184 találat a(z) munkavégzés cimkére
Munkavégzés megfelelő jogviszonyban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. hátrányos helyzetű – általában intézetben nevelkedő – fiatalok számára szeretne segíteni megismertetve őket a munka világával, melyre természetesen munkabért is fizet. Abban kérem segítségét, mi lenne a legideálisabb foglalkoztatási forma, mert – a fiatalok eléggé lazán veszik a munka felvételét, az előre megbeszélt és bejelentett alkalmi munkaviszony időpontjában nem vagy kevesebb napra jelennek meg, – a munkaidőkeretes munkaviszonyban lévő foglalkoztatás során megküldött beosztásnak megfelelő időben nem vagy nem a beosztás szerinti napokon jelennek meg, szóval eléggé sajátságosan értelmezik a munkavállalást. Azonban ha munkába állnak, a cég örömmel veszi, de a hatóság felé nem akarnak rizikózni, illetve maguknak sem szeretnének plusz költségeket. Azon gondolkodom, mi lehetne a legbiztosabb, legrugalmasabb foglalkoztatási forma számukra? A diákszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatás a diákok esetében tud működni, de mi legyen azokkal, akik már nem diákok? Előre is köszönöm szíves válaszát.
Problémás ügyvezetői jogviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Adott egy kft., ahol a két tag egyben ügyvezető is (mindketten önállóan láthatják el az ügyvezetőséget). Napi 8 órás munkaviszonyban látták el az értékesítéssel kapcsolatos feladatokat és munkaviszony melletti társas vállalkozóként (35-ös kód) az ügyvezetői feladatokat ingyen. 2019.08. hónapban a tagok összevesztek, azóta csak az egyik tag jár be a céghez, intézi a céges feladatokat, értékesítést, tevékenykedik. A másik tag a telefont nem veszi fel, hollétéről nem nyilatkozik, de új céget nyitott, ahol bejelentette magát heti pár órára, de nem napi 8 órára, mondván ezzel spórol magának, hiszen itt megfizetik utána a garantált bérminimum szerinti bért és járulékokat. Egészen 2019.12.31-éig ez meg is történt. Kérdéseink a következők: 1. Megteheti a másik tag, hogy egyszerűen megszünteti a munkaviszonyát a sértődött félnek? 2. Ha meg lehet szüntetni a munkaviszonyát, akkor kötelező a megszüntetés előtt felszólító levelet írni neki, vagy ennyi idő után (6 hó) rendkívüli felmondással meg lehet szüntetni a sértődött tag munkaviszonyát? 3. Ha megszünteti a munkaviszonyát, akkor a minimum járulékfizetési kötelezettség társas vállalkozóként fennáll a sértődött tag után az ügyvezetősége miatt? 4. Járható út-e az, hogy munkaviszonyában igazolatlan távollétet számfejtünk és emellett társas vállalkozóként sem fizetünk utána semmit? Olyan jogilag helyes megoldást keresünk, amely miatt a jelenleg is dolgozó ügyvezetőt és a céget sem érheti hátrányos jogkövetkezmény.
Gyet alatti munkavégzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó a gyet ideje alatt is dolgozik. Kérdésem az lenne, hogy jól tudjuk-e, hogy a gyet ideje alatt nem kell megfizetni a minimálisan fizetendő adókat és járulékokat, hanem csak a tényleges kivét után kell adóznia? Valamint ha egyéni vállalkozó gyes mellett vállalkozik, és van egy heti 36 órára bejelentett munkaviszonya (itt fizetés nélküli szabadságon van gyermekgondozás céljából), akkor ő főállású vagy mellékfoglalkozású egyéni vállalkozó? Ha főállású, akkor a gyes idejére (úgy tudjuk) meg kell fizetni a minimum járulékot és adót? Ha mellékfoglalkozású, akkor nem fizet? Köszönöm!
Felmentés munkavégzés alól: rövidíti-e a munkaviszonyt?
Kérdés
Ha a munkáltató a teljes felmondási időre felmenti a munkavégzés alól a munkavállalót, akkor is a felmondási idő végével szűnik meg a munkaviszony? Vagy az utolsó munkában töltött nappal? Ha 07.31-én mond fel, akkor aznap kifizetheti a teljes felmentési időre járó bért is rögtön a munkáltató? Ezt augusztusi távolléti díjként számfejthetem 07.31-én? Köszönöm!
Gyed melletti katás munkavégzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy katás betéti társaság kültagja a beltag ügyvezető mellett ügyvezető, ezért ő is be lett jelentve katás személyként. A kültag rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, de 2018.11.17-étől gyeden van. Minden hónapban jelentjük a 19T201. változás-bejelentő nyomtatványon, hogy nincs kata-fizetési kötelezettsége. A bt. kapott egy megbízást, aminek elvégzéséhez, csak a kültag rendelkezik szakképzettséggel, ezért kell az ő személyes közreműködése. Ebben az esetben lehetséges-e, hogy addig amíg a munka elkészül, megfizetjük a kültag után is a katát, majd újra jelentjük a gyed miatti mentességet, vagy ekkortól kötelező megfizetni utána, akár végez munkát, akár nem? 25 ezer forintot vagy 50 ezer forintot kell megfizetni? Válaszát megköszönve: Bálintné K.I.
Tanulmányi szerződés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég felvesz egy alkalmazottat, az alkalmazottal tanulmányi szerződést köt, hogy tanulmányaiban támogatja X összeggel annak fejében, hogy tanulmányai befejezése után visszatér y időre a céghez dolgozni. A dolgozó tanulmányait külföldön folytatja, így ténylegesen nem tud munkát végezni a cég mindennapi életében. Kérdéseim: A cég köthet-e tanulmányi szerződést a munkavállalóval, ha igen, milyen feltételekkel? A támogatást a cég költségként elszámolhatja-e? Kell-e a támogatás után adót és járulékot fizetni? A munkavállaló tanulmányi ideje alatt lehet-e a cégnél fizetés nélküli szabadságon? Ha lehet, akkor annak milyen bejelentési, adó és járulékfizetési vonzata van? A támogatás így is költségként elszámolható-e? Vagy munkát kell végeznie a cégben a munkavállalónak, akivel tanulmányi szerződést köt a cég? Válaszukat előre is köszönöm! Köszönettel: Lászlók Éva
Munkaidőkeret végén több lett kifizetve, mint amit ledolgozott a munkavállaló
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Hivatkozva a : https://adozona.hu/munkajog/Munkaidokeret_alkalmazasa_berezes_LJB6WV cikkre a következő kérdés merült fel: Hogyan jár el helyesen a munkáltató, ha a munkavállaló a munkaidő tartama alatt nem dolgozta le az előírt munkaidőkeretet? Visszavételezhető tőle a többlet kifizetés? Délelőtt, délután, szabadnap beosztás szerint dolgoznak, és mivel figyelni kell a havi egy vasárnapot, így előfordul, hogy havi szinten egy-két nappal kevesebbet dolgozik, mint az előírt keret. Az elszámolás végén van olyan munkavállaló, aki 4 nappal kevesebbet dolgozik, mint a társai, de ugyanúgy megkapja a havi bért, ezt a többiek nem tartják igazságosnak ... Sajnos a munkáltató nem tudja másként beosztani, mert az intézmény 6-22 óra között tart nyitva rendeltetésszerűen hétvégéken is. Ami többletbérként van kifizetve, de nem dolgozta le a munkavállaló, azt vissza lehet valamilyen jogcímen kérni? Válaszukat köszönöm!
Munkavállalói szerződésszegés?
Kérdés
Munkáltató és munkavállaló megállapodást kötött (2016.12.28.) arra vonatkozóan, hogy a munkavállaló kétéves távolléte alatt (csed, gyes) a munkaadó a munkakörét nem tölti be azonos képesítésű szakdolgozóval, a jelenlegivel azonos munkakörben foglalkoztatja, továbbá a munkabérét havi nettó 30 ezer forinttal emeli a visszatértét követően. A munkáltató betartotta a vállalt kötelezettségét, a munkavállaló pedig visszatért a munkahelyre 2019. 02. 01-én, mad két hónap múlva benyújtotta a felmondását. A megállapodás szerint "a munkavállaló elkötelezettséget vállal a munkáltatónál – a munkába történő visszatérése után – további 5 év munkavégzésre, a fentebb jelzett munkabéremelés ellenében. Munkavállaló kötelezettséget vállal arra, hogy ha a fentieket megszegi, úgy köteles a munkaadó által vállalt havi nettó 30 ezer forint kétszeresét megfizetni a megállapodott időtartamra". A munkavállalónak a megállapodás alapján fennáll-e a kötelezettsége?
Vasárnapi munkavégzés és vasárnapra eső munkaszüneti nap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk szeretne három műszakos (8 órás) munkarendet bevezetni, jelenleg két műszakos munkarendet alkalmazunk, működésünk eléri a heti 80 órát, így vasárnapra is beoszthatók a munkavállalók, illetve háromhavi munkaidőkeretet alkalmazunk. Főszabály szerint az általános munkarend az irányadó: hétfő–péntek, heti 40 óra. Munkaszüneti napon cégünk nem dolgozik. A hét közben lévő munkaszüneti napokat fizetjük az órabéreseknek mint fizetett ünnep. Ha a munkavégzés vasárnap 21:20-tól kezdődne (a tömegközlekedést figyelembe véve) és hétfőn 5:40-ig tartana, ebben az esetben vasárnapi munkanapnak kell ezt a napot kezelni vagy minősíthetjük hétfői munkanapnak is? Ha húsvét vasárnapra nincs beosztva az órabéres munkavállaló (például vasárnap helyett péntekre osztjuk be), ebben az esetben hány nap munkaszüneti napot kell részére fizetnünk: 2 napot (vasárnap és hétfő)? Vagy csak a húsvét hétfőt? Mint az általános munkarendnél? Illetve ha a munkaszüneti nap csak vasárnapra esne ( az idén húsvét és pünkösd kivételével már ilyen nap nem lesz), és nincs beosztva erre a vasárnapra a munkavállaló, akkor jár-e neki munkaszüneti nap? Hiszen az általános munkarendben dolgozóknak ilyenkor nem jár. Köszönöm előre is a válaszukat. Kertész Mónika
Saját jogon járó családi pótlék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy alkalmazott jelenleg 6 órában (ami rugalmas) dolgozik rokkantként, rokkantsági járadékot és emelt családi pótlékot kap. Szeretne még egy 4 órás munkát vállalni. Mehet-e ez a kettő együtt? Válaszát előre is köszönöm!!!
Munkáltató visszahívja a munkavállalót gyed alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Abban kérném a segítségüket, illetve az állásfoglalásukat, hogy egy munkáltatót milyen jogok illetik meg abban, hogyha a munkavállaló otthon van gyeden a gyermekkel, aki még nem töltötte be a 2 évet, és a munkáltató felajánlja neki, hogy a gyed extra igénybevételével álljon vissza munkába, azonban ezt a munkavállaló elutasítja? Feltételezés szerint ő azt szeretné, hogy a gyermek 2 éves koráig otthon legyen, majd kivenni a felhalmozódott szabadságokat. Tehát a konkrét munkavégzésére még nagyon sokat kellene várni…. Ilyen esetben nem tud a munkáltató semmit tenni? Kötve van a keze a felmondási védelem miatt? Természetesen nem szeretné a munkáltató a munkaviszonyt megszüntetni, nem ez az elsődleges cél, de nyilván azt sem szeretné ha kihasználnák…. Olvastunk olyat, hogy ha a munkáltatónál a szerződés szerinti munkavégzési helyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja, megszüntethető a munkaviszony! Ez valóban így van-e? Van erre valami törvényi hivatkozás? És a fentebb említett eset erre vonatkozik-e? Előre is nagyon szépen köszönöm a segítséget, és a tájékoztatást!
Korhatár előtti ellátás melletti munkavégzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Nok_40_nyugdij_kereseti_korlat_2019ben_0LTVLR A fenti cikkhez kapcsolódóan kérnék megerősítést. A korhatár előtti ellátásban részesülőkre, szolgálati járandóságra 2019-ben is vonatkozik a keresetkorlát? A fenti ellátások esetében az adófizetési kötelezettség (+ nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) is megmarad? Köszönettel.
Szombati munkavégzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kereskedelemmel foglalkozó cég, amely hétfőtől péntekig 8-17 h között, szombaton délig tart nyitva. A szombati 4 óra munkavégzés jogszabály szerint mely módon számolható el, ha hétfő 8-tól be van osztva ugyanaz a munkavállaló, aki szombat délelőtt is dolgozott? Hétfőn 8-tól elrendelhető munkavégzés, a 48 óra pihenőidő biztosítása kötelező, vagy meg lehet váltani bérpótlékkal? A túlmunka havi átalánnyal díjazható munkaidőkeretes megállapodás esetén? Segítő válaszát előre köszönöm, tisztelettel.
Kiküldetés, külföldi munkavégzés
Kérdés
Adott egy magyarországi kulturális vállalkozás (kft.), csak magyarországi székhellyel. Lehetőségük nyílt 30 (magyar állampolgár + 2 szlovák +1 portugál) zenészt alkalmazni, akiket 2018. november 09-étől 2019. április 23-áig francia turné körútra küldenének. A turné költségeit (bér költséget elutalva magyar kft.-nek) a kft., további költségeket (szállás, étkezés, utazás)) pedig francia rendezőcég állja. Ugyanezen zenészek már 2018. január 01-2018. június 30-áig a francia rendező cég munkavállalói voltak, francia bérelszámolással, francia biztosítottsággal. Kérdéseim: 1. A magyar cég alkalmazhatja-e őket mint munkavállalókat. és dolgoztathatja-e őket Franciaországban, 2018. november 09-2018. december 31-ig, és fizethetik-e Magyarországon a tb-t és az szja-t? 2. Ez az alkalmazási forma kiküldetésnek számít-e így? Értve ez alatt Magyarországon a Tbj-t, külföldön az szja-t, bár nincs kint Franciaországban telephelyük. 3. A korábbi franciaországi munkaviszonyuk (2018.01.01-2018.06.30.) eredeztet-e olyan kötelezettséget, hogy újbóli franciaországi munkavégzés miatt, a 2018-as jövedelmük teljes egészében a francia jogszabályoknak kell megfeleljen? Köszönettel Nagy Katalin
Katás kismama EU jogviszonnyal
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgárságú katás egyéni vállalkozó kismama 5 hónapos gyermekkel az alábbi kérdéseket tette fel nekem, melyek megválaszolásához segítséget kérnék. Jelenleg Luxemborgban él, ott van jogviszonya, Magyarországról semmiféle támogatásban nem részesül a gyermekére való tekintettel. Kérdések: 1. Főállású katásnak vagy mellékállásúnak minősül-e az EU-s biztosítotti viszonyára való tekintettel? 2. Dolgozhat-e a gyermek mellett, ha nem kap itthonról semmiféle támogatást? 3. Illetve szüneteltetheti-e egyéni vállalkozói tevékenységét a gyermekre való tekintettel? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel, Annamária
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
