További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az osztalék adózása

  • Surányi Imréné okleveles közgazda

A társaságok közgyűlése ezekben a hetekben határoz a tagoknak fizetendő osztalékról, a tavaly felvett osztalékelőleg sorsáról. Cikkünkben összefoglaltuk a magánszemélyeknek fizetett osztalékra vonatkozó legfontosabb adózási szabályokat.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja. tv.) szerint az osztalék elsősorban a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad, az eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés.

Ezen kívül az Szja. tv. külön nevesíti osztalékként
– a kamatozó részvény kamatát,
– a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelmet,
– az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozamát,
– a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni értéket (kivéve, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződésben megjelölt kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként vagy azzal összefüggésben szerezte), 
– a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeget.

Az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel osztalékelőlegnek minősül.

Egyéb jövedelem és nem osztalék azonban az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által vagy az ilyen jogi személy, egyéb szervezet megbízása alapján fizetett osztalék [Szja. tv. 28. § (12) bekezdés].

Alacsony adókulcsú állam az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték kevesebb, mint 9 százalék, kivéve, ha az állammal Magyarország egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze külön adózó jövedelem, a kapott bevétellel szemben költséget elszámolni, az adójával szemben kedvezményt érvényesíteni nem lehet [Szja. tv. 65. § (1) bekezdés].

Az osztalék (ideértve az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben fizetett osztalékelőleget is) után az adó 15 százalék, akkor is, ha a korábban már megállapított osztalékot a 2015. évet követően fizették/fizetik ki.

Az adó mértéke azonban attól is függ, hogy az osztalék belföldről vagy külföldről származik, illetve hogy az osztalékban részesülő magánszemély az adóügyi illetősége szerint hol (belföldön vagy más államban, esetleg mindkettőben) adóztatható.

Az osztalék után ehot is kell fizetnie annak, aki a Tbj. szerint belföldinek minősül [Eho. tv. 3. § (3) bekezdés].

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megismerje a magánszemélyeknek fizetett osztalékra vonatkozó további előírásokat!

A teljes cikkhez előfizetőink illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Osztaléka közterheinek kiszámításához használja kalkulátorunkat!

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Katás ügyvédi iroda

Szipszer Tamás

adószakértő

2019 március
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X