hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Lekötött tartalék növelése, csökkentése: szabályok, amelyeket követni kell a felhasználáskor

  • Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló

Cikkünkben a lekötött tartalék egyes jogcímei képzésének, felhasználásának szabályait mutatjuk be, figyelemmel a mérlegzárásra.

A lekötött tartalék a jegyzett tőkén felüli tőkéből bármilyen címen lekötött összeg kimutatására szolgál a jegyzett tőke védelme és a fiktív tőkeemelések elkerülése céljából. A lekötött tartalék olyan saját forrás, amelyet a mérlegkészítéskor nem lehet kivonni a vállalkozásból, így az esetleges osztalékfizetésnek korlátot szabhat. A lekötött tartalék jogcímei közül cikkünkben a jogszabály alapján történő kimutatást és a fejlesztési tartalék képzésének, felhasználásának szabályait foglaljuk össze.

A lekötött tartalékot a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból kell képezni. A forrás attól függ, hogy milyen célt szolgál a lekötés. A tőketartalékból történő lekötés annak pozitív összegéig történhet, az ezt meghaladó összeget az eredménytartalékból kell lekötni. Az eredménytartalékból történő lekötést akkor is végre kell hajtani, ha emiatt az eredménytartalék negatívvá válik, vagy a negatív értéke nő.

A lekötött tartalék feloldását a tőketartalékkal, illetve az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni, annak függvényében, hogy a feloldott tartalékot a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból kötötték le. Ez alól kivételt képez a pótbefizetés miatt lekötött összeg, ha azt a tagok részére visszafizetik.

Lekötött tartalék jogszabály alapján

1.) Leggyakoribb eset a mezőgazdasági tevékenységhez nyújtott beruházási (fejlesztési) támogatás. Ezt a támogatást abban az esetben, ha az az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) társfinanszírozásában megvalósuló támogatásnak minősül, jogszabály alapján (23/2007. FVM-rendelet 20. § (1) bekezdése) a kettős könyvvezetésre kötelezett vállalkozásoknak tőketartalékba kell helyezni, nem kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek az egyéb bevételek között kell elszámolni. Az ezen támogatások számviteli nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról szóló 55/2019. AM-rendelet 1. paragrafusa ezt az előírást kettős könyvvezetésre kötelezettekre vonatkozóan azzal egészíti ki, hogy „az igénybe vett beruházási célú támogatás összegét (…) a kedvezményezettnek tőketartalékba kell helyezni, majd azt a fenntartási időszak végéig lekötött tartalékban kell kimutatni”. A fenntartási időszak az az időszak, ameddig a beruházást a kérelemben foglaltak szerint üzemeltetni kell. Ez az időszak általában öt év, kis- és közepes vállalkozások esetében általában három év.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük a további jogszabályi kötelezettségeket, valamint azt az állapotot, amior a vállalkozás saját döntése, hogy lekötött tartalékot képez!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kapcsolt cégek minősítése

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Kölcsönkövetelés leírása, ha az adós elhunyt

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink