Húsvét után: mi jár a ledolgozott munkaszüneti napokra?

Megosztás Tetszik

Nagypéntek és húsvéthétfő napjain az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók pihentek, megemlékeztek, ünnepeltek. Nem mindenki tölthette azonban otthon a családjával ezeket a munkaszüneti napokat. Dolgoztak az éttermekben, a kirakodóvásárokban, a hibaelhárításban. Az egészségügyi dolgozók, közüzemi szolgáltatók is e körbe tartoznak. Kik oszthatók be rendes és rendkívüli munkavégzésre? Hogyan járjunk el a bérpótlékok elszámolása során?

Munkaszüneti nap – Ki? Mennyiért?

Ahogyan az a bevezető részből is kitűnik, a húsvéti ünnepek nem jelentenek egybefüggő munkaszüneti napokat. Szombat és vasárnap nem ugyanis nem tartozik ide. A szombatnak nincs különösebb jelentősége, ez az általános munkarendben foglalkoztatottak számára egy normál heti pihenőnap, speciális tevékenységek esetén pedig lehet rendes munkanap vagy pihenőnap. A vasárnap érdekes, ugyanis bár nem munkaszüneti nap, azonban a munka törvénykönyve (Mt.) mégis előírja, hogy e napra a munkaszüneti napra vonatkozó munkaidő-beosztási szabályokat kell alkalmazni. Ebből következően húsvétvasárnapra rendes és rendkívüli munkaidőt csak azon dolgozók száméra lehet elrendelni, akik számára munkaszüneti napon is van rá lehetőség.

Munkaszüneti napra rendes munkaidő kivételesen, az alábbi esetekben osztható be:

♦         a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
♦         az idényjelleggel,
♦         a megszakítás nélkül,
♦         társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
♦         külföldön történő munkavégzés esetén.

A fenti körbe tartoznak a különböző közüzemi szolgáltatóknál foglalkoztatottak, az egészségügyben dolgozók vagy a biztonsági szolgálatot ellátó cégek dolgozói is. Mivel étterembe, kávézóba, romkocsmába az emberek általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján munkaszüneti napokon is járnak, a felszolgálók, pultosok, szakácsok stb. beoszthatók e napra.

A rendes munkaidő beosztásának korlátozása mellett a rendkívüli munkavégzés elrendelése is korlátozott. Főszabály szerint nagypéntekre és húsvéthétfőre rendkívüli munkavégzés csak annak a munkavállalónak rendelhető el, aki rendes munkaidőben is beosztható lenne. Ettől eltérni a baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében lehet tenni. Ekkor ugyanis rendkívüli munkaidő bárki számára, korlátozás nélkül elrendelhető. Arra ügyelni kell, hogy az olyan indok, miszerint megnövekedett a munkamennyiség, a megrendelések száma stb., nem alapozza meg a húsvétra történő beosztást az olyan munkavállaló számára, akinek egyébként e napra munkaidő nem rendelhető el. Ezért ugyanis a munkaügyi hatóság szigorúan bírságol.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy a munkaszüneti napon végzett munkáért mekkora bérpótlékot kell fiizetni!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.