer forint tagi kölcsönnel rendelkezik, a kötelező jegyzett-tőke-emelést ennek apportálásával kívánják végrehajtani. Mivel a tőkeemelés után sem érte el a saját tőke a jegyzett tőke felét, véleményem szerint pótbefizetésre is szükség lesz. Kérdésem az lenne, hogy megvalósítható-e egyidejűleg, egy társasági szerződés módosítása keretében a jegyzett tőke emelése tagikölcsön-apportálással, és a 600 ezer forintos pótbefizetéssel? Ekkor a saját tőke 1535 ezer forint lenne (jegyzett tőke: 3000 ezer forint, eredménytartalék: -2065 ezer forint, lekötött tartalék: 600 ezer forint). Megoldás lenne-e ez ebben a formában, és ekkor a kft. megfelelne minden törvényi előírásnak? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Pótbefizetés visszafizetése tulajdonosváltozás esetén II.
Kérdés
Tisztelt Lepsényi Mária! Köszönettel vettük kérdésünkre (Pótbefizetés visszafizetése tulajdonosváltozás esetén) részben adott válaszát, de a kérdésünk további részére nem kaptunk választ. Ismételten megerősítjük, hogy a pótbefizetést társaság adta, és magánszemély fogja visszakapni. Várjuk válaszát. Köszönettel.
Pótbefizetés visszafizetése tulajdonosváltozás esetén
Kérdés
Egy kft.-ben a 2010-es évben (saját tőke pótlása miatt) pótbefizetésre került sor. Akkor a tulajdonos 100 százalékban egy társaság volt. 2011-ben a kft. tulajdonosi szerkezetében változás történt. A korábbi tulajdonos eladta a tulajdonrészét 50-25 százalékban magánszemélyeknek, a 25 százalékát megtartotta. Az üzletrész-adásvételi szerződések nem rendelkeznek korábban teljesített pótbefizetésről. A 2013-2014. évek gazdálkodási adatai alapján a korábban teljesített pótbefizetés visszafizetésre kerülhet. (Jelenlegi tulajdonosok részére?) A fenti ügylethez kapcsolódóan keletkezhet-e a tulajdonos magánszemélynek szja-, vagy bármilyen más adó-, járulékfizetési kötelezettsége? Ha igen, akkor mely jogszabály alapján, és mikor? Továbbá a társaságnak mint "kifizető"-nek van-e bármilyen levonási, bevallási és befizetési kötelezettsége, és milyen bizonylat alapján? Egyáltalán kifizetőnek minősülhet-e a társaság? Ha az üzletrész-adásvételi szerződés mégis tartalmaz a pótbefizetésről valamilyen megállapodást (például az üzletrész vételárában megbontották a pótbefizetésre és a pótbefizetés nélküli üzletrészre jutó ellenértéket), akkor hogyan alakul a magánszemély adó- és járulékfizetési kötelezettsége? Köszönettel.
Végelszámolás
Kérdés
Egy kft. végelszámolás alatt van. Egy hitelezője van, aki magánszemély, de nem tulajdonos. Az eszközök, anyagok értékesítésre kerültek. A befolyt összeg 3 millió forinttal kevesebb, mint a hitel összege. Lehetséges megoldás-e, ha a tulajdonosok befizetik a 3 millió forintot? Így nem maradna tartozása a társaságnak, befejezhető lenne a végelszámolás. Ha igen, akkor milyen adó-, illetve illetékvonzata van a tagok által befizetett összegnek? Kérném szíves szakmai válaszukat.
Számvitel – pótbefizetés könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítséget kérnék pótbefizetés könyvelésében: Egy kft.-nek három tulajdonosa van (egyenlő tulajdoni és szavazati joggal). Novemberi taggyűlési jegyzőkönyv szerint a likviditási problémák kezelésére 1 millió forint pótbefizetést rendel el (30 napon belül kell teljesíteni). A három tulajdonosból kettő teljesítette, de a harmadik tag nagy valószínűséggel nem fogja (ő nemmel is szavazott a taggyűlésen). Hogyan könyveljem a pótbefizetést? Előírjam az 1 millió forintot, vagy csak a tényleges befizetést könyveljem?
Pótbefizetés visszafizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a tulajdonosa részére vissza tudja fizetni a korábban a tulajdonos által a lekötött tartalékra (pénzben) teljesített pótbefizetés összegét úgy, hogy a visszafizetés után a saját tőke összege a hatályos jogszabályi feltételeknek továbbra is megfelel. A pénzben történő visszafizetés semelyik fél számára nem jár adó, illetve illetékfizetési kötelezettséggel. Ha a tulajdonos nem pénzben, hanem a befizetett összeggel azonos értékű ingatlan formájában kapja vissza a pótbefizetést a kft.-től, akkor keletkezik-e bármilyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége a kft.-nek vagy a tulajdonosnak? Köszönöm válaszát!
Készpénzfizetési korlát a tagi kölcsön esetében
Kérdés
A kft., bt. ügyvezetője ad tagi kölcsönt a cégének, amit később visszafizetnek. Ebben az esetben vonatkozik rá a 1,5 vagy az 1 millió forintos készpénzfizetési korlát (kapcsolt vállalkozás miatt)? A tagi kölcsön esetében (általában a kölcsönöknél) nincs ellenérték, mint a vevő-szállító esetében? Példaként: bankba a tag befizet 4 millió forint tagi kölcsönt, a visszafizetés készpénzben történik. Ebben az esetben mennyi a készpénzben visszafizethető összeg egyszerre? Ugyanez a kérdés, ha a tag a pénztárba fizet be 4 millió forint tagi kölcsönt? Vonatkozik rá a korlát?
Pótbefizetés bt.-tagoktól: van-e készpénzfizetési értékhatár?
Cikk
A bt.-tagok pótbefizetéssel fedeznék a társaság veszteségét, figyelembe kell-e venni ekkor az 1 millió forintos készpénzfizetési értékhatárt? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia okleveles adószakértőnk válaszolt.
Pótbefizetés bt.?
Kérdés
Az új Ptk 3:183 § értelmében a társaság pótbefizetés mellett döntene, a veszteségek fedezetére. A probléma csak az,hogy a nevezett társaság bt. Tiltja-e bármi is, hogy taggyűlési határozat alapján a bt.-tagok a tagi betétek arányában pótbefizetést eszközöljenek a lekötött tartalék terhére? A pótbefizetés pénztáron keresztül történne, itt figyelembe kell-e venni az 1 milliós készpénz értékhatárt, a NAV felé való bejelentéshez?
Törzstőkecsökkentés után üzletrész-értékesítés
Kérdés
A kft.-nek több cég, és több magánszemély tulajdonosa van. Az évek folyamán a kft. jelentős veszteséget halmozott fel. A tulajdonosok a jegyzett tőke csökkentése mellett döntöttek (eredménytartalékkal szemben számolták el). 1. A tőkecsökkentés esetében a korábban teljesített pótbefizetést is kellett volna arányosan csökkenteni (a pótbefizetést pénzben teljesítették, és lekötött tartalékként került kimutatásra a kft. könyvelésében)? 2. Mivel a tőkecsökkentésnél jövedelem nem került kifizetésre a tagok részére, így a kft. nem számolt el semmiféle közterhet. Helyesen tették így? A tőkecsökkentést követően a társaság tőkeemelés mellett döntött. Sajnos az ebből származó forrást is felélte, és ismét tőkecsökkentést kellett elhatároznia és végrehajtania a tagoknak. Időközben a társaság tulajdonosi köre változott, mert egyes tulajdonok értékesítették az üzletrészüket. Jelentkezett a kft.-re egy vevő, aki rendkívül jelentős vételárat fizetne (a vételár jóval a kft. mérlege alapján reális vételár felett van). 3. A társaság jelenlegi magánszemély tulajdonosa, aki a kft. számára ismeretlen áron vette meg a tulajdonrészét a korábbi tulajdonostól, a tőkecsökkentést követően, egy esetleges eladás során mi után fog adózni, illetve a kft. mit tekintsen szja- és eho- alapnak? A magánszemély tulajdonosoknak nyilatkozni kell arról. hogy mennyiért jutottak hozzá jelenlegi tulajdoni részükhöz, vagy az szja és az ehoalapja a tulajdonosra jutó vételárrész az üzletrész névértéke közti különbözet lesz?
Kivaalap és a pótbefizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! A kivaalap meghatározásánál korrekciós tényezőnek számít-e a pótbefizetés mint tőkebevonás, illetve tőkekivonás a visszafizetéskor? Könyvviteli nyilvántartása is hasonló, tőketartalék címén kell kimutatni. Ebben kérek megerősítést.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
