További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Húsvét után: mi jár a ledolgozott munkaszüneti napokra?

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

Nagypéntek és húsvéthétfő napjain az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók pihentek, megemlékeztek, ünnepeltek. Nem mindenki tölthette azonban otthon a családjával ezeket a munkaszüneti napokat. Dolgoztak az éttermekben, a kirakodóvásárokban, a hibaelhárításban. Az egészségügyi dolgozók, közüzemi szolgáltatók is e körbe tartoznak. Kik oszthatók be rendes és rendkívüli munkavégzésre? Hogyan járjunk el a bérpótlékok elszámolása során?

Munkaszüneti nap – Ki? Mennyiért?

Ahogyan az a bevezető részből is kitűnik, a húsvéti ünnepek nem jelentenek egybefüggő munkaszüneti napokat. Szombat és vasárnap nem ugyanis nem tartozik ide. A szombatnak nincs különösebb jelentősége, ez az általános munkarendben foglalkoztatottak számára egy normál heti pihenőnap, speciális tevékenységek esetén pedig lehet rendes munkanap vagy pihenőnap. A vasárnap érdekes, ugyanis bár nem munkaszüneti nap, azonban a munka törvénykönyve (Mt.) mégis előírja, hogy e napra a munkaszüneti napra vonatkozó munkaidő-beosztási szabályokat kell alkalmazni. Ebből következően húsvétvasárnapra rendes és rendkívüli munkaidőt csak azon dolgozók száméra lehet elrendelni, akik számára munkaszüneti napon is van rá lehetőség.

Munkaszüneti napra rendes munkaidő kivételesen, az alábbi esetekben osztható be:

♦         a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
♦         az idényjelleggel,
♦         a megszakítás nélkül,
♦         társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
♦         külföldön történő munkavégzés esetén.

A fenti körbe tartoznak a különböző közüzemi szolgáltatóknál foglalkoztatottak, az egészségügyben dolgozók vagy a biztonsági szolgálatot ellátó cégek dolgozói is. Mivel étterembe, kávézóba, romkocsmába az emberek általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján munkaszüneti napokon is járnak, a felszolgálók, pultosok, szakácsok stb. beoszthatók e napra.

A rendes munkaidő beosztásának korlátozása mellett a rendkívüli munkavégzés elrendelése is korlátozott. Főszabály szerint nagypéntekre és húsvéthétfőre rendkívüli munkavégzés csak annak a munkavállalónak rendelhető el, aki rendes munkaidőben is beosztható lenne. Ettől eltérni a baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében lehet tenni. Ekkor ugyanis rendkívüli munkaidő bárki számára, korlátozás nélkül elrendelhető. Arra ügyelni kell, hogy az olyan indok, miszerint megnövekedett a munkamennyiség, a megrendelések száma stb., nem alapozza meg a húsvétra történő beosztást az olyan munkavállaló számára, akinek egyébként e napra munkaidő nem rendelhető el. Ezért ugyanis a munkaügyi hatóság szigorúan bírságol.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy a munkaszüneti napon végzett munkáért mekkora bérpótlékot kell fiizetni!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kft.-tulajdonrész átruházása, ajándékozása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Ingatlan-bérbeadás II.

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X