Ha valakinek adótartozása volt, de megfizette és nyugdíjpénztári vagy nyesz-megtakarítással is rendelkezett, korábban a NAV csak külön kérelemre utalta az előtakarékosság utáni bónuszt.
Ma utalja a bankszámlákra a nyugdíjfolyósító az idei első emelt összegű járandóságokat.
Tisztelt Szakértő! 40 éves jogviszonyára tekintettel nyugdíjba vonult katás egyéni vállalkozónak van-e valamilyen, a keresetére vonatkozó korlátozása a kata hatálya alatti egyéni vállalkozásában? A havi 25 ezer Ft-os kata összeget megfizeti. Köszönöm a segítségét.
Bér- és nyugdíjemelésekről, a hallgatói ösztöndíjak növeléséről, valamint a kis- és középvállalkozóknak nyújtott adókedvezményről döntött pénteken a két napja beiktatott román kormány.
Megszavazta a román képviselőház az adótörvény módosítását, így egészségügyi járulékmentessé tett valamennyi nyugdíjat, egy részük esetében pedig eltörölte a jövedelemadó-kötelezettséget.
A rendelkezések szerint ha az ellátásban részesülő személy adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete eléri az ún. éves keretösszeget (2017-ben 127 500 forint x18 = 2 295 000 forint), a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Kérdésem az, hogy ha a keretösszeg túllépése miatt szünetel a nyugdíj folyósítása 2017. évben, akkor 2018. januártól automatikusan kap-e újra ellátást (nyugdíjat) a munkavállaló vagy kérni kell?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni szakmai segítségét, véleményét. Egy 1951-ben született magánszemélyről lenne szó, akire irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 62 év, amit 2013-ban be is töltött. Nyugdíjba nem vonult, tovább dolgozott, illetve dolgozik. A tervezett nyugdíjba vonulás időpontja 2017. február. Esetében az így összegyűjtött évek száma valamivel több mint 47 év lesz. Az illető úr 1998-tól tagja volt egy magánnyugdíjpénztárnak, ami 2013-ban már végelszámolás alatt állt. A hosszú évek alatt felgyülemlett tőkerészt és hozamot egy összegben ki is fizette részére a pénztár. Számításaink és a jelenlegi egészségi állapota alapján még feltételezett 15-20 nyugdíjra alapozott év azt mutatják, hogy minél magasabb nyugdíjat állapítanak meg, annál rövidebb ideig képes fedezni a már kifizetett magánnyugdíjpénztári megtakarítás az "állami büntetés" miatt csökkentett kifizetést, illetve az anélkül "kapható" közötti különbséget. Itt merült fel a gondolat, hogy (ha tényleg 4-6 évnél tovább kénytelenek nyugdíjat szolgáltatni, jobban járna-e az úr, ha a TELJES ÁLLAMI nyugdíjat kapná, akár a már felvett korábbi megtakarítás, vagy annak a teljes nyugdíjra jogosító részének a befizetésével, ha ez egyáltalán még lehetséges? Ebben az esetben milyen lehetőségek merülhetnek fel? Mire érdemes, és kell oda figyelni? Vissza lehet-e fizetni a megtakarítást, hogy a nulladik pillanattól kezdve a magasabb, állami nyugdíjat kaphassa? Köszönöm!
Bizonyára nem kevesen vannak, akik ez idő tájt töltötték be a rájuk érvényes öregségi nyugdíjkorhatárt vagy szerezték meg a 40. év jogosultsági idejüket, és azt fontolgatják: vajon még idén vagy inkább csak jövőre vegyék-e igénybe a nyugellátást?
Magyarországon a 60 éves korban várható élettartam a férfiak esetében 17,3 év, a nők esetében 21,7 év volt 2015-ben – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a szocialista Lukács Zoltán írásbeli kérdésére. Rétvári Bence kitért arra is, hogy a 4,5 millió gazdaságilag aktív népességből a 65 éves és idősebbek aránya a férfiak és nők között egyaránt 0,8 százalék volt.
Tegnap a Magyar Közlöny 201. számában megjelent a 2017. évi nyugdíjemelésről szóló kormányrendelet.
A szociális hozzájárulási adó csökkentésével párhuzamosan nőhet a kisadózók tételes adója szerint adózók (katások) tb-ellátásának alapja a T/13159. számú törvényjavaslat szerint.
Minden körülmények között garantálja a kormány a nyugdíjak értékállóságát – nyilatkozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Időknek.
Immár 10 éve, hogy a sajátjogú nyugdíjas biztosítottak, illetve egyéni és társas vállalkozók nyugdíjjárulék fizetésre is kötelezettek, amelyért cserébe 0,5 százalékos nyugdíjnövelés illeti meg őket. Januártól némileg módosulna a szabályozás.
Legyenek szívesek tanácsot adni, hogy az alábbi ügyben hova forduljak. 2017. augusztusában lesz meg a 40 éves munkaviszonyom a nők 40 év utáni nyugdíjazásához. Jelenleg főállásban dolgozom, várhatóan 2017. augusztusig. 2015.02.01-től 2016.01.31-ig 1202-es jogviszonykóddal dolgoztam egy másik cégnek is. Az ügyfélkapumon keresztül ellenőriztem a jogviszonyaimat, és most vettem észre, hogy nem jelentett ki a 1202-es jogviszonykóddal a munkáltató. Sajnos ezt a céget már nem tudom elérni, annyit sikerült kiderítenem, hogy az adószáma fel van függesztve. Ahhoz, hogy a nyugdíjamat megállapítsák sehol nem lehetek jogyiszonyban. Megvannak a jogviszonyt megszüntető papírjaim, nem tudom, hogy ez elegendő-e igazolásnak arra vonatkozóan, hogy már nem dolgozom ezen jogviszonyban. Nem tudom, a munkáltató miért nem jelezte a 16T1041-es nyomtatványon a jogviszony megszüntetését. Hova tudok fordulni a jogviszony megszüntetése miatt, vagy elegendőek a munkáltatótól kapott igazolásaim? Várom szíves válaszukat. Köszönettel.
Párhuzamos - 2 munkaviszony és járulékköteles megbízási - jogviszonyok esetén be kell-e számítani: 1. A szolgálati időbe valamelyiket, ha az egyik munkaviszony egy időre megszűnik? 2. A nyugdíj alapját képező keresetbe a járulékfizetési felső határig, 2013 után pedig az összes olyan jövedelmet, amely után a munkavállaló járulékokat fizetett? 3. Van-e olyan előírás, mely szerint a kereseti, jövedelmi adatokból a kedvezőbbet kell figyelembe venni? 4. Köteles-e a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv pontosítani a foglalkoztató megnevezését, ha ezt a munkavállaló az adategyeztetés során kéri? (Soha nem dolgozott a Magyar Államkincstárnál, de a rá vonatkozó nyilvántartásban a tényleges foglalkoztatója helyett, pontosítási kérése ellenére továbbra is ez szerepel!) 5. Van-e olyan forráshely, amely egy helyen tartalmazza a járulékfizetési felső határokat 1988-tól? (Az APEH archívumában csak 1997-től találtuk meg.) Kérjük a T. Szakértőt/Nőt, hogy álláspontját - a 15 napon belüli fellebbezési határidőre is tekintettel - szíveskedjék mielőbb elkészíteni és tételes joghelyekkel is alátámasztani!
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték